tagállam
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Európai Unió
- Magyarország
- Európa
- Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány
- Európai Bizottság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Holland főtitkára lesz a NATO-nak
Hétfőn a tagállamok megválasztották a NATO következő főtitkárát. George Robertson, a mostani brit főtitkár négy éves mandátuma decemberben lejár. Helyét Jaap de Hoop Scheffer holland külügyminiszter veszi át.
Uniós jövedelmünk 34 év múlva lesz
Legalább 34 év kell ahhoz, hogy Magyarország elérje az Európai Unió jelenlegi 15 tagállamának átlagos jövedelmi szintjét - áll az Economist Intelligence Unit (EIU) felmérésében. A jelentés szerint az üzleti élet profitál a bővítésből.
Az olaszok még idén aláírnák az EU-alkotmányt
Az olasz kormány bízik abban, hogy az elnökségének idején elfogadják a tagállamok az Európai Unió alkotmányát - közölte Giovan Battista Verderame, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete csütörtökön Orosházán újságírókkal.
Íriszkép az útlevélben
Néhány év múlva már biometrikus azonosító is lehet az EU tagállamaiban kiadott útlevelekben. Jelenleg három megoldás jöhet számításba: az ujjlenyomat, a DNS-kód valamint az írisz, másnéven a szem szivárványhártyájának a képe - írja a Világgazdaság.
Bekeményítettek a kis államok a Konventben
Megmakacsolták magukat szerdán a kis és közepes méretű tagállamok - és sok kérdésben mások is - Valéry Giscard D'Estaing Konvent-elnök intézményi javaslataival szemben, kifejezve ragaszkodásukat az intézményes status quo-hoz, annak legfeljebb óvatos és finom megreformálását fogadva el.
- címkék:
- Európa
- bizottság
- tagállam
- taglétszám
- Címkefelhő »
Ismerje meg a Konvent főszereplőinek véleményét!
Az alábbi összeállításból kiderül, hogy az Európai Unió legnagyobb tagállamai, a kisebb államok, a csatlakozó országok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament milyen álláspontra helyezkedett az Unió új intézményrendszeréről zajló vitában.
A hatalommegosztásról vitatkoznak a legtöbbet az EU-ban
Két és fél évre választott elnök, közös külügyminiszter, illetve közös pénzügyminiszter az eurózónában: többek között ezek az elképzelések szerepelnek az Európai Unió alkotmánytervezetében. Az EU-alkotmány szövegben a "föderális" szót a "közösségi" váltja a tervezet szerint. Szigorítják a tagállamok gazdaságpolitikai együttműködését is, az eurózóna tizenkét tagállama pedig sok pénzügyi kérdésben külön jogosítványt kap. Több ponton egyelőre még vita van a tagállamok között. Az alkotmánytervezetről az EU-tagok júniusi csúcstalálkozójukon szavaznak majd.
Európa Athénban van
Európa összes országának állam- vagy kormányfője Athénba érkezett az Európai Unió történetének legnagyobb bővítését jelentő szerződés ünnepélyes aláírására. A 40 ország vezetői mellett Kofi Annan ENSZ-főtitkár is részt vesz a csúcson. Már szerda délelőtt vita alakult ki az EU irányításáról a régi és új tagok között. Magyarország a nagy tagállamok által támogatott elnöki rendszer ellen foglalt állást nyolc másik jelölttel együtt.
A Tanács is jóváhagyta a bővítést
Az Európai Parlament után formálisan az Európai Unió Tanácsa is elfogadta a 10 új tagállam felvételéhez szükséges támogató nyilatkozatot.
Mehetünk orvoshoz az egész EU-ban
A magyar állampolgárokat a csatlakozás után ugyanaz a sürgősségi ellátás illeti meg bármely uniós tagállamban, mint az adott ország polgárait, az egészségügyi szolgáltatásokat pedig más tagállamban is igénybe lehet majd venni.
Más EU-államban is felvehető a magyar nyugdíj
A magyar nyugdíjrendszer és a nyugdíjak összege az európai uniós csatlakozás után nem változik, a magyar nyugdíjasoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy - ha ehhez megfelelő jövedelemmel rendelkeznek - akár egy másik tagállamba költözzenek, ilyenkor a járulékukat is az új lakóhelyükre kapják majd.
1. fejezet: Az áruk szabad áramlása
Az áruk szabad áramlása egyenlő értékesítési feltételeket teremt valamennyi tagország piacán, bármely tagállam vállalata számára. Az áruk szabad mozgása az első számú érv a tagság mellett.
Életbe lépett az EU reformja
Számos érdekes intézményi és döntéshozatali reformot vezet be a február elsején életbe lépett Nizzai Szerződés. A legendásan kínkeservesen kialkudott dokumentum a bővítés utáni időkre érvényes intézményi rendelkezéseken túl számos új területen korlátozza a tagállami vétó lehetőségét, pontosítja a megerősített együttműködés fogalmát, igyekszik segíteni a túlterhelt közösségi bíróságokon, és intézményesíti a tagállamokkal szembeni fellépés módját, amennyiben valamelyikük megszegné polgárai alapvető jogait. Az alábbiakban a Bruxinfo uniós hírügynökség áttekintését közöljük a Nizzai Szerződésről.
Az EU szombattól készen áll a bővítésre
Szombaton, február 1-jén lép életbe a nizzai szerződés, amely megnyitja az utat az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése előtt. A szerződés határozza meg a kibővült unió működési szabályait, például a szavazási eljárásokat. Az egyik legfontosabb változás, hogy a legtöbb ügyben nem lesz vétójoga egyetlen tagállamnak sem.
Kritériumok
A Maastrichti Szerződés döntései szerint a közös pénz övezetéhez csak azon tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesít egyes, a gazdaság stabilitását, valutaunióra való érettséget bizonyító, a legjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez konvergáló, a monetáris unió szempontjából kiemelkedően fontos feltételeket.
Az unióban nem kell majd fizetni az orvosoknak
Az EU-csatlakozás után a magyarok esetében is alkalmazni kell a közösség egészségbiztosítási szabályait. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás után, ha egy magyar állampolgár egy másik tagállamba utazik, akkor ott is elismerik az itthon megszerzett társadalombiztosítási jogait. Ha egy magyar állampolgár a csatlakozás után munkát vállal valamely EU-tagállamban, akkor ott kell majd biztosítást fizetnie, és ott válik jogosulttá az egészségügyi ellátásokra.
Portugália
Portugáliánál több pénzt az EU-tól csak Görögország kap a tagállamok közül. Az 1986-ban csatlakozott Portugália rengeteg segítséget kapott Európától, de még mindig az Unió egyik legszegényebb állama. Azonban így is gazdagabb, mint a most csatlakozó volt kommunista államok akármelyike, ezért a portugálok félnek a segélyek elvesztésétől.
A Maastrichti Szerződés és az EMU
A Delors-tervet - némileg módosított formában - az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés intézményesítette és tette az unió hivatalos programjává, egyben a tagállamok szerződéses kötelezettségévé, az Egyesült Királyságot és Dániát kivéve, amelyek a szerződésben rögzített ún. „opt out"-tal (kimaradási klauzulával) rendelkeznek, azaz önállóan dönthetnek arról, hogy csatlakozni kívánnak-e a közös pénzhez, vagy kívül maradnak.
Koppenhága: nincs áttörés az első napon
Nem történt áttörés a koppenhágai történelmi jelentőségű EU csúcstalálkozón, ahol az Európai Unió 15 tagállamának vezetői arról döntenek, hogy - az 1993 óta tartó közeledési folyamatot lezárva - 2004-ben csatlakozhat-e 10 közép-és dél-európai ország, köztük Magyarország a szervezethez, s e csatlakozásra milyen feltételek mellett kerül sor.
Horvátország csatlakozott a CEFTA-hoz
Horvátország csütörtökön aláírta a megállapodást csatlakozásáról a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Szerződéshez (CEFTA). Horvátország a CEFTA 8. tagállama, Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia társaságában.
Határain kívül is támadhat a NATO
A tagállamok határain kívül is bevethető a NATO hadserege a jövőben. A prágai csúcstalálkozón módosították a híres 5. cikkelyt, amely szerint csak akkor volt mód támadásra, ha valamely tagországot már megtámadták. A NATO hét államot vesz fel 2004-ben és létrehozza saját központi hadseregét.
Minden idők legnagyobb NATO-bővítéséről döntöttek
Hét ország csatlakozhat 2004-ben a NATO-hoz, ezzel az 1949-ben alakult szervezet legnagyobb bővítéséről döntöttek. Mind a 19 tagállam vezetője egyetértett a bővítés fontosságával. A közeljövőben újabb tagállamok meghívását ígérték a Prágában tanácskozó politikusok. A NATO közgyűlése csütörtök folyamán Irak ügyében is állást foglalt
A NATO értelme a tét Prágában
A szerdán kezdődő prágai NATO-csúcs nem csak a szervezet keleti bővítése miatt különösen fontos. A szervezet teljes átalakítására van szükség ahhoz, hogy értelme maradjon működésének: a tagállamok hadseregeinek részfeladatokra kell specializálódniuk, illetve önvédelem és elrettentetés helyett gyors rajtaütésekre kell felkészülniük.
2004. május 1. az EU-bővítés új időpontja
A korábban vártnál négy hónappal később, csak 2004. május 1-én léphet be Magyarország és a többi tagjelölt állam az Európai Unióba. Legalábbis ezt javasolta az Unió tagországainak külügyminiszteri értekezlete. A csatlakozási szerződést a tervek szerint jövő áprilisban írják alá a tagjelölt államokkal. A hátralévő 8 hónapot viszont nem tartják elegendőnek arra, hogy minden tagállam országgyűlése ratifikálja.
Visszaesett a részvétel az ír népszavazáson
A Magyarország számára sorsdöntő írországi népszavazáson helyi idő szerint délután 16 óra körül ismét erősödött a szavazók részvétele. A referendumon az EU bővítése szempontjából kulcsfontosságú nizzai szerződés jóváhagyása a tét. Az első népszavazáson - az Európai Unió 15 tagállama közül egyedüliként - elutasították az EU bővítését az írek. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Írországban a lakosok 42 százalék szavazna igennel a bővítésre.
Intézkedés híján hazánk nettó befizető lesz az unióban
Egy, az Európai Bizottság által a tagállamok számára készített jelentésből fehéren-feketén kiderül, hogy megfelelő kompenzálás nélkül a csatlakozás után több jelenlegi tagjelölt is nettó befizetővé válna. Brüsszel szeptember végére, október elejére új, aktualizált közös EU-álláspontot készít az agrárfejezetről.
Kormányra került Fortuyn pártja
Beatrix holland királynő feleskette Jan Peter Balkenende kereszténydemokrata miniszterelnök jobbközép koalíciós kormányát, amelyben négy miniszterrel a meggyilkolt Pim Fortuyn jobboldali populista pártja is részt vesz. Hollandia ezzel - Olaszország, Ausztria, Dánia és Portugália mellett - az Európai Unió ötödik olyan tagállama, amelynek kormányában jobboldali populista párt is képviselteti magát.
Svájci kérelem az ENSZ-tagságért
Svájc hivatalosan benyújtotta Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak a teljes jogú taggá fogadásának kérelmét, így Svájc lehet a 190. tagállam az ENSZ-ben.
Bosznia-Hercegovina az ET 44. tagállama
Az Európa Tanács miniszteri bizottsága szerdán 44. tagállamként felvette a páneurópai szervezetbe Bosznia-Hercegovinát. Az új tagállam ünnepélyes beiktatására április utolsó hetében, a közgyűlés tavaszi ülésszakán kerül sor.
Több pénzt kér a NATO főtitkára
Több pénzt és nagyobb mozgásteret követel a tagállamoktól a NATO főtitkára a The Wall Street Journal Europe szerint. Ellenkező esetben George Robertson kész lemondani posztjáról. A lap szerint a szervezet szerepválsággal küzd.