Szovjetunió

címke rss
Félelmetes dologra készülnek az ukránok

Félelmetes dologra készülnek az ukránok

Az Oroszországgal való konfliktusból eredő energiakapacitás-hiány ellensúlyozására Ukrajna négy új atomerőmű építésébe kezd, és a munkálatok várhatóan már idén nyáron vagy ősszel megkezdődnek – derül ki German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter nyilatkozataiból.

Ma van a Szovjetunióba hurcoltak emléknapja

Archívum2023.11.25, 11:05

Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre a Gulág borzalmait túlélő politikai rabok első csoportja.

A házaspár, akit az atomtitok miatt végeztek ki

Archívum2023.06.19, 19:29

Hetven éve, 1953. június 19-én végezték ki a New York közelében fekvő Sing Sing börtönben Ethel és Julius Rosenberget, akiket azzal vádoltak, hogy elárulták az amerikai atomtitkot a Szovjetuniónak.

Kiderült, miért szerepel vörös csillag a Heineken logójában

Archívum2023.06.14, 13:25

Az ötágú vörös csillag a 20. század egyik meghatározó politikai jelképe volt, a kommunizmus jelképe, amely annak idején a szocialista világrendszer országainak zászlóiba, címereibe is bekerült. A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása után a kommunista munkásmozgalom egykori szimbóluma tiltott önkényuralmi jelképpé vált. Érdekes, hogy ettől függetlenül, még ma is több helyen megtalálható, például a holland sör, a Heineken logójában is. Vagy ez csak felidézi ezt a jelképet, és nem is az, aminek sokan vélik?

Földönkívüliek üldöztek egy atom-tengeralattjárót

Archívum2023.05.17, 21:05

2009-ben feloldotta a titkosítás alól az orosz kormány azokat az aktákat, amelyek a szovjet idők földönkívüli észleléseiről szólnak. Cikkünk első részében a Bajkál-tó körüli, megmagyarázhatatlan jelenségekkel foglalkoztunk. Most annak járunk utána, valóban idegen lényekkel találkozott-e egy szovjet atommeghajtású tengeralattjáró legénysége a Csendes-óceánon, az 1980-as évek elején. Az UFÓ-k és víz alatti azonosítatlan tárgyak, az USÓ-k (Unidentified Submerged Object) az amerikai haditengerészetet is foglalkoztatják. Legutóbb 2022-ben fotóztak le egy olyan, a tenger felett lebegő jelenséget, amely miatt riasztották a készültségi vadáászokat ...

Búvárok halálát okozták földönkívüliek a Bajkál-tóban

Archívum2023.05.16, 10:48

1982 nyarán a szovjet haditengerészet szibériai kiképzőközpontjában, a Bajkál-tó partján rutinmerülésre készült egy hétfős katonai búvárcsoport. Tapasztalt, nem amatőr búvárokról volt szó, akiket a legveszélyesebb feladatokra képeztek ki. A csoport 50 és 100 méter között járt éppen a tóban, amikor váratlanul több, kb. 3 méter magas, humanoid lényt pillantottak meg a vízben. A lények nagyon gyorsan mozogtak. Az ügy részletei homályosak, de az biztos, hogy a búvárok megpróbáltak egyet elfogni a lények közül, és túl gyorsan emelkedtek a felszínre. Három búvár meghalt, négy pedig súlyos dekompressziós betegséget kapott. Az esetre akkor ...

Félig ember, félig majom szörnyet akart létrehozni egy aljas tudós

Archívum2023.05.12, 18:40

A tudománytörténet talán legmeghökkentőbb kísérletei közé tartoznak az ember-csimpánz hibrid létrehozását célzó próbálkozások. Elsőként egy szovjet tudós próbálkozott vele, de módszerei etikátlanok és kegyetlenek voltak, ami magával hozta az elkerülhetetlen bukást is. Ám egy nemrégiben szárnyra kapott vád szerint az amerikaiaknak sikerült életképes hibridet produkálniuk, a történet viszont több sebből vérzik. Mindemellett pedig egy különös kinézetű cirkuszi majom is tovább borzolja a kedélyeket.

Őrült pusztítás a véres tankcsatákban Debrecenben és a Balatonon is

Archívum2023.04.25, 04:28

A háborúk történetében komoly mérföldkőnek számított a harckocsik megjelenése. A szárazföldi hadviselésben a páncélosok önálló fegyvernemként való alkalmazása új katonai doktrínákat teremtett, alaposan átalakítva a 20. század elejéig általánosnak tekinthető hadművészetet. A harckocsik bevetése mind tömegét, mind pedig hadászati és taktikai koncepcióját tekintve a második világháború vérzivataros éveiben érte el a csúcspontját a világtörténelem legnagyobb páncélos ütközeteiben, így különösen a kurszki, az ardenneki, vagy a hortobágyi, illetve a balatoni csatában. A páncélos fegyvernem technikai-taktikai fejlesztése 1945 után új szinttre ...

Több mint félmillió embert öltek meg a nácik egy Minszk melletti halltáborban

Archívum2023.03.27, 17:12

A Minszk melletti Trosztenyec egykori haláltáborában, amely a náci német megszállás alatt működött, nem kétszázezer, hanem több mint félmillió foglyot pusztítottak el - közölte hétfőn a fehérorosz főügyészség, amely a második világháborúban elkövetett népirtás büntetőügyében vizsgálódik.

Eltitkolt fenyegetés: szabadon lévő atombombák okozhatnak katasztrófát

Archívum2023.03.17, 17:58

A hidegháború évtizedeiben egyre kiélezettebb nukleáris fegyverkezési verseny bontakozott ki a két katonai szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az atomfegyvert célba juttatni képes stratégiai bombázók mellett ekkor álltak hadrendbe a különösen veszélyes atom-tengeralattjárók is, amelyek a víz alól voltak képesek akár több ezer kilométer távolságra fekvő célpontokra nukleáris csapást mérni. Az atom-, illetve termonukleáris fegyverekkel felszerelt hadászati bombázók és tengeralattjárók sokszor mind a mai napig tisztázatlan balesetei, illetve eltűnései miatt az 1950-es, '60-as években több tucat nagy hatóerejű nuukleáris ...

Percekre volt a világ a harmadik világháború kirobbanásától

Archívum2023.03.04, 22:15

1945. június 16-án az első sikeres kísérleti atomrobbantással új szakasz kezdődött a világtörténelemben; a nukleáris fenyegetés korszaka, ami a tavaly február 24-én kitört orosz-ukrán háború eszkalálódásával ismét az éjfél felé közelíti a végítélet szimbolikus órájának a mutatóit. Az elmúlt nyolc évtizedben több alkalommal is a világháború szélére sodródott a világ, legtöbbször a nagyhatalmi szembenállás kiéleződése miatt. Most, hogy az orosz-ukrán háború eszkalálódása miatt egyre nő újra a világháború veszélye, érdemes ezeket az eseteket feleleveníteni. Már csak azért is, mert volt olyan pillanat is, amikor nem a politikusok, hanemm ...

Összeütközött egy amerikai és egy orosz atom-tengeralattjáró

Archívum2023.02.24, 20:38

A hidegháború időszakában a legforróbb hadszíntérnek az óceánok és tengerek számítottak. A szárazföldön a két fél nem kockáztatott, és bár a levegőben a vadászpilóták gyakran hajmeresztő mutatványokkal zaklatták az ellenfél repülőit, sőt, előfordult, hogy le is lőtték egymást, ezek az esetek nem növelték a világháborús kockázatot. A tengeralattjárók egymás elleni akciói azonban óriási kockázatot jelentettek, mert mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tartotta a tengeralattjáróit. A ballisztikus rakétahordozók a nukleáris elrettentés fontos eszközei ma is, és ezek fenyegetése az anyaország fenyegetésével egyenlő. A feszültséghez hozzzájárult, ...

Borzalmas ordításokat, pokoli sikolyokat hallottak a föld alatt

Archívum2023.02.20, 19:19

A legenda szerint szovjet tudósok pokoli sikolyokat rögzítettek 12 kilométerrel a föld alatt. Hogy a történet igaz-e vagy sem, nem tudni, az viszonyt tény, hogy a gödör létezik. Emberek alkották, de nem azért, hogy nyersanyagokat nyerjenek a mélyből. Valami egészen más hajtotta őket.

Szovjetunió marsallja, aki a moszkvai tábornokper fővádlottja lett

Archívum2023.02.16, 17:58

Százharminc éve, 1893. február 16-án született Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij, a Szovjetunió marsallja, a Vörös Hadsereg legtehetségesebb tábornoka, az 1937-es moszkvai, úgynevezett tábornokper első számú vádlottja.

Lelőttek egy koreai utasszállító gépet, a fedélzeten levő 269 ember meghalt

Archívum2023.01.28, 00:31

A dél-koreai légitársaság, a Korean Airlines New York és Szöul között közlekedő 007-es járatának tragédiája a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb incidense, a végletekig kiélezte az ellentéteket a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. 1983. szeptember elsején hajnalban, miután a koreai Boeing 747-es messze letérve a repülési terv szerinti útvonaláról berepült Kamcsatka majd Szahalin szigorúan titkos, légtérzárral védett szovjet katonai bázisai fölé, az utasszállító elfogására magasba emelt vadászgépek közül Genagyij Oszipovics őrnagy Szuhoj SZU-15 típusú vadászgépe - a koreai utasszállítóval való sorozatos kapcsolaatfelvételi ...

Amerikai kémtengeralattjáró titkos akciója Oroszországban

Archívum2023.01.20, 16:09

Egy kapitány gyerekkori emlékei alapján valósult meg minden idők legsikeresebb amerikai hírszerzési hadművelete, amely 1971-től 1980-ig tartott. Az amerikai flotta kém-tengeralattjárói a CIA és az NSA megbízásából lehallgató berendezést szereltek a tenger alatti szovjet telefonkábelekre. A lehallgatott beszélgetések nem csak titkos rakétafejlesztésekről szóltak, de a szovjet tisztek családi életébe is bepillantást engedtek. Az akciót egy volt nemzetbiztonsági szakértő buktatta meg, amikor 35 ezer dollárért eladta a szovjeteknek a hadművelet információit, akik a felszínre hozták a lehallgató berendezést. A hat méter hosszú, hattonnáss, ...

Megőrültek a műholdak, majdnem kitört az atomháború

Archívum2022.11.30, 19:02

1983. szeptember 26-án, alig három héttel azután, hogy egy szovjet vadászgép lelőtte az amerikai kémrepülőgépnek hitt koreai utasszállítót Kamcsatkánál, egy szovjet rakétavédelmi műhold azt jelezte: az Egyesült Államok öt atomrakétát lőtt ki a Szovjetunióra. Sztanyiszlav Petrov alezredes, a szovjet légvédelem ügyeletes tisztje úgy ítélte meg, hogy a jelzés téves, mert ha az USA támadna, azt nem öt, hanem ötszáz rakétával tenné. Ezért Petrov nem riasztotta a saját rakétaerőket és nem szólt a főparancsnokságnak sem. Nem sokkal később kiderült, hogy a műhold a felhőkön megcsillanó napfényt vélte rakétakilövésnek. Petrov a döntésével meegmentette ...

Így ért véget a két évig tartó amerikai atommonopólium

Archívum2022.11.06, 14:18

Hetvenöt éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium. A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.

Amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került

Archívum2022.10.29, 13:00

Hatvan éve, 1962. október 28-án ért véget az egyhetes, a világot az atomháború szélére sodró kubai rakétaválság. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti külpolitikai konfliktus a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki.

Távolugrás-hadművelet: Így akarta Hitler megfordítani Churchill, Roosevelt és Sztálin meggyilkolásával a háborút

Archívum2022.10.19, 21:42

Az iráni főváros, Teherán adott otthont a második világháború egyik legfontosabb diplomáciai eseményének, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök, valamint Joszif Sztálin szovjet diktátor első csúcstalálkozójának. Az 1943. november 28-án elkezdődött rendkívül nagy jelentőségű konferenciát szigorú titoktartás mellett és komoly biztonsági előkészületek mellett szervezték meg; egyedül csak a szovjet belügyi népbiztosság, az NKVD részéről háromezer titkosügynök érkezett a csúcstalálkozó alkalmából az iráni fővárosba. A szokásosnál is nagyobb „felhajtás" hátterében a szovjet hírszerzésnek az az informáációja ...

120 katona ragadt a tenger mélyén egy atomtengeralattjáróban

Archívum2022.09.08, 12:21

1983 nyarán a K-429 szovjet atom-tengeralattjáró egy hosszabb küldetésről tért vissza Petropavlovszkba. A legénységet szabadságra küldték, a hajón pedig megkezdték a hónapokig tartó, teljeskörű hajógyári felújítást, hogy majd az őszi hadgyakorlatokon újra részt tudjon venni. Aztán váratlanul parancs érkezett, hogy függesszék fel a javításokat és három nap múlva fussanak ki a tengerre, egy kisebb gyakorlatra. A hiányzó matrózokat öt másik tengeralattjáróról pótolták. A szedett-vedett legénység és a rossz állapotban levő tengeralattjáró kombinációja nem sok jót ígért. Nem meglepő, hogy az atom-tengeralattjáró elsüllyedt. Aztán még egyyszer ...

Így búcsúzott szeretett édesapjától a 92 évesen elhunyt Gorbacsov lánya

Archívum2022.09.05, 20:57

Ahogy azt korábban megírtuk, augusztus 31-én, hosszú betegség után, 92 éves korában elhunyt Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke. 

Gorbacsov - a vesztes, akit ünnepelt a világ

Archívum2022.08.31, 20:49

A 92. életévében 2022. augusztus 30-án meghalt Mihail Szergejevics Gorbacsov politikai életművének megítélése mind a mai napig ellentmondásos. Amíg a nyugati világban a hidegháborús szembenállás és a keleti blokk, a „népek börtönének" felszámolójaként ünnepelték, addig Oroszországban sokak szemében ma is árulónak számít, és sokan neki róják fel a kilencvenes évek oroszországi káoszát is. Az általa meghirdetett „új politikai gondolkodás" nyomán száznyolcvan fokos fordulatot vett szovjet külpolitikától Gorbacsov azt várta, hogy a kiélezett fegyverkezési verseny megszüntetésével sikerül lélegzetvételhez juttatnia és megerősítenie a reccsegő-ropogó ...

Elhunyt Mihail Gorbacsov

Archívum2022.08.31, 07:22

Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében kedden elhunyt Mihail Gorbacsov, a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára. 

Megbüntették a helikopterpilótát, mert megmentett több tucat katonát

Archívum2022.08.26, 12:52

1988 január elején 39 szovjet ejtőernyős foglalta el a 3234. számú hegyet Afganisztánban, az utolsó nagy szovjet hadművelet keretében, hogy a kulcsfontosságú Khoszt városhoz vezető utat megnyithassák az utánpótlást szállító teherautó-konvojok előtt. A 9. századot 200-250 afgán gerilla és állítólag ugyanennyi pakisztáni katona támadta meg, több irányból. Két napig tartott az ütközet, amelyben 1500 gránát és rakéta találta el a szovjet megfigyelőpontot. Az őket felmentő csapat akkor érkezett meg, amikor a katonáknak már csak 10-15 lőszerük maradt fejenként. Az afgán támadók kb. 200 fő elvesztése után visszavonultak. A szovjetek 6 katoonát ...

Ekkora csalást még a szovjetek sem láttak soha

Archívum2022.11.10, 12:51

Az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságon a szovjet válogatott nyolcaddöntőjét a magyar szurkolók többsége duplán is kárörömmel nézte. Egyrészt az országunkat megszállás alatt tartó nagyhatalom válogatottja természetesen nem örvendett nagy népszerűségnek nálunk, másrészt még nagyon friss volt az a 6-0-s megsemmisítő csapás, amelyet a szovjet csapat Irapuatóban a magyarokra mért. A szovjetek csoportbeli teljesítményét látva sokan azt hitték, hogy Valerij Lobanovszkij csapata akár a legjobb négy közé is eljuthat. Aztán a nyolcaddöntőben jöttek a belgák és a kor egyik legjobb bírója, a svéd Fredriksson.

Raoul Wallenberg, a magyar zsidók megmentője 75 éve halt meg

Archívum2022.07.16, 14:08

Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint hetvenöt éve, 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki a vészkorszakban magyar zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Wallenberg 1945. január 17-én tűnt el, szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen.

Vadászat az igazi Vörös Októberre: csak másodperceken múlt a nukleáris világháború

Archívum2022.07.02, 18:09

1962. október elsején a szovjet Északi Flotta poljarniji haditengerészeti bázisáról négy Foxtrott-osztályú tengeralattjáró futott ki a Barents-tengerre. A szigorúan titkos küldetés céljáról még a kötelék parancsnoka, Vaszilij Alekszandrovics Arhipov másodosztályú tengerészkapitány sem tudott; a lepecsételt parancsot csak akkor bonthatta fel, ha arra a moszkvai hadműveleti központtól közvetlen utasítást kap. Arhipov kapitány mindenesetre furcsállotta, hogy a hagyományos torpedókon kívül kettő T-5 típusú nukleáris robbanófejjel felszerelt torpedót is be kellett hajóznia, noha ez a fegyvertípus nem tartozott a Foxtrott-osztályú tengeraalattjárókon ...

Véletlenül ledobtak egy éles hidrogénbombát Amerikában

Archívum2022.07.02, 00:30

Radioaktív szennyezés, véletlen vagy nem engedélyezett kilövés, lopás vagy elvesztés, a lakosság valós vagy lehetséges radioaktív veszélyeztetése – az amerikai haderő ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos incidenseket nevezi Törött Nyílnak, Broken Arrow-nak. Az amerikai hadügyminisztérium összesen 32 Broken Arrow-esetet ismer el 1950 és 1980 között. Ezek között voltak olyanok, amikor egy bombázóról véletlenül ledobtak egy hidrogénbombát egy amerikai nagyváros közelében, de az is előfordult, hogy egy atombombával felszerelt vadászbombázó a tengerbe esett egy repülőgép-hordozóról. 1980-ban egy ballisztikus rakéta felrobbant a silójábban ...

Sztálin is támadni akart, csak Hitler megelőzte

Archívum2022.06.24, 13:50

1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó csaknem háromezer kilométer széles arcvonalon három német hadseregcsoport, három és félmillió katona, 3600 harckocsi és közel ötezer repülőgép lendült támadásba a Szovjetunió ellen. A világtörténelem legnagyobb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet során a német alakulatok már az első napokban áttörték a szovjet frontvonalat. A Vörös Hadsereg határ mentén összevont hadseregcsoportjai nem tudták felfogni a német támadást, és magasabb egységeik vagy bekerítésbe kerültek, vagy pedig szörnyű veszteségeket elszenvedve hátráltak a németek nyoomása ...

Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború

Archívum2022.05.09, 22:48

A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...

A náci fegyverletétel titkai: miért kellett kétszer aláírni a kapitulációt?

Archívum2022.05.08, 10:24

1945. május 7-én a kora hajnali órákban a szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán a náci Németország új államfője, Karl Dönitz admirális megbízásából Alfred Jodl vezérezredes aláírta a német haderő feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A dokumentum másnap, május 8-án éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. A német kapitulációval Európában hivatalosan is véget ért az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború. A német megadás hírére a nagyvárosok utcáin önfeledt ünneplésbe kezdtek az emberek, de a kulisszák mögött  már komoolyan ...

Buddhista amerikai punk lett Sztálin unokájából

Archívum2022.04.28, 17:40

Adolf Hitlerrel szemben Sztálinnak voltak, illetve mind a mai napig vannak egyenesági leszármazottai. A Szovjetunió egykor rettegett diktátorának két házasságából három vér szerinti gyermeke született, két fiú és egy leány. Sztálin legfiatalabb, jelenleg az ötvenegyedik életévében járó és meglehetősen excentrikus unokája az Amerikai Egyesült Államokban él, ahol Portland városában egy kis antikvitás üzletet működtet.

Csernobil - 36 év távlatából

Archívum2022.04.27, 17:50

A csernobili atomerőműben 36 éve történt az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete. Ennek évfordulóján tett látogatást Ukrajnában Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, ezzel jelezve, hogy az ukrajnai atomenergetikai létesítmények biztonsága változatlanul szoros nemzetközi felügyelet alatt áll.

16 szovjet admirális halt meg, lezuhant a gépük

Archívum2022.04.17, 20:03

1981 februárjában a Leningrádhoz közeli Puskin repülőtéren felszállás közben lezuhant az a katonai Tu-104 típusú utasszállító repülőgép, amelyen a szovjet Csendes-óceáni Flotta szinte teljes vezérkara utazott. A szovjet hadügyminisztérium nyugati szabotázsra gyanakodott, és attól tartott, hogy az akció egy tengeri NATO-támadás előkészítését is jelentheti, ezért riadókészültségbe helyezték a haditengerészetet. A külföldi titkosszolgálati merénylet elmélete hamar fantazmagóriának bizonyult. A katasztrófát sokkal prózaibb események láncolata okozta, amelyben a magas rangú tisztek önteltsége és a hiánygazdaság játszotta a főszerepet.

El akarhatták rabolni az amerikaiak a szovjet űrállomást

Archívum2022.04.16, 19:34

1985-re a Szaljut-7 űrállomás használhatatlan állapotba került. A rendszerei leálltak, elkezdett bukdácsolni a világűrben, a földi irányítás elvesztette vele a kapcsolatot. A szovjet szakemberek attól tartottak, hogy a 20 tonnás monstrum irányítatlanul zuhan majd a Földre, és egy nagyvárosban csapódik be. Ezért a Szojuz T-13 űrhajóval két kozmonautát küldtek a lefagyott Szaljut 7-re, hogy megmentsék a lezuhanástól. Felmerült az is, hogy a szovjetek azt akarták megakadályozni, hogy az amerikaiak a Challenger űrrepülőgéppel megkaparintsák, és a Földre hozzák az űrállomást.

Amikor a baloldal a Szovjetuniót és a szovjet diktatúrát méltatja

Archívum2022.04.06, 13:19

Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában megfogalmazott deklarációk és a Btk.-ban foglalt tilalmak ellenére a baloldal még a XXI. században is méltatja és próbálja pozitív színben feltüntetni a kommunista ideológiát, valamint az arra épülő, Magyarország negyvenöt éves megszállásáért felelős Szovjetuniót. A magyarok tömegeinek szenvedéséért felelős szovjet katonákra hősként, a megszálló Vörös Hadseregre felszabadítóként hivatkoznak. Mindezek arra engednek következtetni, hogy az ellenzék számára fontosabb a szélsőbaloldali ideológia hazánk szuverenitásánál és a nép akaratánál - írja a Tűzfalcsoport.

Újabb fejlemény a máig megoldatlan Gyatlov-rejtélyben

Archívum2022.03.31, 21:10

A 20. század teljes egészében sohasem feltárt legrejtélyesebb ügye, az 1959 januárjában az uráli Halat Szjal havas lankáin kilenc fiatal szovjet túrázó életét követelő tragédia, az úgynevezett Gyatlov-rejtély lehetséges okait illetően napjainkig kereken 75 különféle magyarázat született. Ezt most egy olyan újabb elmélet egészíti ki, amely megpróbál pontot tenni e több mint szövevényes história végére. A Gyatlov-ügy azonban annyira összetett és bizarr, hogy erősen kérdéses, valóban sikerült-e mindenre kiterjedő végső magyarázatot találni erre a hátborzongató rejtélyre.

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

Archívum2022.03.08, 22:10

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Csernobil városa, Pripjaty - A hely, amely örökre szellemvárossá változott

Archívum2022.02.04, 07:08

Immáron 52 éve, hogy 1970 februárjában elkezdték kiépíteni Pripjaty városát. Mi volt a város jelentősége a Szovjetunió idején? Egyáltalán mit tudunk róla? Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány érdekességet a város történetéről.

Az LMBTQ-ideológia a brüsszeli birodalomépítés egyik eszköze

Archívum2022.01.19, 20:55

Európában egyedülálló módon az április 3-ára kiírt országgyűlési választással egyszerre egy négykérdéses gyermekvédelmi népszavazás keretén belül nyilváníthatják ki a magyar polgárok véleményüket a gyermekvédelemmel kapcsolatban. A négy kérdés szavatolja a szülők gyermekneveléshez kapcsolódó kizárólagos alkotmányos jogát. 2022. április 3-án a magyar választópolgárok valójában a gyermekeik biztonsága mellett egy másik sorsdöntő kérdésben is dönthetnek: az ország szuverenitása mellett állhatnak ki újra.

Borzalmas robbanás rázta meg a Ferihegyi gyorsforgalmi utat

Archívum2021.12.23, 22:07

Kereken harminc éve, 1991. december 23-án történt a rendszerváltást követő évek legnagyobb robbantásos terrortámadása. A hatalmas detonációt a magyar főváros nemzetközi repülőterének, a Ferihegyi Repülőtér egyes termináljának közelében egy Fiat autóban elrejtett távirányítású pokolgép felrobbantása okozta. A merénylet célpontja az az autóbusz volt, amely a felbomlott Szovjetunióból Izraelbe menekülő orosz zsidókat vitte éppen a reptérre. A pokolgépet azonban némileg megkésve aktiválták a közelben rejtőzködő terroristák, így végül senkit nem tudtak megölni.

Több száz állatot küldtek a történelem során az űrbe

Archívum2021.10.26, 07:58

Két szovjet kirgiz teknős már megkerülte a Holdat, amire Neil Armstrong 1969-ben a bolygóra tette a lábát. Valójában állatok tucatjai, köztük rovarok és emlősök utaztak az űrbe, még mielőtt mi, emberek megtettük volna ugyanezt. A kutatók most összeállítottak egy úgynevezett vizuális idővonalat azokról az állatokról, amelyeket valaha az űrbe küldtek.

Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

Archívum2021.10.23, 11:30

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Az amerikaiak kilőtték az atomrakétákat - ezt mutatták a műholdak

Archívum2021.10.07, 21:17

Ahogy azt megírtuk, 1983 novemberében a szovjet vezetés annyira komolyan vett egy NATO-hadijátékot, hogy majdnem kitört az atomháború. Valójában abban az évben már másodszor került közel a világ a harmadik világáborúhoz. 1983. szeptember 26-án a Moszkvától délre fekvő szupertitkos katonai légtérfigyelő-központ szolgálatos tisztjein kívül aligha sejthette bárki is, hogy csupán percek kérdése volt a nukleáris világháború kitörése.

Olyan jól sikerült a NATO-hadgyakorlat, hogy majdnem kitört az atomháború

Archívum2021.10.04, 19:29

A közhiedelemmel ellentétben nem az 1962-es kubai válság idején volt a legnagyobb veszélye a harmadik világháborúnak, hanem 1983-ban, amikor a szovjet vezetés félreértett egy NATO-hadijátékot. Az Able Archer nevű manővert a Politbüro tagjai a Szovjetunió elleni atomháború előkészítéseként értékelték, ezért a megelőző csapást fontolgatták. A világot két kém, egy brit-szovjet kettősügynök és egy Stasi-hírszerző mentette meg a nukleáris téltől.

Az 1968-as Prágai tavasz és annak utóélete: folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata

Archívum2021.10.01, 17:13

Rövid nyári szünet után 2021. szeptember 29-én, ötödik állomásán folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. A beszélgetés résztvevői arra próbáltak választ találni, hogy vajon mi állhatott egy fiatal bölcsészhallgató, Jan Palach 1969. januári önégetésének hátterében. Ehhez az Olthatatlan című cseh minisorozat adta a beszélgetés kiindulópontját. Mi volt 1968 és a Prágai tavasz jelentősége? Miről szólt Alexander Dubček kísérlete és létezik-e egyáltalán „emberarcú szocializmus"? A témában jártas szakértők Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese és Szerencsés Károly történész, az Eötvvös ...

A vad hegyek és törzsek országának, Afganisztán háborúinak rövid története

Archívum2021.09.04, 11:11

Az elmúlt időszakban az Amerika-barát kabuli kormány váratlan összeomlása és a radikális iszlamista fegyveres mozgalom, a Talibán viharos gyorsaságú hatalomátvétele került a hírek középponjába Joe Bidenék elhibázott és elsietett csapatkivonási stratégiája miatt. Az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségeseinek ugyanúgy nem sikerült pacifikálnia és „saját képére" formálnia Afganisztánt, mint ahogy a Szovjetuniónak, és a 19. században a Brit Birodalomnak sem. A távol - és a közel-keleti térség, valamint Dél-Ázsia határán fekvő ország feletti tartós befolyást Afganisztán kiemelt geostratégiai helyzete miatt számos nagyhatalom igyekeezett ...

Az állami tévé A hattyúk tavát játszotta, miközben a KGB megpróbálta visszafoglalni a Szovjetuniót

Archívum2021.08.22, 12:56

Az orosz történelemben meglehetősen furcsa helyet foglalnak el az 1991. augusztus 19. és 22. között végbement események. Egyrészt nagyban közrejátszottak abban, hogy megszületett az Orosz Föderáció, viszont a félresikerült puccsnak hasonlóan nagy szerepe volt abban is, hogy a Szovjetunió néhány hónap alatt összeomlott. A harminc évvel ezelőtti események nemcsak a gorbacsovi reformok kudarcáról és a KGB, valamint a keményvonalas kommunisták utolsó, a Szovjetunió megmentésére tett kísérletéről szóltak, hanem Borisz Jelcin és a "család" felemelkedéséről is. A szovjet birodalom bukását sokan ünnepelték, de a jelcini 90-es években a poliitikai ...

A nyolcvanas években a robbanó tévé volt az új magyar csodafegyver - képek

Archívum2021.08.08, 13:43

A színes televízió az 1980-as évek egyik áhított fogyasztási cikke volt. Ám a szocialista hiánygazdaságra jellemző módon a kínálat ezeknél a termékeknél sem tudta kielégíteni a keresletet, és a rohamtempóban folyó gyártás miatt sok esetben nem megfelelő minőségben készültek el az üzletek polcaira kerülő készülékek. Sőt, nemegyszer tragikus baleseteket is előidézett egy-egy meghibásodott televízió: a Videoton Color Star színes tévéknél olyan üzemzavar léphetett fel, amelynek hatására a televízió felrobbant, és még arra is volt példa, hogy a tulajdonos egész lakása leégett. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy vajon konstrukciós hiba ...

Nyolcvan éve rohanta le a náci Németország a Szovjetuniót

Archívum2021.06.22, 23:02

Nyolcvan éve, 1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor, a kora nyári pirkadatban három német hadseregcsoport 162 hadosztálya, rövid, de intenzív tüzérségi előkészítés után a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó háromezer kilométer széles fronton átlépte a határt, és betört a Szovjetunió területére. Az „Unternehmen Barbarossa", a hadtörténet legnagyobb szárazföldi hadművelete teljesen felkészületlenül érte a Vörös Hadsereget, amely csaknem összeroppant a német hadigépezet súlyos csapásai alatt. A német támadás hírére Sztálin összeomlott, és hosszú napokra eltűnt a nyilvánosság valamint közvetlen munkatársai szeme elől. Noha 19941 ...

Harminc éve szabadon - élőben közvetítjük Orbán Viktor beszédét

Archívum2021.06.19, 11:00

1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. A 30. évfordulón Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Pesti Vigadóban. Az eseményt élőben közvetítjük.

A szovjet holdprogram elhallgatott titkai

Archívum2021.06.18, 07:13

1969. július 20-án az amerikai Apolló-11 űrhajó leszálló egysége, a Lunar Module Eagle (LM-5) fedélzetén két asztronautával, sikeres landolást hajtott végre a Holdon. Az emberiség történetében elsőként Neil Armstrong lépett a Hold felszínére, akit negyedórával később Edwin Aldrin követett. Ezzel a történelmi küldetéssel pedig végleg eldőlt, hogy az Egyesült Államok nyerte meg a Hold meghódításáért folytatott versenyfutást. Noha a Szovjetunió hivatalosan mindig is tagadta, hogy lenne emberes Holdprogramja, de a kulisszák mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával valójában lázasan készülődött az elsőség megszerzéséért.

A világ legnagyobb gázrobbanása: egy vonat fékezése megsemmisített egy egész völgyet

Archívum2021.06.04, 22:39

1989. június 4-én helyi idő szerint kora hajnalban vakító tűzgömb oszlatta el a szibériai éjszaka sötétségét. A transzszibériai vasútvonal déli szárnyán, a cseljabinszki területen, az Ufa és Asa között történt gázrobbanásnak olyan nagy volt az ereje, hogy a légnyomás a robbanás epicentrumától 13 kilométerre fekvő Asa városában betörte az ablakokat. Az iszonyatos detonáció akkor következett be, amikor két, nyaralásra utazó iskolásoktól zsúfolt szerelvény haladt el egymás mellett. A közlekedéstörténet egyik legsúlyosabb balesetének 780-1000 áldozata is lehetett.

Eltitkolt lázadás a kommunizmus ellen: egy szovjet hadihajó meg akarta dönteni Brezsnyev rendszerét

Archívum2021.05.22, 11:00

A hidegháború elhallgatott eseményei közül talán a Balti-tengeri Flotta kötelékébe tartozó tengeralattjáró-elhárító fregatt, a Sztorozsevoj fedélzetén kitört lázadás volt a legkínosabb incidens a brezsnyevi Szovjetunió legfelsőbb pártvezetése számára. A rigai kikötőből 1975. november 9-én éjszaka megszökött hadihajó politikai tisztje, Valerij Szablin korvettkapitány egy új és „igaz" szocialista forradalmat akart kirobbantani, a korrupt és bürokratikus brezsnyevi rendszer elsöprése céljából.

Feloldották a Cár-bomba titkosított felvételeit - videó

Archívum2021.05.17, 14:27

A Szovjetunió az 1950-es évek közepén fejlesztette ki és 1961. október 30-án a dobta le a történelem valaha megépített legnagyobb hatóerejű hidrogénbombáját a sarkkörtől északra fekvő távoli sziget, a Novaja Zemlja fölé. A robbanás erősebb volt, mint 50 millió tonna TNT, és több száz kilométerre is érezték a hatását. A bomba a hidegháború során propagandacélokat szolgált, amit nyugaton neveztek el Cár-bombának.

Így próbálta eltitkolni a kommunista diktatúra Csernobilt

Archívum2021.04.26, 21:54

1986. április 26.-a gyönyörű verőfényes tavaszi nappal köszöntött a késő Kádár-kori Magyarországra. A kellemes idő a hétvége miatt különösen sok embert csábított ki a szabadba, megteltek a városi teraszok és a kirándulóhelyek. Ekkor még senki sem sejthette, hogy az országtól pár száz kilométerrel keletre, az ukrajnai Csernobil Lenin Atomerőművében kora hajnalban, a sorozatos emberi hibák miatt bekövetkezett reaktorrobbanás miatt fenyegető radioaktív felhő tart Magyarország, és Közép-Európa határai felé.

Holtan érkezett vissza a Földre az első űrállomás személyzete

Archívum2021.04.19, 19:59

Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. Az űrállomás rövid működését azonban súlyos tragédia árnyékolta be.

Meglepő dolgot is feltárt a szigorúan titkos hidegháborús projekt

Archívum2021.03.16, 18:45

A hidegháború egyik titkos katonai műveletében fagyott talajmintákat is begyűjtöttek Grönlandon. Mindez azonban egy másik rejtélyt is feltárt: rejtett kövületeket, amelyek körülbelül egymillió évesek lehetnek. A legutóbbi elemzés növényeket tárt fel, amelyeket olyan kitűnő állapotban őrzött meg az idő, hogy pont „úgy néznek ki, mintha tegnap pusztultak volna el".

Hisztérikus rohama volt, sokat szenvedett odafent, de visszatért az első női űrhajós

Archívum2021.03.05, 18:16

Valószínűleg a Volga-menti kis faluban született Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova álmában nem gondolta volna, hogy egyszer majd történelmet ír, mégpedig a világ első női űrhajósaként. Pedig nagyon is messzire sodorta a szél a szegény családból származó kislányt.

Hetvenöt éve kezdődött a hidegháború

Archívum2021.03.05, 22:46

Kereken hetvenöt éve, 1946. március 5-én mondta el nagyhatású beszédét a Missouri állambeli Fultonban Sir Winston Churchill, volt világháborús brit miniszterelnök, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a náci zsarnokság legyőzésében. Churchill, aki a klasszikus bismarcki reálpolitika egyik utolsó nagy alakjának tekinthető, a fultoni Westminster College hallgatósága előtt elhangzott és világszerte nagy visszhangot kiváltó beszédében az Európát fenyegető új zsarnokság, a szovjet bolsevizmus térhódításának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A volt londoni háborús kormány egykori miniszterelnökének fultoni beszédétől szokás számítani a ...

A Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba egykor elhurcoltak adatbázisát

Archívum2021.02.25, 16:21

Múltunk feldolgozásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a történelmi folyamatokkal, megismerjük a tragédiák áldozatainak nevét és méltó módon emlékezzünk rájuk - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba egykor elhurcoltak adatbázisát.

Valódi a kép, amin egy szovjet katona pacsizik a jegesmedvével?

Archívum2021.02.15, 08:32

Az interneten számos olyan kép kering, amely időről-időre felbukkan, és felpezsdíti az online közösséget. Ilyen a következő kép is, amely a világ legszebb barátságát örökítette meg.

Szovjet lágervilág: szinte minden második magyar család érintett

Archívum2021.02.13, 19:14

Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát világszerte, miközben Kelet-Közép-Európában a számuk elérheti az egymilliót is, akik életüket vesztették kényszermunkatáborban, éhínségben vagy a kegyetlen bánásmód, illetve kivégzések során. Az 1945-1947 közötti időszakban a szovjetek által megszállt országokban szinte mindenki érintettnek számított: vagy az elhurcolás, kitelepítés által, vagy úgy, hogy családtagot, családtagokat, rokonokat, barátokat veszített el. Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában címmel rendeznek kétnapos online nemzetközi tudományos konferenciát 2021. február 225-én ...

A repüléstörténet legmeghökkentőbb masinái

Archívum2021.01.23, 00:55

A 20. századi mérnöki tudományok történetében az aviatika robbanásszerű fejlődése számít a leglátványosabb fejezetnek. A Wright-fivérek 1903 decemberében végrehajtott első motoros repülési kísérletétől alig kellett eltelnie három évtizednek a sugárhajtómű megszületéséig, a dugattyúmotoros repülés pedig a második világháború éveiben ért el a csúcspontjára. Az első pionírok még többnyire életveszélyes kalandok árán tapasztalták ki az aerodinamika törvényszerűségeit, az aviatika 1920-as 30-as években történt tudományos megalapozása viszont új fejezetet nyitott a minél nagyobb magasság és sebesség eléréséért folytatott versenyben. A konnstruktőrök ...

Harminc éve omlott össze a birodalom, melynek bélyegei azóta vagyonokat érnek a gyűjtőknek - galéria

Archívum2021.01.06, 17:03

A szovjet és egyéb orosz bélyegek rendkívül értékeseknek számítanak a gyűjtők körében, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy hatalmas összegeket képesek kifizetni egy ritkább darabért. Néhány különleges darab az egykori Szovjetunió tagállamaiból származik, de oroszországi bélyegek is bőven találhatók a legizgalmasabb bélyegkiadványok sorában. Bemutatjuk most a legszebb, és egyben legértékesebb darabokat.

Átlőtt fejjel találtak rá az 56-os magyar forradalmat vizsgáló ENSZ-diplomatára

Archívum2020.11.26, 01:33

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet katonai invázió mélyen felháborította a szabad világ közvéleményét. A szovjet agresszió ügye az ENSZ Közgyűlése elé került, amely 1957 januárjában különbizottság felállítását határozta el a magyar forradalom eltiprásának, és az azt követő törvénytelenségeknek a kivizsgálására. Az úgynevezett Ötös Bizottság másodtitkára, Povl Bang-Jensen dán diplomata megtagadta annak a több mint száz, zártan kihallgatott tanú nevének a nyilvánosságra hozatalát, akik súlyosan terhelő vallomást tettek a szovjetekre és magyar politikai csatlósaikra. 1959. november 26-án, amikor a „magyyar ...

Így alakítaná Brüsszel Szovjetunióvá az Európai Uniót

Archívum2020.11.15, 21:04

Brüsszel úgy gondolja, hogy az uniós országok mindegyikében az ő elvárásainak kell teljesülnie. Radikális ideológiai elvárásait rejti a jogállamiság fogalma mögé, és ehhez kötné az uniós pénzek kifizetését. Úgy tűnik, valamiféle frissített KGST-alapelvek mentén formálnák át az Európai Uniót.

Előbb a kommunisták gigantikus sportversenyét, majd az országot is darabjaira tépte a történelem

Archívum2020.11.10, 05:56

1956-ban a Szovjetunió 15 tagköztársaságában nagyjából 200 ezer sportklub létezett, ezekben 17 millióan sportoltak. Kis túlzással ez volt az egyetlen tevékenység, amit ha magas szinten űzött egy szovjet ember, akkor megközelítően olyan életszínvonalat érhetett el, ami az adott korban őt boldoggá tette. Sok dolog akkortájt nem csábított el egy fiatalt a sportpályák környékéről. Gyakorlatilag a szabadidő hasznos eltöltésének semmilyen más formáját nem kínálták a szövetségbe forrt szabad köztársaságok. Ám a sporttal nemcsak az egyén boldogulhatott a hiánygazdálkodás évtizedeiben, hanem a szocialista ország vezetői is csapást mérhettek ...

Nagyon durva dolgok derültek ki a sztálini Szovjetunióról

Archívum2020.11.11, 18:29

George F. Kennan nem pusztán számító stratéga és higgadt külpolitikai tervező: élénk és érzékeny leírásai sokszor szépirodalmi magasságokba emelik a visszaemlékezését, amelyet az Antall József Tudásközpont adott ki. A kétkötetes grandiózus könyvből nagyon sokat megtudhatunk az amerikai-szovjet viszonyról, és a hidegháború kezdetétől.

1956: Óriási magyar futballgyőzelem a szovjetek ellen a forradalom árnyékában

Archívum2020.10.14, 10:15

Szerdán este 20.45-től Moszkvában a Nemzetek Ligája-sorozatban mérkőzik meg egymással az orosz és a magyar labdarúgó-válogatott. A két ország futballmúltjában több orosz (szovjet) sikert találunk, mint magyart, de ami 1956-ban - egy hónappal a budapesti forradalom kitörése előtt - Moszkvában történt, az több mint emlékezetes.

Nem egészen 26 évesen hagyta el a Földet ez az űrhajós

Archívum2020.09.20, 08:40

Húsz éve, 2000. szeptember 20-án hunyt el German Sztyepanovics Tyitov szovjet-orosz űrhajós, aki 1961. augusztus 6-án a második szovjet emberes űrrepülést hajtotta végre nem egészen 26 évesen. Nála fiatalabb ember azóta sem hagyta el a Földet, s még egy rekordot állított be: ő volt az első űrhajós, aki egy napnál többet töltött el odafent.

Nyolcvan éve tért vissza Észak-Erdély az anyaországhoz

Archívum2020.09.11, 23:27

Nyolcvan éve, 1940. szeptember 11-én délelőtt zászlódíszbe öltözött Erdély fővárosa, Kolozsvár. Az utcákat, sőt, a város határát is ellepte az ünneplő tömeg, megkondultak a harangok, és virágeső záporozott az erdélyi induló ritmusára díszmenetben bevonuló honvédalakulatok katonáinak fejére. A főtéren felállított karzaton személyesen Magyarország kormányzója, Horthy Miklós fogadta a bevonuló csapatok díszszemléjét, akinek az ünnepi köszöntőbeszéd közben elcsuklott a hangja a meghatottságtól. Mindenhol hangosan zúgott az éljenzés, és ismeretlenek borultak egymás nyakába könnyezve, Észak-Erdély visszatérésének örömteli pillanataiban. AAz ...

Hetvenöt éve ért véget a világtörténelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború

Archívum2020.09.02, 23:17

Hetvenöt éve, 1945. szeptember 2-án délelőtt, a Tokiói-öbölben horgonyt vetett USS Missouri csatahajó fedélzetén a japán császári kormány, valamint a vezérkar képviselői aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló kapitulációs okmányt. Ezzel az aktussal hivatalosan is véget ért a második világháború, nem egészen négy hónappal azután, hogy Európában végleg elhallgattak a fegyverek. A második világháború mind az abban részt vett hadseregek méretét, mind az áldozatok számát és az összecsapások földrajzi kiterjedtségét, valamint a háború kegyetlenségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A második világháborúú ...

Egy félévszázados magyar sikersztori: a Túró Rudi

Archívum2020.07.03, 17:43

A Túró Rudit igazi hungarikumként kezeljük, bár eredete az egykori Szovjetunióhoz köthető. Immár több generáció kedvence, történetének több mint 50 éve során nem sokat változott, csak apróbb ráncfelvarrásokon esett át. Kreáltak már belőle fagylaltot, jégkrémet és tortát is. Világszerte egyre több helyen népszerű, hiszen a környező országok mellett számos más európai államban is állítanak elő hozzá hasonló desszertet, sőt a Távol-Keleten is komoly rajongótábora alakult ki.

Kémfilmbe illő módon szöktették meg az elfeledett orosz hokist

Archívum2020.07.01, 05:59

Néhány nappal ezelőtt újabb négy korábbi NHL-es kiválósággal bővült a jégkorongozók Hírességek Csarnoka. Jarome Iginla, Marián Hossa, Kevin Lowe és Doug Wilson is kétségtelenül kiérdemelte a hokisoknak járó lehető legnagyobb elismerést, ráadásul előbbi kettő az első adandó alkalommal bekerült, miután letelt a visszavonulásuktól számított minimális három év. Van azonban egy orosz ikon, akit idén tizenegyedszer is mellőztek, aki 2010 óta várja, hogy megkaphassa a "halhatatlan" plecsnit, és akit azóta teljesen méltatlan módon néznek levegőnek. Ő Alekszandr Mogilnij, aki fénykorában a világ egyik legjobb játékosa volt, és aki nemcsak a ...

Schmidt Mária: A Trianon óta eltelt évszázadban is megmaradtunk, és sikeresek lettünk

Archívum2020.06.04, 08:28

Kipécéztek minket a bűnbak szerepére, és megalázták a magyar nemzetet, ez sokkal mélyebb sebeket ejtett, és sokkal nehezebb – talán lehetetlen is - túllépni rajta, mint bármilyen gazdasági káron - mondta Schmidt Mária az Origónak a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján. A Terror Háza Múzeum főigazgatója kijelentette, ha azt mondjuk, hogy székely autonómia, akkor sokan húzzák a szájukat, miközben Dél-Tirolban érvényesül az autonómia. Ez teljesen érthetetlen: talán a székelyek alacsonyabb rendűek, mint a dél-tiroliak? Amíg ez így marad, addig nekünk ebben a kérdésben is a jogegyenlőségért kell harcolnunk - mondta a történész. 

Ez volt a történelem harmadik legnagyobb hajókatasztrófája

Archívum2020.04.29, 21:16

Az Orosz Földrajzi Társaság bejelentése szerint 79 évvel a hullámsírba merülése után sikerült felfedezni az Armenyija szovjet kórházhajó roncsát a Krím-félsziget térségében, több mint 1500 méteres mélységben. Az Armenyija pusztulása nem csak a második világháború, hanem a hajózástörténet egyik legtöbb áldozattal járó súlyos katasztrófája volt.

130 éve született Molotov, Sztálin egyik legfanatikusabb kiszolgálója

Archívum2020.03.10, 14:39

Százharminc éve, 1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió egykori miniszterelnöke, majd külügyi népbiztosa (külügyminisztere), akinek neve a Molotov-Ribbentrop-paktum, illetve a Molotov-koktél révén vált híressé, vagy még inkább hírhedtté.

Az egyetlen ember, akit Sztálin szeretett - mégis tönkretette az életét

Archívum2020.02.28, 22:57

A Kreml kicsi hercegnője, a párt első számú vezetőjének szeme fénye, az ellentmondást nem tűrő kislány, nő és asszony. Nyikita Hruscsov szerint ő volt az egyetlen ember, akit Sztálin talán őszintén szeretett. Igaz, hogy a többi gyerekéhez hasonlóan, vele sem sokat törődött. A milliók haláláért felelős zsarnok lányaként egész életében követték az orosz, majd az amerikai titkosszolgálat tagjai, életét csalódások, konfliktusok és tragédiák övezték. A kommunista diktatúra mély megdöbbenésére azonban sikeres írónőként  kitűnő hírnevet és a megélhetéshez szükséges egzisztenciát is megteremtette. Ma 94 éve, 1926. február 28-án született Szzvetlana ...

40 éve történt meg a csoda a jégen

Archívum2020.02.22, 10:19

Pontosan 40 évvel ezelőtt, 1980. február 22-én született a sporttörténelem egyik legnagyobb meglepetése. Egy egyetemistákból verbuvált amerikai hokiválogatott legyőzte a verhetetlennek hitt szovjet szupercsapatot, később pedig megnyerte a Lake Placid-i olimpiát. A zseniális néhai Herb Brooksnak, az ő csapatépítésének, a lelkes amatőröknek, és a fogadóirodák 1000-szeres bukásának állítunk most emléket.

A budavári kitörésre 75 éve került sor

Archívum2020.02.11, 20:37

Hetvenöt éve, 1945. február 11-én kíséreltek meg kitörést a budai Várból a szovjet hadsereg gyűrűjében rekedt magyar és német alakulatok. Az akció kudarcba fulladt, csak néhány százan érték el saját csapataikat. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:

Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát

Archívum2020.02.04, 23:41

A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.

Elhallgatott szenvedéseink - 75 éve kezdődött a magyarok málenkij robotra hurcolása

Archívum2020.01.19, 11:35

75 éve magyarok tízezreit hurcolták a Szovjetunióba, harmaduk sosem tért haza. Fiatal lányokat és fiúkat gyűjtöttek össze, mindenkinek azt mondták, hogy csak egy kis jóvátételi munkára viszik őket, mindössze néhány napról van szó. Hazugság volt. Több évig tartó kényszermunka várt azokra az ártatlanokra, akiket hadifogolyként hurcoltak el. A Dunakanyar falvai évek óta emléktúrával tisztelegnek az áldozatok előtt. 

Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?

Archívum2020.01.06, 08:56

Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.

Ráoltották a villanyt Felvidéken az egymást verő hokisztárokra

Archívum2020.01.04, 17:15

Az észak-amerikai - orosz/szovjet hokiháború évtizedes múltra nyúlik vissza. Megannyi legendás összecsapás tarkítja a parázs rivalizálást, ráadásul minden korosztályban. A leghíresebb mérkőzés egyértelműen Lake Placidben az 1980-as téli olimpián az Egyesült Államok-Szovjetunió összecsapás volt, amelyről film is készült "Csoda a jégen" címmel, de 1987. január 4-én volt egy másik is, amelyen szintén fiatalok voltak a főszereplők, az eredmény azonban sokadlagos volt. Sőt, végül nem is született végeredmény, mert akkora tömegverekedés alakult ki a kanadai és a szovjet U20-as válogatott között, hogy félbeszakították a rangadót, lekapcsollták ...

Terrorral és titkosrendőrséggel biztosította uralmát Sztálin

Archívum2019.12.21, 14:31

Száznegyven éve, 1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.

Négy évesen élte meg a kitelepítés borzalmait

Archívum2019.12.01, 17:27

A világ különböző országaiban hatalomra kerülő vörös diktatúrák több tízmillió embert gyilkoltak meg, milliókat zártak börtönbe vagy hurcoltak lágerbe. Európa azon felén, amelyet a Szovjetunió szállt meg a második világháború után, a lágerélet egy különös változatát is meghonosították. Közép és Kelet – Európában azokat, akik útban voltak, egyszerűen eltávolították az otthonukból; üres istállókba, fűtetlen pajtákba, embertelen körülmények közé kényszerítették a fogvatartottakat. Magyarországon 1950 környékén kezdődött a kitelepítési hullám. A kommunisták számára megbízhatatlan magyarokat főként a Hortobágyra költöztették, összezsúfollva, ...

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékeznek

Archívum2019.11.25, 13:06

Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartanak a Gulág borzalmait átélt magyar politikai rabok és a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások emlékére. A nyitó előadást Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója tartja.

Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett

Archívum2019.10.30, 21:47

1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett.

Schmidt Mária: A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget az antikommunista forradalomnak

Archívum2019.10.29, 08:01

A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget a kelet-európai antikommunista forradalomnak - vélekedett Schmidt Mária történész az M5 csatorna Ez itt a kérdés című, hétfő esti műsorában.

A nap, amikor soha nem látott közelségbe került a világvége

Archívum2019.10.23, 00:24

1962. október 22-én John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke drámai hangú televíziós beszédet intézett az amerikai néphez az Ovális Irodából. Az elnök bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet a Kuba felé tartó atomrakétákat szállító szovjet teherhajók feltartóztatására vesztegzár alá veszi a szigetországot, és ha a tilalmi zónát bármelyik szovjet felszíni egység vagy tengeralattjáró átlépi, azt az Egyesült Államok háborús cselekményként fogja értékelni, és annak megfelelően fog eljárni. A nyilvánosság Kennedy bejelentéséből szerzett tudomást a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb, a világot nukleáris katasztrófával fenyeegető ...

Hamis történelmi távlatok kísérték a 20. század globalizációját

Archívum2019.10.07, 22:32

Az ideológiák a modern politikában a kovász, az éles kés szerepét töltik be: néha összeforrasztják, néha szétvágják a nemzetközi politika legfontosabb aktorainak tekinthető államokat. A 20. század bővelkedik az ilyen ideológiavezérelt eseményekben, döntésekben. Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docensének írása Kelet-Közép-Európa transznacionális eseményeiről, történéseiről és összefüggéseiről.

Előző
Következő