Szovjetunió
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oroszország
- hidegháború
- második világháború
- Magyarország
- Sztálin
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ezért nem lett nagyobb baj a Szovjetunió összeomlásából
David F. Schmitz, az Antall József Tudásközpont által magyarul megjelentett színes portréjában átfogó képet nyújt Brent Scowcrofról, aki Gerald Ford és George H. W. Bush nemzetbiztonsági tanácsadójaként is szolgált, és mindvégig becsületes, megfontolt, nyitott gondolkodású tudott maradni.
A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg
Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.
Washington zárt ajtók mögött: hajszálnyira a nukleáris kataklizmától
Talán egyszer sem állt még olyan közel az emberiség a nukleáris kataklizma fenyegető rémképéhez, mint az 1960-as évek végén, a vietnami háború eszkalálódásának idején. A vietnami hadviseléssel kapcsolatos szupertitkos úgynevezett Pentagon-ügyiratok 1971-ben történt kiszivárogtatása, illetve nyilvánosságra kerülése súlyos politikai válsághoz vezetett az Egyesült Államokban. A világhírűvé lett kiszivárogtató, Daniel Ellsberg, a Pentagon egykori katonai tanácsadója nemrég megjelent könyvében a hidegháború korának még súlyosabb történelmi titkairól rántja le a leplet.
- címkék:
- Richard Nixon
- Lyndon B. Johnson
- Henry Kissinger
- Daniel Ellsberg
- Robert McNamara
- fegyverkezési verseny
- szólásszabadság
- Szovjetunió
- The New York Times
- hidegháború
- nukleáris arzenál
- államtitok
- vietnami háború
- atomcsapás
- Truman-doktrína
- feltartóztatási politika
- amerikai alkotmány
- háborúellenes tüntetés
- FBI
- Pentagon
- Nemzetbiztonsági Tanács
- Címkefelhő »
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Hirosima
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- Címkefelhő »
Rétvári: A málenkij robot bűn nélküli büntetés volt
A málenkij robotra elhurcolt embereknek semmiféle bűnük nem volt, bűn nélkül kellett büntetést elszenvedniük – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a vasárnap Zebegényben rendezett megemlékezésen.
A történelem vihara emelte fel és törte ketté Csehszlovákiát
Negyedszázada, 1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia felbomlásával az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. 1992. december 31-i hatállyal az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrehozott Csehszlovákiát, amelynek 1990-től Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság volt a hivatalos neve, végérvényesen megszüntették.
- címkék:
- Vladimír Meciar
- Alexander Dubček
- Thomas Masaryk
- Václáv Hável
- Csehszlovákia
- Szlovákia
- Csehország
- Szovjetunió
- első világháború
- Harmadik Birodalom
- Osztrák-Magyar Monarchia
- prágai tavasz
- versailles-i békeszezerződés
- 20. század
- nemzeti szuverenitás
- protektorátus
- bársonyos forradalom
- V4
- Címkefelhő »
Jobb ma egy Kánya, mint holnap egy Ványa!
Harminchat éve, 1981. december 13-án vasárnap kora reggel a városi csomópontokat lezáró harckocsik és az utcákon cirkáló katonai járőrök látványa fogadta a megdöbbent lengyeleket szerte az országban. Megszűnt a telefonszolgáltatás, a rádió pedig kizárólag Wojciech Jaruzelski tábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa első emberének beszédét sugározta folyamatos ismétléssel. Felfüggesztették a szabadságjogokat, a pártlap kivételével betiltották az összes sajtóterméket, lezárták a reptereket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot vezettek be a kihirdetett rendkívüli állapot részeként.
Bacilusként fertőzték meg Leninnel a végelgyengült Romanov-sast
Kereken száz éve, 1917. november 7-én vette kezdetét a bolsevik forradalom szülőatyjáról később Leningráddá átkeresztelt Szentpéterváron a kommunista diktatúra hosszú évtizedeiben csak nagy októberi szocialista forradalomként emlegetett államcsíny. A marxista történetírásban objektív szükségszerűségként leírt bolsevik zendülés nyomán kiépülő monolit diktatúra a huszadik század egyik legzsarnokibb rendszerévé nőtte ki magát, amelynek alapjait Vlagyimir Iljics Uljanov, a felvett mozgalmi nevén Leninként ismertté vált hivatásos forradalmár rakta le.
A Szovjetunió is megismerte a legpusztítóbb fegyver titkát
Hetven éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium. A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.
Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje
A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.