Szálasi-kormány

címke rss
Az egész Horthy-rendszert ültették a vádlottak padjára

Az egész Horthy-rendszert ültették a vádlottak padjára

1945 őszén, amikor a Szálasi-kormány Augsburgban fogva tartott tagjait az Ideiglenes Nemzeti Kormány kérésére kiadták Magyarországnak, nemigen volt az alig öt hónapig hatalmon lévő Szálasi Ferencnél gyűlöltebb ember az országban. Az 1944. október 16-án német segítséggel, puccsal hatalomra került nyilas kormányt súlyos felelősség terhelte az ország hadszíntérré válásában, százezernyi emberélet és a nemzeti vagyon pusztulásában. 1946. február 5-én kezdődött a háborús bűnös Szálasi Ferenc népbírósági büntetőpere.

Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!

Tudomány2016.02.14, 19:26

1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.

Magyar érzelmünk oly szívből jövő, mélyről fakadó

Tudomány2016.07.11, 16:36

A magyar törvényhozásban az 1930-as évek második felétől vette kezdetét – nem függetlenül a nemzetközi helyzetben és a hazai belpolitikában bekövetkezett változásoktól – a jogkorlátozó, majd később totálisan jogfosztó, úgynevezett zsidótörvények megalkotása, amelyek az 1867-es kiegyezés után sikeresen emancipálódott és a magyar polgárosodásban, a kultúra, a tudományok és művészetek felvirágoztatásában is komoly szerepet vállalt magyar zsidóságot fokozatosan kitaszították a nemzet testéből. A jogfosztó törvények hatálya alóli mentesítési kérelmek e korszak egészen különleges és kevéssé ismert, kortörténeti értékű dokumentumai.

Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták

Tudomány2018.01.24, 00:30

Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim „nemzetvezetőjének" utasítására.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Tudomány2018.02.13, 20:14

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Tudomány2018.02.19, 17:54

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Előbb a nyilasok, aztán az amerikaiak fosztották ki a hírhedt aranyvonatot

Tudomány2019.01.23, 22:40

A Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, felbecsülhetetlen értékű Corvinákat, platinarudakat, valamint a deportált magyarországi zsidóságtól elkobzott értékeket szállította többek között az a vasúti szerelvény, amely a nyilas kormányzat utasítására, pontosan 74 éve, 1945. január 23-án indult útnak a Harmadik Birodalomba, a fertőbozi vasútállomásról. A híres-hírhedt aranyvonatot négy hónapig tartó bolyongás után az amerikai hadsereg lefoglalta, és hadizsákmánynak minősítette.

Euforikus hangulatban érkeztek haza Hitlertől a nyilasok

Tudomány2019.12.04, 21:59

Hetvenöt éve, 1944. december 4-én vált valóra Szálasi Ferenc, a „Hungarista Munkaállam" vezetőjének régóta dédelgetett nagy álma; a berlini birodalmi kancellárián a Führer, Adolf Hitler fogadta személyesen a nyilas mozgalom fantaszta vezérét. A hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett „nemzetvezető" egyetlen célját sem érte el Hitlernél, viszont kiadós propagandazuhanyt kapott a csodafegyverekről, és a németek „nem kétséges végső győzelemről", ami egészen fellelkesítette Szálasit és a kíséretét alkotó nyilas vezetőket.

75 éve ért véget Budapest ostroma

Tudomány2020.02.13, 23:21

Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.

Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőt" 75 éve végezték ki

Tudomány2021.03.12, 20:15

Hetvenöt éve, 1946. március 12-én hajtották végre a népbíróság által kiszabott halálbüntetést a háborús bűnösként elítélt Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőn"és három másik társán.

Előző
  • 1
  • 2
Következő