Szálasi Ferenc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- kiugrási kísérlet
- Vörös Hadsereg
- Horthy Miklós
- Szálasi-kormány
Csak füstölgő romhalmaz maradt Budapest helyén
1945. február 13-án ért véget a 102 napig tartó budapesti csata. A magyar főváros kerületeiben 51 napig tomboló ostrom miatt amikorra elhallgattak a fegyverek, Budapest füstölgő romhalmazzá vált. A második világháború egyik leghosszabb ideig dúló helységharcában 38 ezer civil, 43 ezer német és magyar, valamint 70 ezer szovjet katona vesztette életét. Az ostrom hevessége csak a Sztálingrád, Varsó, vagy Berlin elfoglalásáért vívott harcokéhoz hasonlítható. Ráadásul a magyar főváros véres ostromának nem is volt valós hadászati indoka; Budapest pusztulását elsősorban Adolf Hitler esztelen parancsa, valamint a szovjet hadvezetés presztízzsszempontjai ...
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Karl Pfeffer-Wildenbruch
- Rogyion Malinovszkij
- Adolf Hitler
- Joszif Sztálin
- kiugrás
- Wehrmacht
- náci Németország
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- áldozatok
- 2. ukrán front
- Fjodor Tolbuhin marsall
- helységharc
- veszteségek
- felmentési kísérlet
- államcsíny
- második világháború
- kitörés
- Sztavka
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
168 óra: Hé, Momentum, nálatok mindenki hülye?
Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő, baloldali Momentum Mozgalom elnöke – aki saját magát nemrég „államférfivá" nyilvánította – ezúttal azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Szálasi Ferenctől idézett. „Kitartás" – írta Gelencsér a közösségi oldalára. Bár a baloldali politikusnak – vélhetően kellő műveltség hiányában – nem tűnt fel, hogy a hungarista diktátortól idézett, a követői emlékeztették őt erre. A vállaltan baloldali 168 Óra egyik újságírója a téma kapcsán markáns véleményt fogalmazott meg, ezt idézzük szó szerint: „Hé, Momentum, nálatok mindenki hülye? Nálunk? Mindenki! Ugye, Gelencsér testvér?"
Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca
1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...
- címkék:
- Horthy Miklós kormányzó
- Rogyion Malinovszkij
- Karl-Pfeffer von Wildenbruch
- Joszif Sztálin
- Szálasi Ferenc
- náci Németország
- Győzelem Napja
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- kiugrási kísérlet
- alföldi páncélos csata
- Fjodor Tolbuhin marsall
- budapesti csata
- Hindy Iván altábornagy
- nyilas-puccs
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- Waffen-SS
- kitörés
- Sztavka
- Címkefelhő »
Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőt" 75 éve végezték ki
Hetvenöt éve, 1946. március 12-én hajtották végre a népbíróság által kiszabott halálbüntetést a háborús bűnösként elítélt Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőn"és három másik társán.
Sikerülhetett-e volna Magyarország kiugrása a második világháborúból?
Általánosan elfogadott tétel, hogy a történettudományban nincsen helye a mi lett volna ha? – kérdés feltevésének. Pedig nem csak a jelenben, hanem a múltban is a politikai döntéshozók mindig több lehetőség közül választhattak. Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események, amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól. ...
- címkék:
- Edmund Veesenmayer
- Otto Skorzeny
- Vjacseszlav Molotov
- Lakatos Géza vezérezredes
- Faragho Gábor altábornagy
- Lázár Károly altábornagy
- Horthy Miklós kormányzó
- Szálasi Ferenc
- Vörös Hadsereg
- konspiráció
- Magyar Királyi Honvédség
- ideiglenes fegyverszüneti megállapodás
- Dálnoki Veress Lajos vezérezredes
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- Sztójay-kormány
- Kreml
- kiugrási iroda
- puccs
- második világháború
- náci Németország
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre
Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről 2017 őszén, a sikertelen kiugrási kísérlet évfordulóján exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak. A nagy visszhangot kiváltó interjút változtatás nélkül ismét közreadjuk, Farkas Ernő közeledő 100. születésnapja alkalmából. Sorozatunkban az elmúlt évek legolvasottabb cikkeit idézzük fel - ez 2017 októberében jelent meg először.
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Kállay Miklós
- Lázár Károly altábornagy
- Farkas Ernő
- Horthy Miklós
- hadifogság
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- Lakatos-kormány
- Magyar Királyi Testőrség
- Nádor-laktanya
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- nyilas-puccs
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- Horthy-korszak
- ostrom
- német megszállás
- Címkefelhő »
75 éve ért véget Budapest ostroma
Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Hans Friessner vezérezredes
- Sztálin
- nehéztüzérség
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- 2. ukrán front
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- budapesti csata
- Hindy Iván altábornagy
- második világháború
- Horthy
- Waffen-SS
- kitörés
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Euforikus hangulatban érkeztek haza Hitlertől a nyilasok
Hetvenöt éve, 1944. december 4-én vált valóra Szálasi Ferenc, a „Hungarista Munkaállam" vezetőjének régóta dédelgetett nagy álma; a berlini birodalmi kancellárián a Führer, Adolf Hitler fogadta személyesen a nyilas mozgalom fantaszta vezérét. A hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett „nemzetvezető" egyetlen célját sem érte el Hitlernél, viszont kiadós propagandazuhanyt kapott a csodafegyverekről, és a németek „nem kétséges végső győzelemről", ami egészen fellelkesítette Szálasit és a kíséretét alkotó nyilas vezetőket.
- címkék:
- Joachim von Ribbentrop
- Edmund Veesenmayer
- Heinrich Himmler
- Báró Kemény Gábor
- Beregffy Károly vezérezredes
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Wehrmacht
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- Lakatos-kormány
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- nyilas hatalomátvétel
- Birodalmi Kancellária
- puccs
- Harmadik Birodalom
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Ugrás a sötétbe: ezért hiúsult meg Horthy kiugrási kísérlete
Hetvenöt éve, 1944. október 15-én, Magyarország legújabb-kori történelmének egyik legdrámaibb pillanatában Horthy kormányzó megkísérelte, hogy szakítson a náci Németországgal, és kivezesse az országot a második világháborúból. A kiugrás sikerének rendkívül nagy volt a tétje; ezen múlott, hogy Magyarország elkerülje hadszíntérré válását, és hogy a vesztes Harmadik Birodalom utolsó csatlósa maradjon. Az október 15-én délután fél egykor elhangzott fegyverszüneti proklamáció váratlan meglepetésként érte az országot, mert a kevés beavatotton kívül senki sem sejtette, hogy mire készül a kormányzó. Horthy Miklós kiugrási kísérlete azonban ...
- címkék:
- Edmund Veesenmayer
- Horthy Miklós kormányzó
- Bakay Szilárd altábornagy
- Hitler
- Szálasi Ferenc
- árulás
- náci Németország
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- konspiráció
- Vörös János vezérezredes
- kiugrási kísérlet
- Sztójay-kormány
- Szálasi-puccs
- fegyverszüneti proklamáció
- kiugrási iroda
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- ellenállás
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Halálos ugrás a sötétbe
1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi maggyar ...
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Otto Skorzeny
- Lakatos Géza vezérezredes
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- ellenállás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- nyilasok
- Vörös Hadsereg
- második villágháború
- Bagratyion-hadművelet
- tordai csata
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- teheráni konferencia
- államcsíny
- Horthy-korszak
- offenzíva
- Wehrmacht
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!
Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Horthy Miklós kormányzó
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Herbert Otto Gille
- Adolf Hitler
- Sztálin
- ostrom
- kitörés
- nyilasok
- ostromgyűrű
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- 4. ukrán front
- IV. SS-páncéloshadtest
- második világháború
- hadművelet
- Waffen-SS
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták
Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim „nemzetvezetőjének" utasítására.
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Nagy Ferenc miniszterelnök
- Horthy Miklós kormányzó
- Járay Zsigmond
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- aranyvonat
- aranykészlet
- Egyesült Államok
- Szálasi-kormány
- kiugrási kísérlet
- nyilas hatalomátvétel
- banktisztviselő
- Vajna Gábor nyilas belügyminiszter
- kárpótlás
- második világháború
- vagyon
- rehabilitálás
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Magyar Nemzeti Bank
- Címkefelhő »
Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre
Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Lázár Károly altábornagy
- Horthy Miklós
- német megszállás
- királyi palota
- Vörös Hadsereg
- Lakatos-kormány
- Magyar Királyi Testőrség
- Nádor-laktanya
- nyilaspuccs
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- Budai Vár
- második világháború
- Horthy-korszak
- ostrom
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Szálasi megszállott volt, nem őrült
Nemrég monográfiát írt a nemzetvezetőről, és most sajtó alá rendezte a börtönnaplóit. A nagy munka évtizedei alatt a családjába szinte beköltözött Szálasi Ferenc. Karsai László történésszel beszélgettünk.
Honvágy nélkül, otthon a világban
A Haza helyett című memoárjának friss magyar kiadásához Georg Klein hozzáfűzött pár sort. A legfontosabb talán ez: „A tudomány világában sok minden megváltozott azóta, de nem akarom korszerűsíteni, amit akkor leírtam.” Racionális döntés volt. Hiszen könyve lényege egy ember élettörténetének bemutatása, és ezt sehogy sem lehet korszerűsíteni.
Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!
1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.
Az egész Horthy-rendszert ültették a vádlottak padjára
1945 őszén, amikor a Szálasi-kormány Augsburgban fogva tartott tagjait az Ideiglenes Nemzeti Kormány kérésére kiadták Magyarországnak, nemigen volt az alig öt hónapig hatalmon lévő Szálasi Ferencnél gyűlöltebb ember az országban. Az 1944. október 16-án német segítséggel, puccsal hatalomra került nyilas kormányt súlyos felelősség terhelte az ország hadszíntérré válásában, százezernyi emberélet és a nemzeti vagyon pusztulásában. 1946. február 5-én kezdődött a háborús bűnös Szálasi Ferenc népbírósági büntetőpere.
Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig
A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel.
Ugrás a sötétbe - Az árulás anatómiája
1944. október 15. a magyar történelem egyik tragikus epizódja és egyik elszalasztott lehetősége volt. A budai vár elszigeteltségében, a kényszerítő körülmények szülte felismerésnek engedve Horthy kormányzó csak megkésve szánta el magát arra, hogy a szovjet kormánytól kérjen fegyverszünetet. A kormányban és a vezérkarban ülő besúgók, valamint a kiugrás megszervezését végigkísérő hezitálás miatt azonban nem sikerült megakadályozni Magyarország hadszíntérré válását és a nyilasok hatalomátvételét.
Máig hamisítják a huszadik század pénzritkaságait
A jövő év végéig ismét lecserélik a magyar bankjegygarnitúrát, ezúttal hamisításvédelmi és kezelhetőségi okokból. A 20. században inkább politikai változásokat követve változott a forint, ami néha igen furcsa bankjegyeket és érméket eredményezett, amelyeket máig előszeretettel hamisítanak, hogy a gyűjtőknek eladhassák.
Alacsonyabb rendűeknek mondják a nőket ott, ahol Vona Gábor is tanít
Nők alacsonyabbrendűsége, Szálasi Ferenc méltatása, Habsburg-hűség, okkult tanok. Volt hallgatók szerint ilyen és ehhez hasonló eszméket oktatnak a szerintük jobbikos elitképzőként működő, Vona Gábor tanácsadója, Baranyi Tibor vezetése alatt álló Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémián.
Árulás és zsarolás vetett véget Horthy kormányzóságának
Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az utolsó pillanatig ellenállt, hogy lemondjon hivataláról és Szálasi Ferencet miniszterelnökké nevezze ki. Amikor azonban Veesenmayer német birodalmi követ a fia életével zsarolta, a kormányzó végül mégis aláírta Szálasi kinevezését és a lemondását.
Egyszerűen megszűnt a magyar állam
Kevés olyan pillanat van a magyar történelemben, amelyről elmondható, hogy lényegében a magyar állam megszűnéséhez vezetett. Még a magyar állam főtisztviselőinek, királyának és hadseregének totális pusztulását hozó mohácsi csata sem volt olyan katasztrofális hatással az államszervezet működésére, mint 1944-1945 fordulója. 1945 elején lényegében nem létezett állam: a régi az utolsókat rúgta, az új éppen csak születőben volt.
Ide a tisztiorvossal, vigyék a bolondok házába ezeket
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. február 21-én vették őrizetbe Szálasi Ferencet, a nyilaspárt egyik vezetőjét. Márciusban azonban Németország bekebelezte Ausztriát, és a vezér hamarosan újra szabadon tevékenykedhetett. Az ország ezután egyre inkább Hitler érdekszférájába sodródott.
A szobámból nyílik Rákosi bunkere
Öreg zsidók sírnak a hátsó kertben, leköpik a házfalat - így kísérti a múlt annak a svábhegyi háznak a lakóit, ahonnan valaha Adolf Eichmann szervezte a deportálásokat. Ma is van, aki Rákosi egykori hálószobájában él, vagy akinek az ajtaja mellől vitték börtönbe Szálasit. Egy közelmúltban megjelent könyv alapján végigjártuk a múlt századi diktatúrák legsötétebb budapesti helyszíneit.
Szálasi-oszlopot emeltek Mezőkövesden
A második világháború hungarista miniszterelnökének, Szálasi Ferencnek emeltek emlékoszlopot Mezőkövesden. A rendőrség a tiltott önkényuralmi jelkép használatának gyanúja miatt vizsgálódik.
Hungarista riportot készített az al-Dzsazira
Magyarországról készített riportfilmet az al-Dzsazira arab hírtelevízió. A film az Új pártok Magyarországon címet kapta, de csak radikális mozgalmak képviselőit szólaltatták meg benne. Bácsfi Diána, a Magyar Jövő Csoport vezetője Hitlert és Szálasit éltette - írja a Népszabadság.
Nem koszorúzhattak a hungaristák
A rendőrök nem engedték be a budapesti Újköztemetőbe azt a négy, fekete ruhába és bakancsba öltözött férfit és egy nőt, akik csütörtök délután Szálasi Ferenc születésnapjáról akartak megemlékezni a 298-as parcellában. A rendőrség eközben ismét előállította Bácsfi Diánát.
Szálasi-plakátokat ragasztgattak a fővárosban
Engedély nélküli plakátragasztás miatt feljelentést tett a rendőrség négy ember ellen, akik Szálasi Ferencet ábrázoló plakátokat ragasztottak villanyoszlopokra hétfőre virradóan a belvárosban. Állítólag köztük volt a magát nyíltan hungaristának valló Magyar Jövő Csoport vezetője, Bácsfi Diana is.
Hungarista ünnepség volt a Hősök terén
A Vér és Becsület Kulturális Egyesület szervezésében Szálasi Ferencet éltető, a zsidók elleni harcra buzdító szónokok beszéltek a Hősök terén. Mintegy ötszáz, jórészt fiatal kopasz fiú gyűlt össze, hogy a második világháborúban Budapesten elesett német és magyar katonákra emlékezzenek.
Lépfene-gyanús levél Kőszegen
Lépfene-gyanús küldeményt kapott a kőszegi Városi Múzeum igazgatója. A múzeumban tartották a botrányba fulladt "Horthy katonái - Szálasi nyilasai" kiállítást.
Mégis bezárják a Szálasi-kiállítást
Péntektől bezárják a Horthy katonái - Szálasi nyilasai című kiállítást Kőszegen. A tárlat anyagának nagy részét kölcsönző magángyűjtők ugyanis visszakövetelik műtárgyaikat és dokumentumaikat.
Görgey elítéli, de marad a Szálasi-kiállítás
Korábbi álláspontjával ellentétben nem tart szükségesnek újabb szakértői vizsgálatot a kőszegi várban látható Horthy katonái - Szálasi nyilasai című kiállítással kapcsolatban Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke. A kulturális tárca vezetői ugyanakkor tiltakoznak a kiállítás ellen.
Feltárják Szálasi rejtekhelyét
Megkezdődött Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető bunkerének feltárása a Kőszeg környéki hegyekben. A föld alatti erődítményt Szálasi és a Nyilaskeresztes Párt vezetői használták 1945-ben. A II. világháborúban mindössze két hasonló erődrendszer épült Európában, mindkettő Adolf Hitler titkos föld alatti főhadiszállása volt.
- 1