szovjet megszállás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szovjetunió
- második világháború
- Kádár János
- Hruscsov
- 1956-os magyar forradalom
Varga Mihály: Ma is veszélyeztetik hagyományos értékeinket, amelyeket a szovjet diktatúra igyekezett lerombolni
Más módszerekkel, de napjainkban is veszélyeztetik azokat a hagyományos értékeinket, amelyeket egykor a szovjet diktatúra igyekezett lerombolni – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján szombaton Budapesten, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz
1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...
- címkék:
- Biszku Béla
- Ladvánszky Károly
- Kádár János
- karhatalom
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- sortűz
- fegyveres ellenállás
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Forgószél hadművelet
- munkástanácsok
- nemzeti bizottságok
- pufajkások
- tüntetés
- Salgótarján
- megtorlás
- szovjet megszállás
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Terrorral és titkosrendőrséggel biztosította uralmát Sztálin
Száznegyven éve, 1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.
Szovjet szennyeződésektől tisztítják meg az esztergomi Strázsa-hegyet
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) 591 millió forintos költséggel megtisztítja a korábban itt állomásozó szovjet harckocsizók üzemanyag- és nehézfém szennyeződésétől az esztergomi Strázsa-hegyet - mondta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára kedden esztergomi sajtótájékoztatóján.
A szovjetek súlyosan szennyezték a Strázsa-hegyet
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) megkezdte az esztergomi Strázsa-hegy közelében lévő volt szovjet gyakorló- és lőtér környezeti kármentesítését, a 2,7 hektáros területen jelentős az üzemanyag- és fémszennyezés - közölte az intézmény kommunikációs referense az MTI-vel pénteken.
Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren
Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.
- címkék:
- Jan Palach
- Alexander Dubček
- Antonín Novotny
- Bauer Sándor
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Kreml
- ellenállás
- szovjet megszállás
- hidegháború
- intervenció
- önégetés
- prágai tavasz
- kádár-rendszer
- bársonyos forradalom
- reformok
- szocialista rendszer
- tüntetés
- rendszerváltás
- tiltakozás
- Varsói Szerződés
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Csehszlovák Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Esztergomban kémkedtek az oroszok
A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.
Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét
1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket.
Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat
Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.
A Lágerjárat a Nyugatiból indul
„A Gulágra hurcolt emberek kapkodva összeszedett csomagjaikban alig vihettek magukkal valamit. Sokan épp a szívüket hagyták otthon.” Az ilyen és ehhez hasonló államtitkársági közhelyek jól illettek a Szovjetunióba hurcolt foglyoknak szentelt vagonkiállítás, a Lágerjárat megnyitójára.
November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában
A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.
Kádár János pokolbéli víg napjai
Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.
Nem volt mindegy, hogy a fal melyik oldalán ébredtek a berliniek
A kelet-nyugati szembenállás, egyben Európa hidegháborús megosztottságának jelképét, a berlini falat, pontosabban azt a műszaki határzárat, amely több mint negyed évszázadra kettéosztotta Berlint, 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel, rajtaütésszerűen emelték. A fennállása alatt szinte folyamatosan továbbépített és erősített fal a kommunista elnyomás szimbólumává vált.
Sztálin őrjöngött a korai fegyverletétel miatt
A második világháború európai befejezése hosszú folyamat volt 1945 májusában. A németek az angolokkal már 4-én megkötötték a maguk különalkuját. Ez másnap lépett életbe. Hetven éve, hatodikán kezdődtek az „igazi”, többhatalmi fegyverletételi tárgyalások, de a harcok még egy hétig folytak.
Szovjet katonákat kapott karácsonyra Budapest
A szentestére készülő budapestieket sokkhatásként érte az első szovjet katonák felbukkanása 1944. december 24-én. Megkezdődött az ostrom.
Honnan kellett újjáépíteni Magyarországot?
Magyarország nemzeti vagyonának 40 százaléka pusztult el a második világháború alatt. A nemzeti jövedelem (GDP) 1945-re az előző évi felére csökkent, az ország pedig romokban hevert. Hogyan és mikorra sikerült helyreállítani Magyarország gazdaságát?
Cukor és korbács: a Kádár-rendszer születése
1957. május 1-jén, bő fél évvel a forradalom kitörése után több százezer ember hallgatta a szovjet csapatok által Magyarország vezetőjévé tett Kádár Jánost. Mi vezetett oda, hogy ekkora tömeg gyűlt össze, amikor néhány hónappal korábban még általános sztrájk bénította a Kádár vezette új kormányt?
Hideg gyűlölet fogadta Kádárt '56-ban
A forradalom nem ért véget 1956. november 4-én, a szovjet bevonulás idején. December közepéig folytatódott az aktív ellenállás, hol fegyverrel, hol politikai eszközökkel. Amikor december 22-én a Bakonyban harcoló utolsó felkelőket is letartóztatták, végleg elcsendesedett a reménytelenségbe süllyedt ország.
65 éve kezdődött a berlini blokád
1948. június 25-én a szovjet csapatok körülzárták a szövetséges csapatok által felügyelt Nyugat-Berlint, így akarván kényszeríteni őket, hogy az élelmet és üzemanyagot a szovjet hadsereg biztosítsa a számukra is, evvel tulajdonképpen átvéve Berlin teljes irányítását. Ám a szövetségesek közel egy évig kitartottak, az utánpótlást repülők szállították.
"Eltusolni a kivégzéseket" - Kik voltak a szovjetek magyar áldozatai Ausztriában?
Tíz magyar volt abból 104 emberből, akiket Ausztriában tartóztattak le és Moszkvában lőttek főbe az ország 1945-55 között tartó megszállása idején. A bűnük a szovjetek szerint az volt, hogy együttműködtek az amerikai titkosszolgálattal, ami időnként abból állt, hogy vonatokat számláltak az állomáson - derítette ki néhány osztrák kutató évtizedeken át elzárt titkos büntetőperes aktákból. Az áldozatok családja vélhetően a mai napig nem tudja, mi történt pontosan a hozzátartozóival. A magyar áldozatok listáját és fotóit az [origo] elsőként közli a kutatást vezető Barbara Stelzl-Marx-szal készült interjúval együtt.
A Vörös Herceget is meghívta Sólyom október 23-ára
Sólyom László köztársasági elnök meghívta október 23-ára azt a Giorgio Napolitanót is, aki 1956-ban kommunista politikusként támogatta Magyarország szovjet megszállását. A magyar államfő sajtófőnöke szerint az olasz elnök "bizonyosan" átértékelte már akkori véleményét, miközben az [origo] által megkérdezett szakértő úgy véli: az olasz politikusok nem szoktak bocsánatot kérni, de Napolitanónak nincs is miért.
- 1