Már olyan vagyok, mint egy gép, megölnek a szürke hétköznapok

Az óra csörgésére ébredt. Kábán lenyomta, majd a konyhába ment, reggelit készített. Amíg a teavíz felforrt, hideg vízben megmosta az arcát, érezte közben, milyen érdes kezén a bőr. Belenézett a tükörbe. Szürke szemei fáradtan tekintettek vissza rá, alattuk karikák sötétlettek.