Szurgutnyeftyegaz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Mol
- Oroszország
- olajipar
- részvény
- OMV
- legfrissebb
- legrégebbi
Az orosz lapok szerint a Szurgut 130 milliárd forintot keresett a Mol-részvényeken
A Szurgutnyeftyegaz 480 millió eurót, azaz mintegy 130 milliárd forintot keresett azzal, hogy Magyarország megvásárolta a Molban lévő részesedését - írja több orosz napilap szerdán. A Kommerszant szerint az utolsó tárgyalási forduló az orosz olajcég vezérigazgatója és Orbán Viktor között csak kedden zajlott le. A lapok által megszólaltatott szakértők szerint az addig külföldön nem terjeszkedő Szurgut korábban azért vehette meg a Mol-részesedést, hogy így jusson hozzá a Nabucco-vezeték tervdokumentációjához.
Elég lehetett-e a pénz az oroszoknak a Molért?
Még vezető kormányzati tisztségviselők is elismerték korábban, hogy kikezdhető volt a Mol védekezése a Szurgutnyeftyegaz ellen, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy végül mi vezette rá az oroszokat arra, hogy engedjenek a magyar kormánnyal szembeni vitában. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerint az oroszok nem kértek semmit a pénzen kívül, de a magyar energiapiacon eközben több olyan lehetőség is van, amelyekre orosz cégek pályáznának.
Pénzügyileg nem jár jól az állam a Mol-papírokkal
Szigorúan pénzügyi szempontból nem várható, hogy jó befektetés lesz a Mol-részvénypakett megvásárlása a magyar állam számára. A részvények után járó osztalék ugyanis várhatóan alacsonyabb lesz a kamatnál, amelyet a vásárláshoz igénybe vett IMF-hitel után kell fizetni. Az Orbán-kormány az ügylethez azt a hitelt vette igénybe, amelynek maradékát még Bajnaiék hagyták hátra.
Viktor, leszel a barátom?
Visszaszereztük a Molt - büszkélkedett a miniszterelnök, aki a szuverenitás erősítését, az energiafüggőség csökkentését és a nemzetstratégiai célok megvalósulását látta az oroszokkal kötött üzletben. Ellenséges felvásárló helyett a baráti magyar állam került meghatározó pozícióba a cégben. De miről szól valójában ez az alku?
"Mérges tüskét" húzott ki a kormány a Mol-csomag megvételével
Semmi keresnivalója egy Vlagyimir Putyinhoz kötődő cégnek egy stratégiai magyar vállalatban - egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint ez is motiválta a kormányt, amikor visszaszerezte a Mol 21 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól. Bár a kormány szerint nem kötöttek titkos alkut a háttérben, az [origo]-nak nyilatkozók szerint erre kevés esély van, nem vallana a pragmatikus orosz hozzáállásra. A vásárlás jót tehet a magyar-orosz kapcsolatoknak, mert az oroszok Mol-részesedése "zavaró mérges tüske" volt.
Jóváhagyta a parlament a Mol-részvény-vásárlást
A parlament jóváhagyta a Mol-részvények visszavásárlását. A mintegy 500 milliárd forintos ügylethez szükség volt a parlament támogatására, és a költségvetési törvényt is módosítani kellett, a vétel ugyanis növeli az államháztartási hiányt.
Der Standard: Kétes eljárások a volt titkosszolgálati vezetők ellen Magyarországon
A volt magyar titkosszolgálati vezetők elleni igazságügyi eljárásokról ír az osztrák Der Standard. A lap tudósítója szerint az Orbán-kormány részéről Gyurcsánynak címzett megfélemlítési akcióról lehet szó.
Kifizette az oroszoknak a Mol-részvénycsomagot a magyar állam
Kifizette a 21,2 százalékos Mol-részvénycsomag vételárát a magyar állam és ezzel Magyarország megszerezte az orosz Szurgutnyeftegaz olajipari vállalat Mol-részesedését.
A szavazatkorlát miatt marad szűk a kormány mozgástere Mol-ügyben
A Szurgutnyeftyegaznak járó vételár átutalásával a magyar állam lett a Mol legnagyobb résztulajdonosa, a két évvel ezelőtt, éppen az orosz tulajdonszerzés miatt megalkotott szavazatkorlát miatt azonban nem nő meg drasztikusan a kormány befolyása a vállalatcsoportra. A piacon azt pletykálják, hogy a kormány fontolgatja a mozgásterét szűkítő szabály megszüntetését.
- címkék:
- Mol
- Szurgutnyeftyegaz
- Mol
- Címkefelhő »
Varga Mihály: Szükség esetén értékesítheti a Mol-pakett egy részét az állam
Értékesítheti az állam a nemrég visszaszerzett Mol-pakett egy részét, ha az ország biztonságos finanszírozása azt kívánja - mondta Varga Mihály. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint 2013-tól Magyarország is áttér az Európai Unió által várhatóan addigra meghatározott átlagos bankadó mértékére.