A K-129 rejtélye: Atomháborút akart kirobbantani a KGB a Kreml tudta nélkül?

Az általános vélekedés szerint a 20. századi civilizáció 1962 októberében, a kubai rakétaválság tetőzésének drámai napjaiban állt legközelebb a globális atomháború kitöréséhez. Pedig néhány körülmény arra utal, hogy a végítélet órájának mutatói sohasem álltak olyan közel az éjfélhez, mint 1968. március 8-án, a nukleáris atomtöltetekkel felszerelt K-129-es szovjet ballisztikus rakétahordozó-tengeralattjáró mindmáig ismeretlen okból bekövetkezett katasztrófájának pillanataiban.

A szovjetek szó szerint lefúrtak a pokol mélyére

Oroszország nyugati részén egy hatalmas fémsapka takarja el bolygónk legmélyebb lyukát. Ez a hihetetlen, több mint 12 kilométer mély gödör nem a természet képződménye, emberek alkották, meglepő módon nem azért, hogy kőolajat nyerjenek a mélyből; a kíváncsiság vezérelte őket.

Döbbent csend fogadta a Molotov-Ribbentrop paktum hírét egész Európában

Kereken nyolcvan éve, 1939. augusztus 23-án a késő esti órákban Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos, valamint Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter az elégedetten mosolygó Sztálin jelenlétében írta alá a Kremlben a rendkívüli gyorsasággal tető alá hozott német-szovjet megnemtámadási szerződést, valamint annak titkos záradékát. A kudarcos megbékélési politikát folytató nyugati nagyhatalmakat, Angliát és Franciaországot, valamint az európai közvéleményt is szabályosan sokkolta a két egymással szembenálló diktatúra, a náci Németország és a sztálini Szovjetunió között létrejött, addig mindenki által elképzelhetetlennnek ...

Ötvenéves palackpostát talált egy alaszkai férfi

Ötven éve a tengeren hánykódó palackpostát talált egy nyugat-alaszkai férfi, a levél szerzője egy szovjet haditengerész volt.

A Szovjetunió koporsójába jó néhány szöget a magyarok vertek be

Nem csak fizikai, hanem ideológiai határzárat is jelentett a vasfüggöny, amelynek lebontása a Szovjetuniótól való elszakadás első mozzanata volt - mondta Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

30 éve volt a Páneurópai Piknik

Éppen 30 évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én, egy Sopron melletti határátkelőhelynél szervezték meg a Páneurópai Pikniket, és az ebből az alkalomból néhány órára megnyitott osztrák-magyar határon több száz, a kommunista Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) menekülő ember jutott át Ausztriába, onnan pedig a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK). A történelmi esemény évfordulójáról közösen emlékezik meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár Sopronban.

A csúfosan megbukott CIA-akció, ami után a Szovjetunió végleg megszerezte Kubát

Az 1960-as évek elején felforrósodott a hidegháború. A két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti szembenállás az 1960. május elsején a szovjet légterében lelőtt U-2 amerikai kémrepülőgép incidense miatt rendkívül kiéleződött. A súlyos válsággal fenyegető helyzetet még tovább élezte az amerikai hírszerzésnek a kubai forradalom megdöntésére szervezett, és a Fehér Ház jóváhagyásával végrehajtott, de megszégyenítő kudarcba fulladt kalandor akciója, ami miatt Fidel Castro rendszere végérvényesen a Szovjetunió mellett kötelezte el magát.

Majdnem a kozmoszban ragadt az első női űrhajós

1963. június 16-án a Szovjetunió új fejezetet nyitott az 1950-es évek második felétől kibontakozó űrversenyben. A szovjet hírügynökség, a TASSZ, június 19-én kiadott kommünikéjében azzal lepte meg a világközvéleményt, hogy a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén a 26 éves Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova sikeres, három napos űrutazást hajtott végre a történelem első női űrhajósaként. A betegesen titkolózó Szovjetunióban semmit sem bíztak a véletlenre: Tyereskova űrutazását csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor a világ első női asztronautájának sikerült végrehajtania a problémáktól egyáltalán nem mentes űrrepülés utolsó és egyik legveszéélyesebb ...

Ezek voltak a világkereskedelem legérdekesebb barterüzletei

A barter, más néven cserekereskedelem, az egyik legrégebbi módja az üzletkötésnek, amely számos formában létezett, és bizonyosan jóval megelőzte a pénzen alapuló kereskedelem és adásvétel megjelenését. De nemcsak a történelem előtti időkben, vagy kisközösségeken belül volt jelentősége. A cserék még ma is a világkereskedelem fontos ügyletei közé tartoznak, és fejlett országok éppúgy művelik azt egymás között, mint nehéz gazdasági helyzetbe jutó államok polgárai. A BBC összeállítására támaszkodva, bemutatunk néhány meghökkentő barterügyletet a kereskedelem történetéből.

Először hozzáférhető a Molotov-Ribbentrop-paktum szovjet példánya

Nyilvánosan hozzáférhetővé tette a Molotov-Ribbentrop-paktumnak és titkos záradékának eredeti szovjet változatát teljes egészében a Történelmi Emlékezet nevű orosz alapítvány.

A német diák, aki megbuktatta a szovjet katonai vezetést

Harminckét éve, 1987. május 28-án este hét óra körül egyre erősödő repülőgépmotor zúgásra kapták fel a fejüket a moszkvai Vörös-téren sétálgatók. Egy, a Szovjetunióban szokatlannak számító amerikai gyártmányú Cessna kisgép húzott el alacsonyan a Kreml épülettömbje felett. A gép eltűnt, majd kisvártatva ismét felhallatszott a motorzúgás, de most már a Vaszilij Blazsennij székesegyház mellől. A Cessna elgurult a híres színes kupolás ortodox templom mellett, majd lefékezett, és megállt. A kabinból egy narancssárga overallt viselő fiatalember szállt ki, aki a gépnek támaszkodva, a legnagyobb lelki nyugalommal cigarettára gyújtott.

Meghalt Raoul Wallenberg húga

Meghalt Nina Lagergren, Raoul Wallenberg II. világháborús svéd diplomata húga – jelentette be hétfőn az általa létrehozott Wallenberg Akadémia alapítvány.

Tíz év börtönt kapott az utolsó szovjet védelmi miniszter

Katonai és emberiesség elleni bűntények miatt tíz év börtönbüntetésre ítélte szerdán egy litván bíróság távollétében Dmitrij Jazov marsallt, az utolsó szovjet védelmi minisztert.

Egyáltalán nem valószínű, hogy Hitler gyújtatta fel a Reichstagot

Az 1933 január 30-án birodalmi kancellárrá kinevezett Adolf Hitler egyeduralmi ábrándjai minél gyorsabb megvalósításához semmi sem jöhetett volna jobban,mint a Reichstag 1933. február 27-én történt, máig nem teljesen tisztázott hátterű lángba borulása. Azt a  marxista történetírásban tényként hangoztatott állítást, hogy Hitler  titkos akciója lett volna a birodalmi törvényhozás épületének lángba borítása, semmi sem támasztja alá.

Több mint 100 millió halálos áldozata volt a kommunizmusnak

Százmilliónál is többen lehetnek azok, akiket a kommunizmus áldozatának lehet tekinteni - mondta Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

Elpusztíthatatlan háztartási gépek: a Rakéta porszívók

A hidegháborús évtizedek megannyi szovjet ipari műremekkel gazdagították a háztartásokat, nemcsak előállításuk országában, hanem a keleti blokk államaiban is. A második világháború után, a győztes hatalmak egyikének számító Szovjetunióban már az 1940-es évek végén megkezdődött a nagyipari termelése a háztartási gépeknek, így a porszívóknak is.

Fellebbenhet-e a titok a 20. század leghátborzongatóbb rejtélyéről, a Gyatlov-ügyről?

A 20. század egyik legrejtélyesebb ügyében, a kilenc egyetemista túrázó Urál-hegységben történt titokzatos és bizarr halálához kapcsolódó Gyatlov-ügyben az orosz főügyészség bejelentette, hogy hatvan év elteltével újraindítják a vizsgálatot. A történelemből egyetlen egy olyan haláleset sem ismert, amelyhez olyan sok, pontosan 75 különféle magyarázat fűződne, mint a Gyatlov-ügyhöz. Ezek közt egyaránt találunk tudományos igényű megközelítéseket, összeesküvés-elméleteket, valamint sci-fi ízű magyarázatokat is. A Gyatlov-ügy azonban annyira összetett és bizarr, hogy még a 21. századi nyomozati technika bevetése mellett is erősen kérdésees, ...

Elpusztíthatatlan háztartási gépek: a Szaratov hűtő

Nem az egyetlen, de kétségkívül az egyik legismertebb szovjet hűtőmárka volt a Szaratov a rendszerváltozás előtti évtizedekben. Az e név alatt forgalomba hozott hűtő- és azzal kombinált fagyasztóberendezések némelyike évtizedek óta szolgálja tulajdonosát. Valóban elnyűhetetlenné tervezték azokat, olyan strapabíróvá, hogy még az ajtajukat is erőből lehetett és kellett bevágni? Visszatérhet-e most a legendás márka?

Még a holttestekből is ettek Lenin ostromlott városában

Hetvenöt éve, 1944. január 27-én ért véget a második világháborúban Leningrád német blokádja. A történelem egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő ostroma 872 napig tartott, és a becslések szerint legalább egymillió emberéletet követelt.

Tiltott gyümölcsök a hidegháború korszakából

Ma már ki gondolná, hogy az egykoron divatos asztali számítógép, a Commodore 64 a hidegháború egyik gazdasági fegyverének számított? Pedig így volt, ugyanis a nyugati országok által vezetett „feketelistázós" szervezet, a COCOM az 1980-as évek elején ezt a számítógépet is tiltott gyümölcsnek minősítette a kelet-európai (azaz KGST) országok és Kína számára.

A pilóta, aki ellopta a szovjetek szupertitkos vadászgépét

1976 szeptemberében Viktor Ivanovics Belenko, a szovjet légierő elit vadászpilótája, a Nyugat által rettegett szupertitkos, rendkívül gyors vadászgéppel, a MIG-25-tel Japánba disszidált. Belenko végig becslés alapján repült a térképről való emlékei szerint, amit felszállása előtt gondosan tanulmányozott. Eredetileg a Chitose légibázisra akart repülni, de mivel gépének üzemanyaga kifogyóban volt, a legközelebbi elérhető reptéren kellett landolnia, így végül a Hakodate Repülőtéren tette le gépét.

Schmidt Mária: Trianon feldolgozására ezer év sem elegendő

A XX. századi diktatúráknak és a második világháborúnak megágyazó első nagy világégésre eddig méltatlanul kevés figyelmet fordítottak a magyarországi köznevelésben. Az első világháború centenáriuma lehetőséget ad a száz éve történt nagy háború felelevenítésére és átértékelésére. A Várkert Bazárban november 23-án megnyílt, Új világ született 1914–1922 című kiállítássorozat alkotói nemcsak emlékeztetnek, de egy új narratíva megalkotására is kísérletet tesznek. Itt az ideje leszámolni a háború „nyugati győztesei” által sulykolt szemlélettel, és azzal is, hogy a harcok Európa keleti felén 1918-ban véget értek. Az európai szinten egyedüllálló, ...

Csupán néhány órával élte túl a kilövést Lajka

A Szovjetunió 1957. november 3-án Föld körüli pályára bocsátotta a Szputnyik-2 műholdat, fedélzetén egy kóborkutyával, Lajkával. Sorsa már a felbocsátáskor a pusztulás volt: az űrhajóban csupán egy hétre elegendő élelem és hat napnyi oxigén állt a rendelkezésére.

Orbán Viktor: Európa a nemzetek hazája

Géppuskakezelőként aprította Hitler a nácikat

A második világháború véres történetében számos furcsa, és olykor ironikus epizódot fedezhetünk fel. Ezek közé tartozik Szemjon Konsztantinovics Hitler, a Vörös Hadsereg magas szovjet kitüntetésben részesített közlegényének históriája is. Ám nemcsak a Führer névrokona, hanem számos Bormann, Hess és Göring is harcolt a sarló-kalapácsos vörös hadilobogó alatt.

Extrém szexpózok, szárnyas péniszek a Szovjetunióból származó erotikus rajzokon

Szergej Merkurov készítette azokat az erotikus rajzokat, melyeket egy régi, Szovjetunióból származó ábécés könyv rejt. Az illusztrációkon extrém szexpózok és mitológiai alakok is láthatók. 

70 év után hazakerülhet 600 ezer, szovjet fogságba hurcolt magyar adata

A második világháború időszakában fogságba esett, elhurcolt, mintegy 600 ezer magyar állampolgár Oroszországban őrzött levéltári adatainak feltárásáról állapodott meg a Magyar-Orosz Levéltári Vegyesbizottság a napokban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Ötven éve tiporták el a tankok a prágai tavaszt

A Varsói Szerződés csapatai ötven éve, 1968. augusztus 20-ról 21-re virradóra vonultak be internacionalista segítségnyújtás címén Csehszlovákiába, hogy véget vessenek az "emberarcú szocializmus" megteremtésére tett kísérletnek, az általuk "ellenforradalmi fordulatnak" bélyegzett demokratikus reformoknak.

Az exjobbikos Kovács Béla szerint ő nem kémkedett, csupán lobbizott

Nem hallgat tovább a Jobbikból távozott Kovács Béla európai parlamenti képviselő. Az unió intézményei elleni kémkedéssel és az EU kárára elkövetett költségvetési csalással vádolt politikus beszélt regénybe illő életéről, a Japánban, valamint a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézeténél töltött éveiről. Megkésve ugyan, de részletesen nyilatkozott az Index „tényfeltáró” cikkében vele és feleségével szemben megfogalmazott állításokról is. Büntetőügyéről csupán annyit mondott, nem kémkedett, maximum lobbizást lehet kiolvasni az iratokból, ami viszont nem tilos.

Tudja-e, melyik volt az űrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?

Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 műholdat, az Egyesült Államok kemény űrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követő kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet űrhajós jutott ki elsőként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.

A piperkőc marsall - Joszip Broz Tito életének rejtett pillanatai

Politikai tehetsége egyértelmű: Joszip Broz Tito feltűnően jó helyzetfelismerő képességgel és gyors észjárással rendelkezett. Kemény logikája és következetes tisztánlátása a jugoszláv partizánok egyik vezetőjévé, vagy éppen tiszteletbeli marsallá és népfelszabadítóvá, majd később jugoszláv államfővé tette. Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről.

A filctoll, amely megmentette a Holdra szállást

Az 1960-as években az Egyesült Államok és a Szovjetunió között folyó űrverseny idejéből maradt fenn az a legenda, miszerint az USA rengeteg pénzt költött az űrben használható toll készítésére, míg az oroszok ezt simán megoldották: ceruzát használtak. A világűrben, a súlytalanság viszonyai között történő jegyzetelés azonban korántsem annyira egyszerű feladat, mint amilyennek gondolnánk. Kevéssé ismert, hogy egy íróeszköz mentette meg a történelem első Holdra szállását is.

A levegőből mentették meg a nélkülöző várost

Hetven éve, 1948. június 24-én vették a szovjetek blokád alá a második világháború után négyhatalmi megszállás alá került német főváros nyugati irányítás alatt álló részét. A nyugati hatalmak a következő időszakban légihídon biztosították az ellátást, és Sztálin 318 nap múlva meghátrálásra kényszerült.

A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

A megtévesztés mestere volt a világ leghíresebb kettős ügynöke

Harminc éve, 1988. május 11-én halt meg Moszkvában Kim Philby, minden idők egyik leghírhedtebb kéme, aki vezető brit hírszerző tisztként szolgálta a Szovjetuniót.

Többet nem árulnak szovjetuniós pólót Litvániában

A litvánok tiltakozása miatt az Adidas kivonta litvániai webáruházának kínálatából azt a piros női sportpólót, amelyen a Szovjetunió nevének angol rövidítése, a USSR és a sarló-kalapácsos szovjet címer látható.

A szexuális szabadság jelszavával indult a forrófejűek lázadása

Ötven éve, 1968. május 3-án kezdődtek a Franciaországot megrengető, tetőpontjukon már-már polgárháborúval fenyegető párizsi diáklázadások. Az események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, ahogy egy diákvezér később megfogalmazta: "Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett." A diáklázadás legfőbb célja, Charles de Gaulle köztársasági elnök patrióta rendszerének megbuktatása kapóra jött volna az Egyesült Államok, és a londoni kabinet számára is.

Titkos lista mutatja, mely városokat ért volna atomtámadás

A hidegháború alatt a britek annyira féltek egy szovjet atomcsapástól, hogy még 1972-ben titokban listát készítettek azokról a városokról, amelyeket a legnagyobb eséllyel érhet nukleáris támadás. A dokumentumot a brit Nemzeti Levéltár hozta nyilvánosságra.

Tűzgolyóként érkezett vissza a Földre, csoda, hogy életben maradt

Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, kozmonauta, a világ első űrhajósa ötven éve, 1968. március 27-én vesztette életét repülőgép-balesetben.

Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor

1953. március 5.-én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy „Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni." Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet.

Ezért nem lett nagyobb baj a Szovjetunió összeomlásából

David F. Schmitz, az Antall József Tudásközpont által magyarul megjelentett színes portréjában átfogó képet nyújt Brent Scowcrofról, aki Gerald Ford és George H. W. Bush nemzetbiztonsági tanácsadójaként is szolgált, és mindvégig becsületes, megfontolt, nyitott gondolkodású tudott maradni.

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Washington zárt ajtók mögött: hajszálnyira a nukleáris kataklizmától

Talán egyszer sem állt még olyan közel az emberiség a nukleáris kataklizma fenyegető rémképéhez, mint az 1960-as évek végén, a vietnami háború eszkalálódásának idején.  A vietnami hadviseléssel kapcsolatos szupertitkos úgynevezett Pentagon-ügyiratok 1971-ben történt kiszivárogtatása, illetve  nyilvánosságra kerülése súlyos politikai válsághoz vezetett az Egyesült Államokban. A világhírűvé lett kiszivárogtató, Daniel Ellsberg, a Pentagon egykori katonai tanácsadója nemrég megjelent könyvében a hidegháború korának még súlyosabb történelmi titkairól rántja le a leplet. 

Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede

Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.

Rétvári: A málenkij robot bűn nélküli büntetés volt

A málenkij robotra elhurcolt embereknek semmiféle bűnük nem volt, bűn nélkül kellett büntetést elszenvedniük – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a vasárnap Zebegényben rendezett megemlékezésen.

A történelem vihara emelte fel és törte ketté Csehszlovákiát

Negyedszázada, 1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia felbomlásával az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. 1992. december 31-i hatállyal az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrehozott Csehszlovákiát, amelynek 1990-től Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság volt a hivatalos neve, végérvényesen megszüntették.

Jobb ma egy Kánya, mint holnap egy Ványa!

Harminchat éve, 1981. december 13-án vasárnap kora reggel a városi csomópontokat lezáró harckocsik és az utcákon cirkáló katonai járőrök látványa fogadta a megdöbbent lengyeleket szerte az országban. Megszűnt a telefonszolgáltatás, a rádió pedig kizárólag Wojciech Jaruzelski tábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa első emberének beszédét sugározta folyamatos ismétléssel. Felfüggesztették a szabadságjogokat, a pártlap kivételével betiltották az összes sajtóterméket, lezárták a reptereket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot vezettek be a kihirdetett rendkívüli állapot részeként.

Bacilusként fertőzték meg Leninnel a végelgyengült Romanov-sast

Kereken száz éve, 1917. november 7-én vette kezdetét a bolsevik forradalom szülőatyjáról később Leningráddá átkeresztelt Szentpéterváron a kommunista diktatúra hosszú évtizedeiben csak nagy októberi szocialista forradalomként emlegetett államcsíny. A marxista történetírásban objektív szükségszerűségként leírt bolsevik zendülés nyomán kiépülő monolit diktatúra a huszadik század egyik legzsarnokibb rendszerévé nőtte ki magát, amelynek alapjait Vlagyimir Iljics Uljanov, a felvett mozgalmi nevén Leninként ismertté vált hivatásos forradalmár rakta le.

A Szovjetunió is megismerte a legpusztítóbb fegyver titkát

Hetven éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium. A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.

Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje

A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.