Szálasi-kormány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szálasi Ferenc
- második világháború
- kiugrási kísérlet
- Vörös Hadsereg
- Sztálin
Csak füstölgő romhalmaz maradt Budapest helyén
1945. február 13-án ért véget a 102 napig tartó budapesti csata. A magyar főváros kerületeiben 51 napig tomboló ostrom miatt amikorra elhallgattak a fegyverek, Budapest füstölgő romhalmazzá vált. A második világháború egyik leghosszabb ideig dúló helységharcában 38 ezer civil, 43 ezer német és magyar, valamint 70 ezer szovjet katona vesztette életét. Az ostrom hevessége csak a Sztálingrád, Varsó, vagy Berlin elfoglalásáért vívott harcokéhoz hasonlítható. Ráadásul a magyar főváros véres ostromának nem is volt valós hadászati indoka; Budapest pusztulását elsősorban Adolf Hitler esztelen parancsa, valamint a szovjet hadvezetés presztízzsszempontjai ...
- címkék:
- Karl Pfeffer-Wildenbruch
- Rogyion Malinovszkij
- Adolf Hitler
- Joszif Sztálin
- Szálasi Ferenc
- 2. ukrán front
- Fjodor Tolbuhin marsall
- helységharc
- veszteségek
- felmentési kísérlet
- államcsíny
- második világháború
- kitörés
- kiugrás
- Wehrmacht
- náci Németország
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- áldozatok
- Sztavka
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőt" 75 éve végezték ki
Hetvenöt éve, 1946. március 12-én hajtották végre a népbíróság által kiszabott halálbüntetést a háborús bűnösként elítélt Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőn"és három másik társán.
75 éve ért véget Budapest ostroma
Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.
- címkék:
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Hans Friessner vezérezredes
- Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- budapesti csata
- Hindy Iván altábornagy
- második világháború
- Horthy
- Waffen-SS
- kitörés
- nehéztüzérség
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- 2. ukrán front
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Euforikus hangulatban érkeztek haza Hitlertől a nyilasok
Hetvenöt éve, 1944. december 4-én vált valóra Szálasi Ferenc, a „Hungarista Munkaállam" vezetőjének régóta dédelgetett nagy álma; a berlini birodalmi kancellárián a Führer, Adolf Hitler fogadta személyesen a nyilas mozgalom fantaszta vezérét. A hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett „nemzetvezető" egyetlen célját sem érte el Hitlernél, viszont kiadós propagandazuhanyt kapott a csodafegyverekről, és a németek „nem kétséges végső győzelemről", ami egészen fellelkesítette Szálasit és a kíséretét alkotó nyilas vezetőket.
- címkék:
- Báró Kemény Gábor
- Beregffy Károly vezérezredes
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Joachim von Ribbentrop
- Edmund Veesenmayer
- Heinrich Himmler
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- nyilas hatalomátvétel
- Birodalmi Kancellária
- puccs
- Harmadik Birodalom
- Wehrmacht
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- Lakatos-kormány
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Előbb a nyilasok, aztán az amerikaiak fosztották ki a hírhedt aranyvonatot
A Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, felbecsülhetetlen értékű Corvinákat, platinarudakat, valamint a deportált magyarországi zsidóságtól elkobzott értékeket szállította többek között az a vasúti szerelvény, amely a nyilas kormányzat utasítására, pontosan 74 éve, 1945. január 23-án indult útnak a Harmadik Birodalomba, a fertőbozi vasútállomásról. A híres-hírhedt aranyvonatot négy hónapig tartó bolyongás után az amerikai hadsereg lefoglalta, és hadizsákmánynak minősítette.
A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg
Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.
Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!
Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.
- címkék:
- Horthy Miklós kormányzó
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Herbert Otto Gille
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Szálasi-kormány
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- 4. ukrán front
- IV. SS-páncéloshadtest
- második világháború
- hadművelet
- Waffen-SS
- ostrom
- kitörés
- nyilasok
- ostromgyűrű
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Sztavka
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták
Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim „nemzetvezetőjének" utasítására.
- címkék:
- Horthy Miklós kormányzó
- Járay Zsigmond
- Szálasi Ferenc
- Nagy Ferenc miniszterelnök
- kiugrási kísérlet
- nyilas hatalomátvétel
- banktisztviselő
- Vajna Gábor nyilas belügyminiszter
- kárpótlás
- második világháború
- vagyon
- rehabilitálás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- aranyvonat
- aranykészlet
- Egyesült Államok
- Szálasi-kormány
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Magyar Nemzeti Bank
- Címkefelhő »
Magyar érzelmünk oly szívből jövő, mélyről fakadó
A magyar törvényhozásban az 1930-as évek második felétől vette kezdetét – nem függetlenül a nemzetközi helyzetben és a hazai belpolitikában bekövetkezett változásoktól – a jogkorlátozó, majd később totálisan jogfosztó, úgynevezett zsidótörvények megalkotása, amelyek az 1867-es kiegyezés után sikeresen emancipálódott és a magyar polgárosodásban, a kultúra, a tudományok és művészetek felvirágoztatásában is komoly szerepet vállalt magyar zsidóságot fokozatosan kitaszították a nemzet testéből. A jogfosztó törvények hatálya alóli mentesítési kérelmek e korszak egészen különleges és kevéssé ismert, kortörténeti értékű dokumentumai.
Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!
1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.