szülői minta

címke rss
A te döntéseid a te felelősséged, ne a szüleidet okold a boldogtalanságodért!

A te döntéseid a te felelősséged, ne a szüleidet okold a boldogtalanságodért!

Vannak olyan gyermekkori traumák, lelki sérülések, melyekből felépülni egy élet is kevés. Szakemberek gondoskodása, terápiák segítik a lelkileg súlyosan sérült emberek túllépésre tett kísérleteit, több-kevesebb sikerrel. Nem róluk lesz most szó. Azokról a férfiakról és nőkről mesélek, akiket nem vert és hanyagolt el senki, akik többé-kevésbé szerető családban nőttek fel, normális - ha van egyáltalán ilyen - gyerekkoruk volt, mégis, érett koruk ellenére is a szüleiket okolják a saját elrontott életükért.

Apa, végre megtaláltam azt a férfit, aki úgy szeret engem, mint te

She2023.08.09, 13:30

Beszélgettem a minap édesapámmal. Nagy becsben tartom a találkozásainkat, kevés alkalom adatik meg arra, hogy együtt legyünk, ezért igyekszünk minden percét kihasználni a közös pillanatokat. Olyan a kapcsolatunk, hogy nem ciki azt mondta: Apa, felnőttként is szükségem van rád.

Anyám arra tanított meg, hogyan legyek szolga...

She2023.04.21, 12:55

Most képzeld el azt a derűs napot, amikor kávéval a kezedben, magányosan nézel ki az ablakon, a párkapcsolatodon és a múlton merengsz és rájössz: szolgalelkű vagy. Ezen a gondolatmeneten továbbhaladva felgöngyölíted az elmúlt harminc évedet és ráébredsz, hogy világ életedben az voltál - és mikor eljutsz a gombolyag forrásához, az anyádat látod meg.

Amint felfogjuk, hogy a saját kezünkben van a sorsunk, akkor kezdjük csak igazán élni az életünket

She2023.01.02, 07:50

Gyerekként a két kezem tíz ujja nem volt elég arra, hogy megszámoljam, hány olyan étel létezik, amit letuszkolni sem tudnának a torkomon. Nem szerettem a rizst vagy az orsótésztát, keresztet vetettem, ha megláttam a lecsót, a nyúlhústól kiszaladtam a világból, és nem ismertem más zöldséget a paradicsomon kívül. Az ember ízlése azonban folyamatosan változik, és felnőve megszeret olyan dolgokat is, melyektől egykor talán undorodott.

Fogadom, hogy eztán a jóra törekszem és a rosszat elkövetem… akarom mondani, elkerülöm

She2022.12.23, 20:37

Nincs ember kerek e világon, kitől, ha megkérdezzük, szerinte hogyan kell jól, erkölcsösen élni, nem sorolna fel kapásból egy listányi fogódzót, vélelmet. Örök kérdés, hogy akkor miért valósítjuk meg mindössze a listánk egy töredékét? Tudjuk, mégsem tesszük. Az elmélet parlagon hever – hol ideiglenes porlepte állapotban, hol pedig bomlásnak indultan.

Nem csak rossz minta létezik: a szüleim 35 éve tartó szerelme mutat nekem utat a kapcsolatokban

She2022.12.23, 10:42

Az otthon látott minták természetszerűleg befolyásolják azt, hogyan alakítjuk mi is az emberi kapcsolatainkat, és sokszor ugyanazok a mechanizmusok játszódnak le, mint amiket a családi környezetben láttunk.

Nincs annál szomorúbb, mint amikor lemondasz az álmaidról

She2022.11.07, 08:23

Nóra átlagos életet él. Asszisztensként dolgozik egy kis cégnél már vagy 10 éve, épp annyit keres, amennyiből ki tudja fizetni a számlákat és megengedhet magának néha egy mozit vagy kávézást a barátnőkkel. A párját is itt ismerte meg, bár nem igazán az esete, jól elvannak és legalább nem egyedül kell szembenéznie a szürke hétköznapokkal.

Apaseb: a sérülés, mely minden párkapcsolatot tönkretesz

She2022.11.07, 08:13

Egy gyermek számára az édesapja rendkívül fontos, mégis, az apákról valahogy kevesebb szó esik, többnyire az édesanyák vannak a fókuszban. Pedig egy harmonikus férfi- és apakép ugyanannyira számít, mint az anya-gyerek kapcsolat és a kiegyensúlyozott női minta. 

Elveszem azt, aki nekem kell, ha nős, az sem érdekel

She2022.11.04, 21:34

Rita nem volt az a szívbajos típus, szerette a kalandokat és nem félt belemenni veszélyes helyzetekbe. Igaz volt ez a magánéletére is. Ezért is jelentkezett a szörftáborba, amit novemberben tartottak a Kanári-szigeteken. Már látta a lelki szemei előtt, ahogy meglovagolja a hullámokat és a kockahasú szörfös fiúkat.

Nem tudom, meddig bírom még elviselni, hogy olyan vagy, mint az anyád...

She2022.11.01, 22:27

Tudod, pontosan azt vered le rajtam, amit az anyád tett veled. Hiába háborodsz fel minden alkalommal és hiába dühöngsz. Hiába kiabálsz vele, hogy hagyjon már békén. Próbáltad vele már szépen, csúnyán, viccelődve és üvöltve, mert negyven akárhány év után elég. Eleged van. Megértem. De mégsincs jogod háborogni, hiszen te velem ugyanazt teszed. Keserű igazság, ugye? Pedig így van.

Előző
  • 1
  • 2
Következő