szupernóva-robbanás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szupernóva
- Univerzum
- neutroncsillag
- asztrofizika
- csillagfejlődés
Senki sem érti: titokzatos, lehetetlenül forró objektumot találtak az űrben
A Földtől több milliárd fényévnyire fekszik az a hatalmas és forró gázgömb, amely egymagában fényesebb, mint a Naphoz hasonló csillagok százmilliárdjai. Egyelőre még rejtély, hogy vajon mi lehet ez az objektum, ami ennyire fényes. A csillagászok is tanácstalanok, de van már néhány elméletük az univerzum eddig felfedezett egyik legkülönlegesebb képződményéről.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Majdnem megsemmisült a Naprendszer egy közeli szupernóva-robbanás miatt
Egy gigantikus szupernóva-robbanás majdnem megsemmisítette a korai Naprendszert, amit csak a rendszert övező kiterjedt gázmolekula-felhő védett meg – erre az eredményre jutottak japán asztrofizikusok egy nemrég publikált tanulmányban.
Váratlan helyről érkezhet halálos csapás a Földre
A magösszeomlásos szupernóvák által kibocsátott röntgensugárzás akár 160 fényévre lévő bolygókat is elpusztíthat – derítette ki egy új kutatás, amely a NASA Chandra teleszkópja által gyűjtött adatokon alapul. Bár tudomásunk szerint jelenleg hasonló szupernóvák nincsenek a Föld közelében, az eredmények magyarázhatnak több múltbéli kihalási eseményt, illetve azt, miért nem találkoztunk eddig más, értelmes civilizációkkal.
Elképesztő nukleáris robbanás volt az űrben
1181-ben kínai és japán csillagászok feljegyezték, hogy egy új, ragyogó „vendégcsillag" tűnt fel az égbolton. A rendkívül fényes égi jelenség a korabeli leírások alapján a Cassiopeia csillagképben lobbanhatott fel, és 840 éve egyszerűen nyoma veszett. Csak 2021-ben sikerült beazonosítani az egykor felrobbant szupernóva maradványát, és az új nyomkövető megfigyelések valami egészen szokatlan, furcsa dolgot tártak fel.
Egy titokzatos pénzérmén a legnagyobb szupernóva-robbanás
1054. július 4-én egy addig sohasem látott rendkívül fényes csillag ragyogott fel a Bika (Taurus) csillagképben. A különleges égi jelenségről, amely olyan fényes volt, hogy huszonhárom napig még a nappali égbolton is jól látszott, a legrészletesebb leírás japán, illetve kínai csillagászoktól maradt ránk. Noha a jelenkor asztronómusaitól az SN-1054 katalógusszámot kapott szupernóva rendkívüli fényereje miatt az egész északi féltekéről látszódott, különös módon egyetlen európai forrás sem emlékezett meg róla. Egy arab származású orvos feljegyzéséből tudjuk, hogy Konstantinápolyban is láthatták a ijesztő „égi tüzet", amiről a kor emberrének ...
Egy világpusztító katasztrófa első jele
A kémiai nyomozás szerint az egyiptomi sivatagban talált kő az Ia típusú szupernóvák eddig egyetlen ismert hírnöke a Földön. E robbanások az univerzum legnagyobb energiájú eseményei közé tartoznak.
Így pusztulhat ki az élet a Földön
Az Egyesült Államokban az 1960-as évek derekán a szovjet titkos nukleáris kísérletek megfigyelésére állították pályára a Pentagon Vela műholdjait. Az egyik kémműhold 1967-ben egy olyan rendkívül nagy energiájú sugárzást detektált, ami nem volt földi eredetű, hanem a világűr mélyéről érkezett. A Vela-program 1973-ig titkosított észlelései hatására kezdődött el a világegyetem legfényesebb jelenségei, a titokzatos gamma-kitörések tudományos vizsgálata.
A Napot, a Földet és majdnem az összes bolygót elnyelné egy kozmikus szörny
A méretek kozmikus dimenziói teljesen mások, mint amit itt a Földön megszoktunk. Ez egyaránt igaz az emberi ésszel szinte felfoghatatlan távolságokra, hőmérsékleti értékekre, és nem utolsósorban a tömegre is. Bolygónkhoz képest a Naprendszer fejedelme, az 1314 földtömegű Jupiter valódi gigásznak számít. Éltető központi csillagunk, a Nap méretéhez képest a téli égbolt egyik legismertebb csillaga, az Orion konstellációban látható Betelgeuze vörös óriás viszont már elképesztő méretű: az átmérője nagyjából 764-szerese a Nap átmérőjének. De még ez az óriási kozmikus monstrum is csak „apróság" az univerzum nemrég konfirmált legnagyobb csiillagához, ...
Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany
A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.
Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá
Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.
- címkék:
- kettős csillag
- asztrofizika
- röntgenforrás
- eseményhorizont
- M51 Örvény-galaxis
- optikai fénytartomány
- XMM-Newton űrtávcső
- exobolygók
- galaxisok
- Tejútrendszer
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- felfedezés
- szupernóva-robbanás
- Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központ
- NASA
- Európai Űrügynökség
- Chandra űrtávcső
- Címkefelhő »
Mindent elsöprő robbanás sugarai érték el a Földet
A valaha észlelt legrövidebb gammakitörést fedezték fel csillagászok. Az alig 0,6 másodpercig tartó jelenséget egy távoli nagytömegű csillag szupernóva-robbanása okozta.
Nem adható földi magyarázat a titokzatos faévgyűrűkre
Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a Debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.
Így fog ragyogni nappal a szupernóvaként felvillanó Betelgeuse
A közelmúltban több hír is napvilágot látott arról, hogy a Betelgeuse, a Naphoz legközelebbi, 640 fényév távolságra fekvő szuperméretű vörös óriás fénye rövid idő alatt drasztikus mértékben lecsökkent. Ez akár annak is az előjele lehet, hogy a hatalmasra felfújódott óriáscsillag belsejében zajló atomi folyamatok miatt elkezdődött a gravitációs kollapszus, vagyis a vörös óriás összeomlása, ami a Betelgeuse hatalmas tömege miatt bizonyosan szupernóva robbanásban fog végződni. Az még egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy a mi életünkben bekövetkezik ez a látványos kozmikus tűzijáték, egy valósághű animáció azonban megmutatja, hogy mit ffogunk ...
Döbbenetes jelenségekről üzennek a gravitációs hullámok
Futótűzként járta be a világot a hír, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy kereken száz évvel Albert Einstein jóslata után, először sikerült bebizonyítani a téridő fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét. Az elmúlt két évben újabb öt alkalommal üzent ismét az univerzum a műszerek által elfogott gravitációs hullámok útján. Az új felfedezések soha nem látott új perspektívát nyitnak a világegyetem eddig még alig ismert jelenségeinek elmélyültebb megértéséhez, amiről Frei Zsolt, az ELTE Széchenyi-díjas fizikusprofesszora és a gravitációs hullámok kutatásának nemzetközi hírű művelője exkluzívan nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Frei Zsolt
- Albert Einstein
- obszervatórium
- nehézelemek
- téridő görbület
- mikroszatellit
- háromszögelés
- galaxis-katalógus
- megfigyelés
- energia
- LIGO
- gravitációs hullámok
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- objektum
- szupernóva-robbanás
- LIGO Scientific Collaboration
- ELTE Eötvös Gravitációs Kutatócsoport
- Címkefelhő »
Őskori sziklarajz, ami egy titokzatos objektumhoz vezet
Egy szupernóva valaha felfedezett legrégebbi ábrázolása lehet az a 6000 éves himalájai kőkarcolat, amelyről négy évtizeden át úgy vélték, hogy vadászjelenetet ábrázol.
Először észleltek szupernóvát alig pár órával a csillagrobbanás után
Először észleltek szupernóvát - vagyis egy csillag élete végét jelentő robbanást - mindössze három órával az égi jelenség kezdete után.
Tudta-e, hogy aranygyűrűje egy csillagkatasztrófa emléke?
Az atomfizikai és csillagászati kutatások 20. századi forradalma tette lehetővé, hogy megértsük, hogyan jöttek létre a nehézelemek, köztük a nemesfémek is.
Több tucat időzített bomba ketyeg a Naprendszer mellett
Számos olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek, jelzi előre egy új kutatás. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon és ettől felrobbanjon.
Egy szupernóva-robbanás nyomában - a hét asztrofotója
Egy újabb eredmény megerősíti, hogy az Ia típusú szupernóvák megbízhatóan használhatók kozmikus távolságmérésre.
Egy kozmikus hagyma robbanása
Sikerült egy szupernóva-robbanáskor kidobott anyag réteges eloszlását megfigyelni.
- 1