Szovjetunió

címke rss

Véletlenül ledobtak egy éles hidrogénbombát Amerikában

Tudomány2022.07.02, 00:30

Radioaktív szennyezés, véletlen vagy nem engedélyezett kilövés, lopás vagy elvesztés, a lakosság valós vagy lehetséges radioaktív veszélyeztetése – az amerikai haderő ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos incidenseket nevezi Törött Nyílnak, Broken Arrow-nak. Az amerikai hadügyminisztérium összesen 32 Broken Arrow-esetet ismer el 1950 és 1980 között. Ezek között voltak olyanok, amikor egy bombázóról véletlenül ledobtak egy hidrogénbombát egy amerikai nagyváros közelében, de az is előfordult, hogy egy atombombával felszerelt vadászbombázó a tengerbe esett egy repülőgép-hordozóról. 1980-ban egy ballisztikus rakéta felrobbant a silójábban ...

Sztálin is támadni akart, csak Hitler megelőzte

Tudomány2022.06.24, 13:50

1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó csaknem háromezer kilométer széles arcvonalon három német hadseregcsoport, három és félmillió katona, 3600 harckocsi és közel ötezer repülőgép lendült támadásba a Szovjetunió ellen. A világtörténelem legnagyobb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet során a német alakulatok már az első napokban áttörték a szovjet frontvonalat. A Vörös Hadsereg határ mentén összevont hadseregcsoportjai nem tudták felfogni a német támadást, és magasabb egységeik vagy bekerítésbe kerültek, vagy pedig szörnyű veszteségeket elszenvedve hátráltak a németek nyoomása ...

Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború

Tudomány2022.05.09, 22:48

A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...

A náci fegyverletétel titkai: miért kellett kétszer aláírni a kapitulációt?

Tudomány2022.05.08, 10:24

1945. május 7-én a kora hajnali órákban a szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán a náci Németország új államfője, Karl Dönitz admirális megbízásából Alfred Jodl vezérezredes aláírta a német haderő feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A dokumentum másnap, május 8-án éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. A német kapitulációval Európában hivatalosan is véget ért az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború. A német megadás hírére a nagyvárosok utcáin önfeledt ünneplésbe kezdtek az emberek, de a kulisszák mögött  már komoolyan ...

Buddhista amerikai punk lett Sztálin unokájából

Tudomány2022.04.28, 17:40

Adolf Hitlerrel szemben Sztálinnak voltak, illetve mind a mai napig vannak egyenesági leszármazottai. A Szovjetunió egykor rettegett diktátorának két házasságából három vér szerinti gyermeke született, két fiú és egy leány. Sztálin legfiatalabb, jelenleg az ötvenegyedik életévében járó és meglehetősen excentrikus unokája az Amerikai Egyesült Államokban él, ahol Portland városában egy kis antikvitás üzletet működtet.

Csernobil - 36 év távlatából

Nagyvilág2022.04.27, 17:50

A csernobili atomerőműben 36 éve történt az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete. Ennek évfordulóján tett látogatást Ukrajnában Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, ezzel jelezve, hogy az ukrajnai atomenergetikai létesítmények biztonsága változatlanul szoros nemzetközi felügyelet alatt áll.

16 szovjet admirális halt meg, lezuhant a gépük

Nagyvilág2022.04.17, 20:03

1981 februárjában a Leningrádhoz közeli Puskin repülőtéren felszállás közben lezuhant az a katonai Tu-104 típusú utasszállító repülőgép, amelyen a szovjet Csendes-óceáni Flotta szinte teljes vezérkara utazott. A szovjet hadügyminisztérium nyugati szabotázsra gyanakodott, és attól tartott, hogy az akció egy tengeri NATO-támadás előkészítését is jelentheti, ezért riadókészültségbe helyezték a haditengerészetet. A külföldi titkosszolgálati merénylet elmélete hamar fantazmagóriának bizonyult. A katasztrófát sokkal prózaibb események láncolata okozta, amelyben a magas rangú tisztek önteltsége és a hiánygazdaság játszotta a főszerepet.

El akarhatták rabolni az amerikaiak a szovjet űrállomást

Tudomány2022.04.16, 19:34

1985-re a Szaljut-7 űrállomás használhatatlan állapotba került. A rendszerei leálltak, elkezdett bukdácsolni a világűrben, a földi irányítás elvesztette vele a kapcsolatot. A szovjet szakemberek attól tartottak, hogy a 20 tonnás monstrum irányítatlanul zuhan majd a Földre, és egy nagyvárosban csapódik be. Ezért a Szojuz T-13 űrhajóval két kozmonautát küldtek a lefagyott Szaljut 7-re, hogy megmentsék a lezuhanástól. Felmerült az is, hogy a szovjetek azt akarták megakadályozni, hogy az amerikaiak a Challenger űrrepülőgéppel megkaparintsák, és a Földre hozzák az űrállomást.

Amikor a baloldal a Szovjetuniót és a szovjet diktatúrát méltatja

Itthon2022.04.06, 13:19

Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában megfogalmazott deklarációk és a Btk.-ban foglalt tilalmak ellenére a baloldal még a XXI. században is méltatja és próbálja pozitív színben feltüntetni a kommunista ideológiát, valamint az arra épülő, Magyarország negyvenöt éves megszállásáért felelős Szovjetuniót. A magyarok tömegeinek szenvedéséért felelős szovjet katonákra hősként, a megszálló Vörös Hadseregre felszabadítóként hivatkoznak. Mindezek arra engednek következtetni, hogy az ellenzék számára fontosabb a szélsőbaloldali ideológia hazánk szuverenitásánál és a nép akaratánál - írja a Tűzfalcsoport.