Szovjetunió

címke rss

Terrorral és titkosrendőrséggel biztosította uralmát Sztálin

Tudomány2019.12.21, 14:31

Száznegyven éve, 1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.

Négy évesen élte meg a kitelepítés borzalmait

Nagyvilág2019.12.01, 17:27

A világ különböző országaiban hatalomra kerülő vörös diktatúrák több tízmillió embert gyilkoltak meg, milliókat zártak börtönbe vagy hurcoltak lágerbe. Európa azon felén, amelyet a Szovjetunió szállt meg a második világháború után, a lágerélet egy különös változatát is meghonosították. Közép és Kelet – Európában azokat, akik útban voltak, egyszerűen eltávolították az otthonukból; üres istállókba, fűtetlen pajtákba, embertelen körülmények közé kényszerítették a fogvatartottakat. Magyarországon 1950 környékén kezdődött a kitelepítési hullám. A kommunisták számára megbízhatatlan magyarokat főként a Hortobágyra költöztették, összezsúfollva, ...

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékeznek

Itthon2019.11.25, 13:06

Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartanak a Gulág borzalmait átélt magyar politikai rabok és a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások emlékére. A nyitó előadást Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója tartja.

Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett

Tudomány2019.10.30, 21:47

1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett.

Schmidt Mária: A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget az antikommunista forradalomnak

Itthon2019.10.29, 08:01

A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget a kelet-európai antikommunista forradalomnak - vélekedett Schmidt Mária történész az M5 csatorna Ez itt a kérdés című, hétfő esti műsorában.

A nap, amikor soha nem látott közelségbe került a világvége

Tudomány2019.10.23, 00:24

1962. október 22-én John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke drámai hangú televíziós beszédet intézett az amerikai néphez az Ovális Irodából. Az elnök bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet a Kuba felé tartó atomrakétákat szállító szovjet teherhajók feltartóztatására vesztegzár alá veszi a szigetországot, és ha a tilalmi zónát bármelyik szovjet felszíni egység vagy tengeralattjáró átlépi, azt az Egyesült Államok háborús cselekményként fogja értékelni, és annak megfelelően fog eljárni. A nyilvánosság Kennedy bejelentéséből szerzett tudomást a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb, a világot nukleáris katasztrófával fenyeegető ...

Hamis történelmi távlatok kísérték a 20. század globalizációját

Tudomány2019.10.07, 22:32

Az ideológiák a modern politikában a kovász, az éles kés szerepét töltik be: néha összeforrasztják, néha szétvágják a nemzetközi politika legfontosabb aktorainak tekinthető államokat. A 20. század bővelkedik az ilyen ideológiavezérelt eseményekben, döntésekben. Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docensének írása Kelet-Közép-Európa transznacionális eseményeiről, történéseiről és összefüggéseiről.

A K-129 rejtélye: Atomháborút akart kirobbantani a KGB a Kreml tudta nélkül?

Tudomány2019.09.21, 22:24

Az általános vélekedés szerint a 20. századi civilizáció 1962 októberében, a kubai rakétaválság tetőzésének drámai napjaiban állt legközelebb a globális atomháború kitöréséhez. Pedig néhány körülmény arra utal, hogy a végítélet órájának mutatói sohasem álltak olyan közel az éjfélhez, mint 1968. március 8-án, a nukleáris atomtöltetekkel felszerelt K-129-es szovjet ballisztikus rakétahordozó-tengeralattjáró mindmáig ismeretlen okból bekövetkezett katasztrófájának pillanataiban.

A szovjetek szó szerint lefúrtak a pokol mélyére

Tudomány2019.08.26, 20:21

Oroszország nyugati részén egy hatalmas fémsapka takarja el bolygónk legmélyebb lyukát. Ez a hihetetlen, több mint 12 kilométer mély gödör nem a természet képződménye, emberek alkották, meglepő módon nem azért, hogy kőolajat nyerjenek a mélyből; a kíváncsiság vezérelte őket.