szaporodás

címke rss

600 millió éves az emberi spermagén

Tudomány2010.07.19, 11:36

A Northwestern Egyetem legújabb kutatása szerint nagyjából 600 millió éve alakulhatott ki az emberi hímivarsejtek termeléséért felelős egyik gén, mely nemcsak nálunk, hanem a halakban, a legyekben, a rovarokban, sőt még a tengeri gerinctelenekben is megtalálható. Ez a legelső bizonyíték arra nézve, hogy hímivarsejt-termelő képességünk igen ősi, a spermagén pedig az állati evolúció kezdete óta változatlan formában maradt fenn.

Gyors evolúciós trükk: baktériumokat használ férgek ellen egy muslica

Tudomány2010.07.09, 08:28

Amerikai kutatók az alkalmazkodás egy új módját fedezték föl. Egy muslicafaj úgy növeli meg túlélési esélyeit, hogy szimbiózisban, azaz kölcsönösen előnyös kapcsolatban él egy baktériummal. A muslicát gyakran támadja meg egy fonálféreg, amely korábban terméketlenséget okozott, és végül elpusztította a rovart. A kutatók fölfedezték, hogy az utóbbi évtizedekben elterjedtek a fonálféreg ellen védő baktériummal együtt élő muslicák.

Hatvanhét centiméter: hatalmasra növelte péniszét egy mélytengeri kalmárfaj

Tudomány2010.07.08, 11:19

A felszínre hoztak egy mélytengeri kalmárt, és megoldódott a rejtély, miként juttatják a nőstényekbe ivarsejtjeiket a kalmárok hímjei. A megoldás egy nagyméretű, meghosszabbodott pénisz: más fejlábúak egy módosult kart használnak a szaporodás során, az Onykia ingens hímjei azonban a pénisz méretének növelésével oldották meg a feladatot.

Az ember és a majmok mellett a delfineknél is vannak nagymamák

Tudomány2010.07.05, 10:16

Az emlősök közül a legtöbb faj képviselői nem sokkal szaporodóképes koruk befejeződése után elpusztulnak. Így természetesen unokáik, dédunokáik gondozásában sem vehetnek részt. Az ember és az emberszabású majmok egyes képviselői mellett azonban akad két érdekes kivétel, mégpedig a delfinek között.

Megnő a nők agya a peteérés előtt

Tudomány2010.06.30, 10:46

A nők egyes agyterületei akár 2 százalékkal is megnőhetnek a peteérés előtt, elősegítve a sikeres párválasztást.

Spermiumok háborúja

Tudomány2010.03.20, 13:53

Az élőlények legnépesebb, legváltozatosabb csoportját az ízeltlábúak alkotják. Nem meglepő tehát, hogy a szaporodásuk is rendkívül sokféle. A rovarok egy része például életében csak egy alkalommal, ekkor viszont több hímmel párosodik. A nőstényeknek az ilyenkor begyűjtött spermával kell gazdálkodniuk egész életük folyamán. A kutatók joggal feltételezték, hogy - mint sok más állatcsoport esetében - ezeknél a rovaroknál is élénk vetélkedés zajlik a különböző hímek hímivarsejtjei között a petesejtek megtermékenyítéséért. A Science folyóiratban most közölt eredményekből azonban kiderült, hogy a vártnál bonyolultabb a helyzet.

Kiderült, mikor hajlandók szülni a hímek

Tudomány2010.03.18, 07:30

A tűhalak és rokonaik, a csikóhalak a hím ivadékgondozás ritka példái. E halak rendszerint költőtasakjukban hordják és táplálják kikelésükig a fejlődő embriókat. A hímek azonban nem mindig gondos szülők, kikeltés helyett akár fel is szívhatják a petékből a tápanyagot. Amerikai kutatók szerint ennek magyarázata az, hogy a hímek, a nőstények és az utódok érdeke nem áll feltétlen összhangban egymással.

Kiderült, miért lehet túlélni a szűznemzést

Archívum2010.02.26, 07:26

A szakemberek már az 1960-as évektől tudják, hogy a gyíkok egyes fajainak nincs szükségük hímekre a szaporodáshoz. Az viszont egészen mostanáig rejtély volt, hogyan tartják fönn ezek a fajok a túléléshez létfontosságú genetikai változatosságot.

Ha párzásra kész, a panda és az ember hangja is megváltozik

Tudomány2009.12.03, 12:28

Mivel évente mindössze néhány napig fogamzóképesek, a nőstény óriáspandák számára elengedhetetlen, hogy a lehetőséget félreértetetlen módon jelezzék a hímek számára. Kutatók megfigyelték, hogy ezekben a napokban megváltozik a hangjuk - mint korábban kiderült, ugyanez történik egy másik emlősfaj, az ember esetében is.

A hüllők nőstényei közös fészekbe rakják tojásaikat

Tudomány2009.11.24, 09:06

Némely hüllőfaj nőstényei egyszerre, közös fészekbe rakják tojásaikat - ennek okait vizsgálták ausztrál kutatók.