Elölről indul a per az egyházi vezetők aktáiért

Visszakerült az elsőfokú bírósághoz az egyházi vezetőkről szóló állambiztonsági iratok nyilvánosságának ügye, amelyben az [origo] egy korábbi munkatársa indított pert. Az állambiztonsági iratok eddig azért nem kerültek nyilvánosságra, mert az érintettek - egy kivételével - úgy nyilatkoztak: nem tartják magukat közszereplőknek, ezért a róluk szóló akták is titkosak. A per célja, hogy kiderüljön: közszereplőnek számítanak-e a történelmi egyházak vezetői.

Paul Lendvai több magyar újságíró ügynökmúltjáról ír

Paul Lendvai ismert magyar származású újságíró, közíró az Élet és Irodalom (ÉS) című lap pénteki számában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából kikért anyagok alapján azt írta, hogy több magyar újságíró jelentett róla.

Nem találtak újabb ügynököket a parlamentben

Az [origo] márciusban kezdeményezte a parlamenti képviselők átvilágítását az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál: azt próbáltuk kideríteni, hogy volt-e olyan képviselő, aki ügynök volt, vagy nyilvántartotta az előző rendszer titkosszolgálata. A levéltár hétfőre végzett a munkával. Akiknek érintettsége a Mécs-bizottság munkája során felmerült, azokról már korábban kértünk adatokat, így róluk most nem érdeklődtünk újra. A többi képviselő közül egyedül Orbán Viktorról kaptunk egy úgynevezett A-kartont, amelyet a katonai elhárítással foglalkozó ügyosztály állított ki. Az A-kartont Orbán júliusban honlapján már nyilvánosságra hozta.

A próbálkozó demokráciától a dúvad államig

Kiállítás és könyvvásár

Egyházi vezetők nem engednek az ügynökaktákhoz

A nagy történelmi egyházak vezetői megakadályozták, hogy az [origo] megtudja, együttműködtek-e a pártállami titkosszolgálatokkal vagy sem. Ehhez csak annyit kellett tenniük, hogy úgy nyilatkoztak, nem tartják magukat közszereplőnek, és ezzel megakadályozták, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára adatokat adjon ki róluk. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv ismerte el közszereplői mivoltát, így róla megtudhattuk, hogy a levéltár adatai szerint nem volt hálózati személy. Az [origo] bírósághoz fordult állásfoglalásért.

A szaklevéltár szerint Szita Károly III/II-es volt

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának adatai szerint Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere hálózati személyként együttműködött a kommunista diktatúra állambiztonságával. Az [origo] meg is kapta a levéltártól az ezt alátámasztó iratokat. A fideszes politikus továbbra is tagad, szerinte visszaéltek a személyes adataival.

Nem bíznak az MSZP ügynökjavaslatában

Korábbi álláspontjával ellentétben az MSZP javaslatot tett arra, hogy az állambiztonsági levéltárban őrzött iratok korlátozás nélkül megismerhetők legyenek. Az adatok megismerhetőségét azonban az adatvédelmi szabályok és a magánadatok védelme is nehezíti. A papírok közül pedig sok eltűnt vagy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt fontosságuk miatt.

Könnyebb betekintést szeretne az ügynökaktákba a levéltár

"Nem szerencsés az, ha közszereplők miatt perlik a levéltárat" - jelentette ki az [origo]-nak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL) főigazgató-helyettese, aki több ponton is módosíttatná az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényt, és észrevételei alapján a nemzetbiztonsági bizottság egy kormánypárti és ellenzéki tagja közösen nyújt majd be módosító indítványt. Az [origo] egy hónappal ezelőtt három politikus nyilatkozata miatt indított pert a levéltár ellen.

Nem kap papírt a megfigyelt pap unokahúga

A Fővárosi Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy igaza volt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, amikor nem adtak ki információkat egy évtizedekkel ezelőtt megfigyelt papról. A megfigyelt személy már elhunyt, ám a vele sokáig egy háztartásban élő unokahúga nem elég közeli rokon a törvény szerint ahhoz, hogy megtudja, mi történt vele.

SZDSZ: betelt a pohár ügynökügyben

Utolsó cseppnek minősítette Mécs Imre azt, hogy az MSZP-s házelnök nem nevezte ki az SZDSZ jelöltjét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesévé. "Ez annyira felháborította az SZDSZ meghatározó köreit, hogy az ügynökkérdés újratárgyalását fogjuk kezdeményezni" - mondta a politikus, aki szerint az MSZP ezzel újból megszegte a D-209-es botrány után kötött megállapodást, amely a közszereplők múltjának átvilágítására és a közelmúlt megismerésére vonatkozott. A házelnöknek korábban Kövér László írt levelet, hogy ne nevezze ki az SZDSZ jelöltjét.

A Fidesz nem akar exfideszest az állambiztonsági levéltárba

Bár Kövér Lászlónak tetszik az a pályázat, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesi posztjának a jelöltje készített, de elmondása szerint nem tud elvonatkozni a jelölt személyétől, akit az SZDSZ emberének tart, és jelenlegi pozíciójában az ellenzék kiiktatásáért tevékenykedik. A kifogásolt személy, Gyekiczki András korábban szoros kapcsolatban állt a Fidesz akkori vezetőivel, hiszen a rendszerváltás idején fideszes volt. Pályázatában a múlt feltárását ígéri a jelölt.

Mától nyilvánosak a Kondor-iratok

Habár Kondor Katalin úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát közszereplőnek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára úgy döntött, hogy keddtől bárki megnézheti az állítólagos állambiztonsági múltjáról szóló iratokat. Az iratok azért lehetnek nyilvánosak, mert hétfőn a rádióelnök a dokumentum másolatait már a nyilvánosság elé tárta.

Keddtől látogatható az Állambiztonsági Levéltár

Kedden megnyitotta kapuit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) a tudományos kutatók és más érdeklődők előtt. A levéltár ennek keretében - normális munkarendjének megfelelően - biztosítja a szóban forgó iratok megismerhetőségét is. Az [origo] ennek megfelelően megszerezte a Kondor-iratok másolatát.

Keddtől nyilvánosak a Kondor-iratok

Habár Kondor Katalin úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát közszereplőnek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára úgy döntött, hogy keddtől bárki megnézheti az iratokat. Az iratok azért lehetnek nyilvánosak, mert hétfőn a rádióelnök a dokumentum másolatait már a nyilvánosság elé tárta. A levéltár a törvény azon rendelkezésére hivatkozik, mely szerint "bárki megismerheti és nyilvánosságra is hozhatja azokat az adatokat, amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak".

Kondor még hallgat kémelhárító-papírjairól

Kondor Katalin hétfő reggel szakértőjével megnézte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található, vele kapcsolatos iratokat, amelyek nem okoztak neki meglepetést a szóvivője szerint. A rádióelnök egyelőre még nem nyilatkozott arról, hogy elismeri-e közszereplői minőségét. Ez azért fontos, mert ettől függ, hogy mások is betekinthetnek-e a dokumentumokba.

Kondor Katalin ma nézheti meg az iratokat

Kondor Katalin rádióelnök hétfőn nézi meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található, vele kapcsolatos iratokba. A Magyar Rádió elnöke még a múlt héten, külföldről hazatelefonálva jelezte, hogy szeretné megismerni a feltételezett titkosszolgálati múltjával kapcsolatos iratokat. Amennyiben Kondor úgy nyilatkozik, hogy közszereplőnek vallja magát, akkor az iratokat a nyilvánosság is megismerheti.

Kondorral együtt hatan néznék meg a kartont

Eddig öt beadvány érkezett a Kondor Katalin rádióelnökre vonatkozó titkosszolgálati iratok megtekintésére az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába - értesült a Magyar Hírlap. A rádióelnök várhatóan hétfőn nézi meg 6-os kartonját. 

Kondor Katalin társadalmi megbízott volt

Társadalmi megbízott minőségében szerepel Kondor Katalin rádióelnök azokban az iratokban, amelyeket az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kedden vett át a Nemzetbiztonsági Hivataltól - mondta Sipos Levente, a titkosszolgálati iratok átadását ellenőrző háromtagú bizottság soros elnöke. A Népszava pár héttel korábban adott hírt arról, hogy Kondor a Kádár-rendszer idején kapcsolatban állt a kémelhárítással. A rádióelnök tagadta ezt.

Megismerhetők lesznek a Kondor-iratok

A nemzetbiztonsági szolgálatok soron kívül elküldik a Kondor Katalinnal kapcsolatos iratokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, amennyiben találnak ilyet. A levéltárba érkező adatok pedig nyilvánosságra hozhatók lesznek. Kondor Katalin rádióelnökről a Népszava másfél hete jelentetett meg egy dokumentumot, amely szerint a rádióelnök a hetvenes években kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálat kémelhárításával.

A Fidesz nem akar SZDSZ-est a levéltár második emberének

Az ellenzék kifogásolja, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára egy egykori SZDSZ-es politikust jelölt az Országgyűlés elnöke. Az illetékes bizottság a kormánypártiak szavazatával támogatta a jelölt kinevezését, az ellenzék pedig kivonult. A jelölt ígéri: a hivatal honlapjára felkerülnek majd az ügyek és dossziék.

Antall-kormány minisztere dönthet az állambiztonsági iratokról

Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiztonsági levéltárhoz kerülő iratok sorsáról hivatott dönteni - írja a Népszabadság. A Történeti Hivatal jogutódjaként felálló Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli majd a rendszerváltás előtti összes titkoszolgálati dokumentumot.