Szent Liga
címke rss- kapcsolódó címkék:
- visszafoglaló háborúk
- kahlenbergi csata
- hódoltság
- Sobieski János lengyel király
- Oszmán Birodalom
A béke, ami lezárta a Habsburg–török háborút
Háromszázhuszonöt éve, 1699. január 26-án, délelőtt 11 óra 45 perckor írták alá a Közép- és Kelet-Európa hatalmi viszonyait újrarajzoló, a másfél évszázados magyarországi török uralomnak véget vető karlócai békét.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A kiáltvány, amiben Magyarország összes lakosát harcba hívták
Háromszázhúsz éve, 1703. május 12-én adta ki II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványát, amelyben Magyarország összes lakosát harcba hívta, ezzel megkezdődött az 1711-ig tartó szabadságharc.
A mohácsi csata, amelyben a törökök vesztettek
A 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk történetében döntő fontosságú mérföldkőnek számít az 1687. augusztus 12-én a Szársomlyó előterében, az 1526-os csatatér közelében lezajlott nagy összecsapás, a második mohácsi csata. Az előző években elszenvedett sorozatos kudarcokért revánsot venni, és a hadiszerencsét ismét a törökök javára fordítani akaró Szári Szulejmán nagyvezír létszámfölényben álló oszmán serege az 1526-os nagy török győzelem emlékére csak szerencse mezejeként emlegetett síkon ugyanis megsemmisítő vereséget szenvedett el Lotaringiai Károly herceg egyesített keresztény hadaitól. A császári, a bajor, horvát és magyarr ...
- címkék:
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- IV. Mehmed oszmán szultán
- Szári Szulejmán nagyvezír
- Miksa Emánuel bajor választófejedelem
- Oszmán Birodalom
- hódoltság
- visszafoglaló háborúk
- második mohácsi csata
- kahlenbergi csata
- Szent Liga
- Buda ostroma, 1686
- párkányi csata
- Címkefelhő »
A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére
I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...
- címkék:
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- kahlenbergi csata
- Köprülü Musztafa nagyvezír
- karlócai béke
- Szent Liga
- szentgothárdi csata
- nagyharsányi csata
- abszolutizmus
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- harmincéves háború
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- vasvári béke
- Wesselényi-féle összesküvés
- helytartó
- Címkefelhő »
Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem
A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.
- címkék:
- Sobieski János lengyel király
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Kara Musztafa nagyvezír
- karlócai béke
- rigómezei csata
- Szent Liga
- törökellenes szövetség
- Buda ostroma, 1686
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kalifátus
- kahlenbergi csata
- Címkefelhő »
- 1