Muravchik: A szocializmus az emberiség legnagyobb hibája

A szocializmus az emberiség legnagyobb hibájának bizonyult azóta, hogy "Éva beleharapott az almába" - jelentette ki Joshua Muravchik, az amerikai neokonzervatívok meghatározó egyénisége a XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényén kedden Budapesten. Schmidt Mária, az intézet főigazgatója azt mondta, hogy a liberalizmus jelenlegi szószólói valójában neomarxisták, míg Kavecsánszki Ádám, az alapítvány elnök-főigazgatója feladatuknak nevezte a kommunista hagyaték teljes lebontását.

Magyar játékgépek és flipperek a Kádár-diktatúra idején

A játéktermekben megtalálható masinák az 1970-es és 1980-as években egyszerre voltak az emberek által kedveltek, illetve a sajtó és a rendszer által üldözöttek. Az államnak jelentős bevételi forrást jelentettek a játékautomaták, a nyerőgépek és a flipperek, mégis, szavak szintjén támadnia kellett a kapitalista eredetű játékgépeket, és ez az újságírók feladata volt. A játéktermek hazai története ugyanakkor a kádári mindennapokba is újszerű módon enged betekintést, állam és állampolgárok viszonyát tekintve - a világító, fémgolyós ügyességi játékok masinái mellől szemlélődve.

Hello, Leo! - ez volt az oroszlános jégkrém

A szocializmus időszakának elhibázott gazdaságpolitikája annak idején kis híján kivéreztette a fagylaltosokat Magyarországon, de a fagylaltok kedvelői hamarosan megnyugodhattak, mert egy oroszlános állatfigurát ábrázoló jégkrém képében megérkezett a "megváltó", amely aztán hosszú időre a gyerekek kedvencévé vált. A szülők pedig hamar megtanulták, hogy ha a kicsik oroszlános fagyit kérnek tőlük, akkor valójában Leo jégkrémre vágynak. Cikkünkben bemutatjuk a Leo hetvenes évek derekán kezdődött sikersztoriját.

Ez volt az S-Modell - nézzegessen modelleket és reklámokat! - képek

Mint ahol kísértetek jártak: itt voltak a megszálló szovjet csapatok - képek

Annak idején a megszálló szovjet alakulatokat szigorú rend alapján állomásoztatták a kommunista diktatúra alatt Magyarországon, és különítették el 1956 után a helyi lakosságtól. Ebben az időszakban közel száz ilyen állomáshelyet hoztak létre, amelyek jórészt férfiaknak kialakított laktanyákat, katonai raktárakat takartak, de voltak kiterjedtebb épületkomplexumok is, ahol családi lakásoktól kezdve a saját orosz iskolákon, óvodákon keresztül még színház és mozi is helyet kapott. A kilencvenes évek elején, a szovjet csapatok kivonulását követően ezek a létesítmények egyik pillanatról a másikra elveszítették korábbi funkciójukat. Azóta ...

Mindenki utálta, hiánycikk lett, mégis kötelezővé tették - ez volt az iskolaköpeny

Akik 1990 előtt jártak iskolába, máig emlékeznek a gyűlölt iskolaköpenyre, amelyet szovjet mintára vezettek be, később még kötelezővé is tették, de a kommunista ipar, persze, ebben sem tudta tartani a lépést. 

S-Modell: így képzelte a luxust a kommunizmus magyarországi divatáruháza

A kommunista Magyarország egyik legkedveltebb divatüzlete azt hirdette magáról, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség, egyediség, és a luxuskategóriás kínálat megteremtése a célja. Az "S" Modell (vagy S-Modell) különlegességéhez hozzájárult az is, hogy a fővároson kívül csupán néhány nagyobb városban nyílt egy-egy ilyen, főleg nyugati stílusban öltöztető divatüzlet. Bár azt hirdették magukról, hogy a kapitalizmus színvonalát hozzák el, valójában csak a rendszerváltás előtti hiánygazdaságban voltak piacképesek. Összeállításunkban ennek történetét mutatjuk be.

Ez volt a Traubisoda - a szocialista magyar kóla története

Sok más, a kommunista diktatúra idején, a hetvenes-nyolcvanas években népszerű márkával szemben a Traubisoda még a rendszerváltozást követő évtizedekben sem tűnt el az üzletek polcairól. Sőt, nem is egy, hanem kétfélét is lehetett belőle kapni. Emögött azonban korántsem a bőség zavara állt, hanem az, hogy két cég is a magáénak vallotta az üdítőital gyártási jogát, ami húsz éven keresztül tartó pereskedéshez vezetett. A jogi eljárások időközben lezárultak ugyan, és tisztázódott a licencjog kérdése, ám a peres eljárások sokaságából végül győztesen kikerült vállalkozást a közelmúltban felszámolták, ezzel pedig végképp megszűnhet a fél ...

Amerikainak gondolt kolbásszal küzdött a vendégekért a Kádár-diktatúra furcsa gyorsétterme, a City Grill

A Kádár-diktatúra utolsó éveiben jelent meg az első magyar gyorsétteremlánc. Budapestre hozta tulajdonképpen az elképzelt Amerikát. Ezután a konkurencia megjelenésére is meglepően jó döntésekkel reagált, így bukása nem gyors, hanem lassú, több évig elhúzódó folyamat lett. Visszatekintésünkben bemutatjuk a Taverna City Grill történetét.

Meggy Márka: a szocializmus üdítőitala, amivel a kólát akarták legyőzni

A hatvanas-hetvenes éveik fordulóján megjelent Magyarországon a világ két vezető kólamárkája, és más, licenszmegállapodás alapján gyártott termékekkel is gazdagodott a hazai üdítőitalok kínálata. Előállításuk azonban jelentős importigényt keletkeztetett, ezért az ország akkori irányítói úgy határoztak: szükség van egy teljes egészében saját gyártású üdítőitalra is. Egy szódásszifonban született meg a Márka, amely ezt a szerepet volt hivatott betölteni. A termékfejlesztésnek voltak ugyan hiányosságai, mert a meggy ízű változat például pirosra festette a nyelvet, az újdonság mégis hamar népszerű lett. Nem utolsósorban azoknak a kupakggyűjtő ...