Szapolyai János
címke rss- kapcsolódó címkék:
- mohácsi csata
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Szulejmán szultán
- II. Lajos magyar király
Tévút Mohácsig - 3. rész: Három család marakodása gyengítette meg Közép-Európát
A Mohácshoz vezető tragikus úton mérföldkő volt az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó. Itt évszázadokra eldőlt Kelet-Közép-Európa sorsa, és az, hogy nem a Jagellók, hanem a Habsburgok befolyása lesz erősebb Magyarországon.
- legfrissebb
- legrégebbi
Tévút Mohácsig - 4. rész: Magyarország legsúlyosabb katasztrófája
Napra pontosan öt évvel az 1526-os mohácsi csata előtt, 1521. augusztus 29-én elesett Nándorfehérvár. Ezzel nyílt seb keletkezett a magyar végvárrendszeren. Ettől kezdve a törökökön múlott, hogy mikor mérnek döntő csapást Magyarországra.
Vérben úszó csatatéren ült győzelmi tort Szulejmán
A magyar történelem Mátyás halála után kibontakozó hosszú, önsorsrontó folyamata 1526. augusztus 29. heves zivatarba torkolló fülledt délutánján teljesedett be a magyar királyi haderőnek a mohácsi síkon elszenvedett katasztrofális vereségével. A győztes csata után az Oszmán Birodalom feje, Szulejmán, az „iszlám és minden igazhitű kalifája”, még napokig nem akarta elhinni, hogy a legyőzött haderőn kívül nem kell szembenéznie más ütőképes királyi sereggel. Majdnem fél évezred távlatából is újra és újra megfogalmazódó kérdés, vajon mennyire volt szükségszerű Mohács végzete.
Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert
1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel
Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.
Sisi és Ferenc József kiállítás nyílt a Mátyás-templomban
Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban pénteken.
Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”
Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.
- címkék:
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Bornemissza Gergely
- Szulejmán
- Hegedűs István
- Szokollu Mehmed nagyvezír
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- Hadim Ali budai beglerbég
- Dobó István
- Eger ostroma
- hódoltság
- kettős királyválasztás
- budai vilajet
- roham
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Tudja-e, hol van az egyetlen épségben fennmaradt magyar királysír?
Az Árpád-házi magyar királyok tradicionális koronázó és temetkezési helye, egészen I. (Szapolyai) János haláláig Székesfehérvár volt. Természetesen akadtak köztük kivételek is, akiket nem az ősi koronázó város bazilikájában temettek el, ám közülük csupán egyetlen egy uralkodónknak maradt fenn háborítatlan épségben a koraközépkori sírhelye, hazánk területén.
Vaddisznók túrták ki a mohácsi csata idején elásott kincseket
A szlovákiai Kócs-hegységben lévő Likavka mellett egy pénzgyűjteményt túrtak elő a föld alól a vaddisznók, amely nagy mennyiségű ezüstdénárból és két aranyérméből állt. A kincsekre egy házaspár talált rá kirándulás közben - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.