Ma van a Szovjetunióba hurcoltak emléknapja

Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre a Gulág borzalmait túlélő politikai rabok első csoportja.

Kísérteties képeken az elhagyatott szanatórium Grúziában

A házaspár, akit az atomtitok miatt végeztek ki

Hetven éve, 1953. június 19-én végezték ki a New York közelében fekvő Sing Sing börtönben Ethel és Julius Rosenberget, akiket azzal vádoltak, hogy elárulták az amerikai atomtitkot a Szovjetuniónak.

Kiderült, miért szerepel vörös csillag a Heineken logójában

Az ötágú vörös csillag a 20. század egyik meghatározó politikai jelképe volt, a kommunizmus jelképe, amely annak idején a szocialista világrendszer országainak zászlóiba, címereibe is bekerült. A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása után a kommunista munkásmozgalom egykori szimbóluma tiltott önkényuralmi jelképpé vált. Érdekes, hogy ettől függetlenül, még ma is több helyen megtalálható, például a holland sör, a Heineken logójában is. Vagy ez csak felidézi ezt a jelképet, és nem is az, aminek sokan vélik?

Földönkívüliek üldöztek egy atom-tengeralattjárót

2009-ben feloldotta a titkosítás alól az orosz kormány azokat az aktákat, amelyek a szovjet idők földönkívüli észleléseiről szólnak. Cikkünk első részében a Bajkál-tó körüli, megmagyarázhatatlan jelenségekkel foglalkoztunk. Most annak járunk utána, valóban idegen lényekkel találkozott-e egy szovjet atommeghajtású tengeralattjáró legénysége a Csendes-óceánon, az 1980-as évek elején. Az UFÓ-k és víz alatti azonosítatlan tárgyak, az USÓ-k (Unidentified Submerged Object) az amerikai haditengerészetet is foglalkoztatják. Legutóbb 2022-ben fotóztak le egy olyan, a tenger felett lebegő jelenséget, amely miatt riasztották a készültségi vadáászokat ...

Búvárok halálát okozták földönkívüliek a Bajkál-tóban

1982 nyarán a szovjet haditengerészet szibériai kiképzőközpontjában, a Bajkál-tó partján rutinmerülésre készült egy hétfős katonai búvárcsoport. Tapasztalt, nem amatőr búvárokról volt szó, akiket a legveszélyesebb feladatokra képeztek ki. A csoport 50 és 100 méter között járt éppen a tóban, amikor váratlanul több, kb. 3 méter magas, humanoid lényt pillantottak meg a vízben. A lények nagyon gyorsan mozogtak. Az ügy részletei homályosak, de az biztos, hogy a búvárok megpróbáltak egyet elfogni a lények közül, és túl gyorsan emelkedtek a felszínre. Három búvár meghalt, négy pedig súlyos dekompressziós betegséget kapott. Az esetre akkor ...

Félig ember, félig majom szörnyet akart létrehozni egy aljas tudós

A tudománytörténet talán legmeghökkentőbb kísérletei közé tartoznak az ember-csimpánz hibrid létrehozását célzó próbálkozások. Elsőként egy szovjet tudós próbálkozott vele, de módszerei etikátlanok és kegyetlenek voltak, ami magával hozta az elkerülhetetlen bukást is. Ám egy nemrégiben szárnyra kapott vád szerint az amerikaiaknak sikerült életképes hibridet produkálniuk, a történet viszont több sebből vérzik. Mindemellett pedig egy különös kinézetű cirkuszi majom is tovább borzolja a kedélyeket.

Őrült pusztítás a véres tankcsatákban Debrecenben és a Balatonon is

A háborúk történetében komoly mérföldkőnek számított a harckocsik megjelenése. A szárazföldi hadviselésben a páncélosok önálló fegyvernemként való alkalmazása új katonai doktrínákat teremtett, alaposan átalakítva a 20. század elejéig általánosnak tekinthető hadművészetet. A harckocsik bevetése mind tömegét, mind pedig hadászati és taktikai koncepcióját tekintve a második világháború vérzivataros éveiben érte el a csúcspontját a világtörténelem legnagyobb páncélos ütközeteiben, így különösen a kurszki, az ardenneki, vagy a hortobágyi, illetve a balatoni csatában. A páncélos fegyvernem technikai-taktikai fejlesztése 1945 után új szinttre ...

Több mint félmillió embert öltek meg a nácik egy Minszk melletti halltáborban

A Minszk melletti Trosztenyec egykori haláltáborában, amely a náci német megszállás alatt működött, nem kétszázezer, hanem több mint félmillió foglyot pusztítottak el - közölte hétfőn a fehérorosz főügyészség, amely a második világháborúban elkövetett népirtás büntetőügyében vizsgálódik.

Eltitkolt fenyegetés: szabadon lévő atombombák okozhatnak katasztrófát

A hidegháború évtizedeiben egyre kiélezettebb nukleáris fegyverkezési verseny bontakozott ki a két katonai szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az atomfegyvert célba juttatni képes stratégiai bombázók mellett ekkor álltak hadrendbe a különösen veszélyes atom-tengeralattjárók is, amelyek a víz alól voltak képesek akár több ezer kilométer távolságra fekvő célpontokra nukleáris csapást mérni. Az atom-, illetve termonukleáris fegyverekkel felszerelt hadászati bombázók és tengeralattjárók sokszor mind a mai napig tisztázatlan balesetei, illetve eltűnései miatt az 1950-es, '60-as években több tucat nagy hatóerejű nuukleáris ...

Percekre volt a világ a harmadik világháború kirobbanásától

1945. június 16-án az első sikeres kísérleti atomrobbantással új szakasz kezdődött a világtörténelemben; a nukleáris fenyegetés korszaka, ami a tavaly február 24-én kitört orosz-ukrán háború eszkalálódásával ismét az éjfél felé közelíti a végítélet szimbolikus órájának a mutatóit. Az elmúlt nyolc évtizedben több alkalommal is a világháború szélére sodródott a világ, legtöbbször a nagyhatalmi szembenállás kiéleződése miatt. Most, hogy az orosz-ukrán háború eszkalálódása miatt egyre nő újra a világháború veszélye, érdemes ezeket az eseteket feleleveníteni. Már csak azért is, mert volt olyan pillanat is, amikor nem a politikusok, hanemm ...

Összeütközött egy amerikai és egy orosz atom-tengeralattjáró

A hidegháború időszakában a legforróbb hadszíntérnek az óceánok és tengerek számítottak. A szárazföldön a két fél nem kockáztatott, és bár a levegőben a vadászpilóták gyakran hajmeresztő mutatványokkal zaklatták az ellenfél repülőit, sőt, előfordult, hogy le is lőtték egymást, ezek az esetek nem növelték a világháborús kockázatot. A tengeralattjárók egymás elleni akciói azonban óriási kockázatot jelentettek, mert mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tartotta a tengeralattjáróit. A ballisztikus rakétahordozók a nukleáris elrettentés fontos eszközei ma is, és ezek fenyegetése az anyaország fenyegetésével egyenlő. A feszültséghez hozzzájárult, ...

Borzalmas ordításokat, pokoli sikolyokat hallottak a föld alatt

A legenda szerint szovjet tudósok pokoli sikolyokat rögzítettek 12 kilométerrel a föld alatt. Hogy a történet igaz-e vagy sem, nem tudni, az viszonyt tény, hogy a gödör létezik. Emberek alkották, de nem azért, hogy nyersanyagokat nyerjenek a mélyből. Valami egészen más hajtotta őket.

Szovjetunió marsallja, aki a moszkvai tábornokper fővádlottja lett

Százharminc éve, 1893. február 16-án született Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij, a Szovjetunió marsallja, a Vörös Hadsereg legtehetségesebb tábornoka, az 1937-es moszkvai, úgynevezett tábornokper első számú vádlottja.

Lelőttek egy koreai utasszállító gépet, a fedélzeten levő 269 ember meghalt

A dél-koreai légitársaság, a Korean Airlines New York és Szöul között közlekedő 007-es járatának tragédiája a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb incidense, a végletekig kiélezte az ellentéteket a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. 1983. szeptember elsején hajnalban, miután a koreai Boeing 747-es messze letérve a repülési terv szerinti útvonaláról berepült Kamcsatka majd Szahalin szigorúan titkos, légtérzárral védett szovjet katonai bázisai fölé, az utasszállító elfogására magasba emelt vadászgépek közül Genagyij Oszipovics őrnagy Szuhoj SZU-15 típusú vadászgépe - a koreai utasszállítóval való sorozatos kapcsolaatfelvételi ...

Amerikai kémtengeralattjáró titkos akciója Oroszországban

Egy kapitány gyerekkori emlékei alapján valósult meg minden idők legsikeresebb amerikai hírszerzési hadművelete, amely 1971-től 1980-ig tartott. Az amerikai flotta kém-tengeralattjárói a CIA és az NSA megbízásából lehallgató berendezést szereltek a tenger alatti szovjet telefonkábelekre. A lehallgatott beszélgetések nem csak titkos rakétafejlesztésekről szóltak, de a szovjet tisztek családi életébe is bepillantást engedtek. Az akciót egy volt nemzetbiztonsági szakértő buktatta meg, amikor 35 ezer dollárért eladta a szovjeteknek a hadművelet információit, akik a felszínre hozták a lehallgató berendezést. A hat méter hosszú, hattonnáss, ...

Megőrültek a műholdak, majdnem kitört az atomháború

1983. szeptember 26-án, alig három héttel azután, hogy egy szovjet vadászgép lelőtte az amerikai kémrepülőgépnek hitt koreai utasszállítót Kamcsatkánál, egy szovjet rakétavédelmi műhold azt jelezte: az Egyesült Államok öt atomrakétát lőtt ki a Szovjetunióra. Sztanyiszlav Petrov alezredes, a szovjet légvédelem ügyeletes tisztje úgy ítélte meg, hogy a jelzés téves, mert ha az USA támadna, azt nem öt, hanem ötszáz rakétával tenné. Ezért Petrov nem riasztotta a saját rakétaerőket és nem szólt a főparancsnokságnak sem. Nem sokkal később kiderült, hogy a műhold a felhőkön megcsillanó napfényt vélte rakétakilövésnek. Petrov a döntésével meegmentette ...

Így ért véget a két évig tartó amerikai atommonopólium

Hetvenöt éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium. A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.

Amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került

Hatvan éve, 1962. október 28-án ért véget az egyhetes, a világot az atomháború szélére sodró kubai rakétaválság. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti külpolitikai konfliktus a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki.

Távolugrás-hadművelet: Így akarta Hitler megfordítani Churchill, Roosevelt és Sztálin meggyilkolásával a háborút

Az iráni főváros, Teherán adott otthont a második világháború egyik legfontosabb diplomáciai eseményének, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök, valamint Joszif Sztálin szovjet diktátor első csúcstalálkozójának. Az 1943. november 28-án elkezdődött rendkívül nagy jelentőségű konferenciát szigorú titoktartás mellett és komoly biztonsági előkészületek mellett szervezték meg; egyedül csak a szovjet belügyi népbiztosság, az NKVD részéről háromezer titkosügynök érkezett a csúcstalálkozó alkalmából az iráni fővárosba. A szokásosnál is nagyobb „felhajtás" hátterében a szovjet hírszerzésnek az az informáációja ...

Látványos képeken a Csernobil melletti, volt Szovjetuniót védő, hatalmas radarrendszer

120 katona ragadt a tenger mélyén egy atomtengeralattjáróban

1983 nyarán a K-429 szovjet atom-tengeralattjáró egy hosszabb küldetésről tért vissza Petropavlovszkba. A legénységet szabadságra küldték, a hajón pedig megkezdték a hónapokig tartó, teljeskörű hajógyári felújítást, hogy majd az őszi hadgyakorlatokon újra részt tudjon venni. Aztán váratlanul parancs érkezett, hogy függesszék fel a javításokat és három nap múlva fussanak ki a tengerre, egy kisebb gyakorlatra. A hiányzó matrózokat öt másik tengeralattjáróról pótolták. A szedett-vedett legénység és a rossz állapotban levő tengeralattjáró kombinációja nem sok jót ígért. Nem meglepő, hogy az atom-tengeralattjáró elsüllyedt. Aztán még egyyszer ...

Így búcsúzott szeretett édesapjától a 92 évesen elhunyt Gorbacsov lánya

Ahogy azt korábban megírtuk, augusztus 31-én, hosszú betegség után, 92 éves korában elhunyt Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke. 

Gorbacsov - a vesztes, akit ünnepelt a világ

A 92. életévében 2022. augusztus 30-án meghalt Mihail Szergejevics Gorbacsov politikai életművének megítélése mind a mai napig ellentmondásos. Amíg a nyugati világban a hidegháborús szembenállás és a keleti blokk, a „népek börtönének" felszámolójaként ünnepelték, addig Oroszországban sokak szemében ma is árulónak számít, és sokan neki róják fel a kilencvenes évek oroszországi káoszát is. Az általa meghirdetett „új politikai gondolkodás" nyomán száznyolcvan fokos fordulatot vett szovjet külpolitikától Gorbacsov azt várta, hogy a kiélezett fegyverkezési verseny megszüntetésével sikerül lélegzetvételhez juttatnia és megerősítenie a reccsegő-ropogó ...

Elhunyt Mihail Gorbacsov

Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében kedden elhunyt Mihail Gorbacsov, a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára. 

Megbüntették a helikopterpilótát, mert megmentett több tucat katonát

1988 január elején 39 szovjet ejtőernyős foglalta el a 3234. számú hegyet Afganisztánban, az utolsó nagy szovjet hadművelet keretében, hogy a kulcsfontosságú Khoszt városhoz vezető utat megnyithassák az utánpótlást szállító teherautó-konvojok előtt. A 9. századot 200-250 afgán gerilla és állítólag ugyanennyi pakisztáni katona támadta meg, több irányból. Két napig tartott az ütközet, amelyben 1500 gránát és rakéta találta el a szovjet megfigyelőpontot. Az őket felmentő csapat akkor érkezett meg, amikor a katonáknak már csak 10-15 lőszerük maradt fejenként. Az afgán támadók kb. 200 fő elvesztése után visszavonultak. A szovjetek 6 katoonát ...

Ekkora csalást még a szovjetek sem láttak soha

Az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságon a szovjet válogatott nyolcaddöntőjét a magyar szurkolók többsége duplán is kárörömmel nézte. Egyrészt az országunkat megszállás alatt tartó nagyhatalom válogatottja természetesen nem örvendett nagy népszerűségnek nálunk, másrészt még nagyon friss volt az a 6-0-s megsemmisítő csapás, amelyet a szovjet csapat Irapuatóban a magyarokra mért. A szovjetek csoportbeli teljesítményét látva sokan azt hitték, hogy Valerij Lobanovszkij csapata akár a legjobb négy közé is eljuthat. Aztán a nyolcaddöntőben jöttek a belgák és a kor egyik legjobb bírója, a svéd Fredriksson.

Raoul Wallenberg, a magyar zsidók megmentője 75 éve halt meg

Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint hetvenöt éve, 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki a vészkorszakban magyar zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Wallenberg 1945. január 17-én tűnt el, szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen.

Vadászat az igazi Vörös Októberre: csak másodperceken múlt a nukleáris világháború

1962. október elsején a szovjet Északi Flotta poljarniji haditengerészeti bázisáról négy Foxtrott-osztályú tengeralattjáró futott ki a Barents-tengerre. A szigorúan titkos küldetés céljáról még a kötelék parancsnoka, Vaszilij Alekszandrovics Arhipov másodosztályú tengerészkapitány sem tudott; a lepecsételt parancsot csak akkor bonthatta fel, ha arra a moszkvai hadműveleti központtól közvetlen utasítást kap. Arhipov kapitány mindenesetre furcsállotta, hogy a hagyományos torpedókon kívül kettő T-5 típusú nukleáris robbanófejjel felszerelt torpedót is be kellett hajóznia, noha ez a fegyvertípus nem tartozott a Foxtrott-osztályú tengeraalattjárókon ...

Véletlenül ledobtak egy éles hidrogénbombát Amerikában

Radioaktív szennyezés, véletlen vagy nem engedélyezett kilövés, lopás vagy elvesztés, a lakosság valós vagy lehetséges radioaktív veszélyeztetése – az amerikai haderő ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos incidenseket nevezi Törött Nyílnak, Broken Arrow-nak. Az amerikai hadügyminisztérium összesen 32 Broken Arrow-esetet ismer el 1950 és 1980 között. Ezek között voltak olyanok, amikor egy bombázóról véletlenül ledobtak egy hidrogénbombát egy amerikai nagyváros közelében, de az is előfordult, hogy egy atombombával felszerelt vadászbombázó a tengerbe esett egy repülőgép-hordozóról. 1980-ban egy ballisztikus rakéta felrobbant a silójábban ...

Sztálin is támadni akart, csak Hitler megelőzte

1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó csaknem háromezer kilométer széles arcvonalon három német hadseregcsoport, három és félmillió katona, 3600 harckocsi és közel ötezer repülőgép lendült támadásba a Szovjetunió ellen. A világtörténelem legnagyobb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet során a német alakulatok már az első napokban áttörték a szovjet frontvonalat. A Vörös Hadsereg határ mentén összevont hadseregcsoportjai nem tudták felfogni a német támadást, és magasabb egységeik vagy bekerítésbe kerültek, vagy pedig szörnyű veszteségeket elszenvedve hátráltak a németek nyoomása ...

Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború

A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...

A náci fegyverletétel titkai: miért kellett kétszer aláírni a kapitulációt?

1945. május 7-én a kora hajnali órákban a szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán a náci Németország új államfője, Karl Dönitz admirális megbízásából Alfred Jodl vezérezredes aláírta a német haderő feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A dokumentum másnap, május 8-án éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. A német kapitulációval Európában hivatalosan is véget ért az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború. A német megadás hírére a nagyvárosok utcáin önfeledt ünneplésbe kezdtek az emberek, de a kulisszák mögött  már komoolyan ...

Buddhista amerikai punk lett Sztálin unokájából

Adolf Hitlerrel szemben Sztálinnak voltak, illetve mind a mai napig vannak egyenesági leszármazottai. A Szovjetunió egykor rettegett diktátorának két házasságából három vér szerinti gyermeke született, két fiú és egy leány. Sztálin legfiatalabb, jelenleg az ötvenegyedik életévében járó és meglehetősen excentrikus unokája az Amerikai Egyesült Államokban él, ahol Portland városában egy kis antikvitás üzletet működtet.

Csernobil - 36 év távlatából

A csernobili atomerőműben 36 éve történt az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete. Ennek évfordulóján tett látogatást Ukrajnában Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, ezzel jelezve, hogy az ukrajnai atomenergetikai létesítmények biztonsága változatlanul szoros nemzetközi felügyelet alatt áll.

16 szovjet admirális halt meg, lezuhant a gépük

1981 februárjában a Leningrádhoz közeli Puskin repülőtéren felszállás közben lezuhant az a katonai Tu-104 típusú utasszállító repülőgép, amelyen a szovjet Csendes-óceáni Flotta szinte teljes vezérkara utazott. A szovjet hadügyminisztérium nyugati szabotázsra gyanakodott, és attól tartott, hogy az akció egy tengeri NATO-támadás előkészítését is jelentheti, ezért riadókészültségbe helyezték a haditengerészetet. A külföldi titkosszolgálati merénylet elmélete hamar fantazmagóriának bizonyult. A katasztrófát sokkal prózaibb események láncolata okozta, amelyben a magas rangú tisztek önteltsége és a hiánygazdaság játszotta a főszerepet.

El akarhatták rabolni az amerikaiak a szovjet űrállomást

1985-re a Szaljut-7 űrállomás használhatatlan állapotba került. A rendszerei leálltak, elkezdett bukdácsolni a világűrben, a földi irányítás elvesztette vele a kapcsolatot. A szovjet szakemberek attól tartottak, hogy a 20 tonnás monstrum irányítatlanul zuhan majd a Földre, és egy nagyvárosban csapódik be. Ezért a Szojuz T-13 űrhajóval két kozmonautát küldtek a lefagyott Szaljut 7-re, hogy megmentsék a lezuhanástól. Felmerült az is, hogy a szovjetek azt akarták megakadályozni, hogy az amerikaiak a Challenger űrrepülőgéppel megkaparintsák, és a Földre hozzák az űrállomást.

A második világháború leghíresebb páncélosai - galéria

Amikor a baloldal a Szovjetuniót és a szovjet diktatúrát méltatja

Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában megfogalmazott deklarációk és a Btk.-ban foglalt tilalmak ellenére a baloldal még a XXI. században is méltatja és próbálja pozitív színben feltüntetni a kommunista ideológiát, valamint az arra épülő, Magyarország negyvenöt éves megszállásáért felelős Szovjetuniót. A magyarok tömegeinek szenvedéséért felelős szovjet katonákra hősként, a megszálló Vörös Hadseregre felszabadítóként hivatkoznak. Mindezek arra engednek következtetni, hogy az ellenzék számára fontosabb a szélsőbaloldali ideológia hazánk szuverenitásánál és a nép akaratánál - írja a Tűzfalcsoport.

Újabb fejlemény a máig megoldatlan Gyatlov-rejtélyben

A 20. század teljes egészében sohasem feltárt legrejtélyesebb ügye, az 1959 januárjában az uráli Halat Szjal havas lankáin kilenc fiatal szovjet túrázó életét követelő tragédia, az úgynevezett Gyatlov-rejtély lehetséges okait illetően napjainkig kereken 75 különféle magyarázat született. Ezt most egy olyan újabb elmélet egészíti ki, amely megpróbál pontot tenni e több mint szövevényes história végére. A Gyatlov-ügy azonban annyira összetett és bizarr, hogy erősen kérdéses, valóban sikerült-e mindenre kiterjedő végső magyarázatot találni erre a hátborzongató rejtélyre.

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Csernobil városa, Pripjaty - A hely, amely örökre szellemvárossá változott

Immáron 52 éve, hogy 1970 februárjában elkezdték kiépíteni Pripjaty városát. Mi volt a város jelentősége a Szovjetunió idején? Egyáltalán mit tudunk róla? Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány érdekességet a város történetéről.

Az LMBTQ-ideológia a brüsszeli birodalomépítés egyik eszköze

Európában egyedülálló módon az április 3-ára kiírt országgyűlési választással egyszerre egy négykérdéses gyermekvédelmi népszavazás keretén belül nyilváníthatják ki a magyar polgárok véleményüket a gyermekvédelemmel kapcsolatban. A négy kérdés szavatolja a szülők gyermekneveléshez kapcsolódó kizárólagos alkotmányos jogát. 2022. április 3-án a magyar választópolgárok valójában a gyermekeik biztonsága mellett egy másik sorsdöntő kérdésben is dönthetnek: az ország szuverenitása mellett állhatnak ki újra.

Borzalmas robbanás rázta meg a Ferihegyi gyorsforgalmi utat

Kereken harminc éve, 1991. december 23-án történt a rendszerváltást követő évek legnagyobb robbantásos terrortámadása. A hatalmas detonációt a magyar főváros nemzetközi repülőterének, a Ferihegyi Repülőtér egyes termináljának közelében egy Fiat autóban elrejtett távirányítású pokolgép felrobbantása okozta. A merénylet célpontja az az autóbusz volt, amely a felbomlott Szovjetunióból Izraelbe menekülő orosz zsidókat vitte éppen a reptérre. A pokolgépet azonban némileg megkésve aktiválták a közelben rejtőzködő terroristák, így végül senkit nem tudtak megölni.

Több száz állatot küldtek a történelem során az űrbe

Két szovjet kirgiz teknős már megkerülte a Holdat, amire Neil Armstrong 1969-ben a bolygóra tette a lábát. Valójában állatok tucatjai, köztük rovarok és emlősök utaztak az űrbe, még mielőtt mi, emberek megtettük volna ugyanezt. A kutatók most összeállítottak egy úgynevezett vizuális idővonalat azokról az állatokról, amelyeket valaha az űrbe küldtek.

Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Az amerikaiak kilőtték az atomrakétákat - ezt mutatták a műholdak

Ahogy azt megírtuk, 1983 novemberében a szovjet vezetés annyira komolyan vett egy NATO-hadijátékot, hogy majdnem kitört az atomháború. Valójában abban az évben már másodszor került közel a világ a harmadik világáborúhoz. 1983. szeptember 26-án a Moszkvától délre fekvő szupertitkos katonai légtérfigyelő-központ szolgálatos tisztjein kívül aligha sejthette bárki is, hogy csupán percek kérdése volt a nukleáris világháború kitörése.

Olyan jól sikerült a NATO-hadgyakorlat, hogy majdnem kitört az atomháború

A közhiedelemmel ellentétben nem az 1962-es kubai válság idején volt a legnagyobb veszélye a harmadik világháborúnak, hanem 1983-ban, amikor a szovjet vezetés félreértett egy NATO-hadijátékot. Az Able Archer nevű manővert a Politbüro tagjai a Szovjetunió elleni atomháború előkészítéseként értékelték, ezért a megelőző csapást fontolgatták. A világot két kém, egy brit-szovjet kettősügynök és egy Stasi-hírszerző mentette meg a nukleáris téltől.

Az 1968-as Prágai tavasz és annak utóélete: folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata

Rövid nyári szünet után 2021. szeptember 29-én, ötödik állomásán folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. A beszélgetés résztvevői arra próbáltak választ találni, hogy vajon mi állhatott egy fiatal bölcsészhallgató, Jan Palach 1969. januári önégetésének hátterében. Ehhez az Olthatatlan című cseh minisorozat adta a beszélgetés kiindulópontját. Mi volt 1968 és a Prágai tavasz jelentősége? Miről szólt Alexander Dubček kísérlete és létezik-e egyáltalán „emberarcú szocializmus"? A témában jártas szakértők Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese és Szerencsés Károly történész, az Eötvvös ...