Szálasi Ferenc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- kiugrási kísérlet
- Vörös Hadsereg
- Horthy Miklós
- Szálasi-kormány
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!
Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.
- címkék:
- Horthy Miklós kormányzó
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Herbert Otto Gille
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- 4. ukrán front
- IV. SS-páncéloshadtest
- második világháború
- hadművelet
- Waffen-SS
- ostrom
- kitörés
- nyilasok
- ostromgyűrű
- Sztavka
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták
Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim „nemzetvezetőjének" utasítására.
- címkék:
- Nagy Ferenc miniszterelnök
- Horthy Miklós kormányzó
- Járay Zsigmond
- Szálasi Ferenc
- Szálasi-kormány
- kiugrási kísérlet
- nyilas hatalomátvétel
- banktisztviselő
- Vajna Gábor nyilas belügyminiszter
- kárpótlás
- második világháború
- vagyon
- rehabilitálás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- aranyvonat
- aranykészlet
- Egyesült Államok
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Magyar Nemzeti Bank
- Címkefelhő »
Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre
Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Lázár Károly altábornagy
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Nádor-laktanya
- nyilaspuccs
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- Budai Vár
- második világháború
- Horthy-korszak
- ostrom
- német megszállás
- királyi palota
- Vörös Hadsereg
- Lakatos-kormány
- Magyar Királyi Testőrség
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Szálasi megszállott volt, nem őrült
Nemrég monográfiát írt a nemzetvezetőről, és most sajtó alá rendezte a börtönnaplóit. A nagy munka évtizedei alatt a családjába szinte beköltözött Szálasi Ferenc. Karsai László történésszel beszélgettünk.
Honvágy nélkül, otthon a világban
A Haza helyett című memoárjának friss magyar kiadásához Georg Klein hozzáfűzött pár sort. A legfontosabb talán ez: „A tudomány világában sok minden megváltozott azóta, de nem akarom korszerűsíteni, amit akkor leírtam.” Racionális döntés volt. Hiszen könyve lényege egy ember élettörténetének bemutatása, és ezt sehogy sem lehet korszerűsíteni.
Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!
1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.
Az egész Horthy-rendszert ültették a vádlottak padjára
1945 őszén, amikor a Szálasi-kormány Augsburgban fogva tartott tagjait az Ideiglenes Nemzeti Kormány kérésére kiadták Magyarországnak, nemigen volt az alig öt hónapig hatalmon lévő Szálasi Ferencnél gyűlöltebb ember az országban. Az 1944. október 16-án német segítséggel, puccsal hatalomra került nyilas kormányt súlyos felelősség terhelte az ország hadszíntérré válásában, százezernyi emberélet és a nemzeti vagyon pusztulásában. 1946. február 5-én kezdődött a háborús bűnös Szálasi Ferenc népbírósági büntetőpere.
Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig
A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel.
Ugrás a sötétbe - Az árulás anatómiája
1944. október 15. a magyar történelem egyik tragikus epizódja és egyik elszalasztott lehetősége volt. A budai vár elszigeteltségében, a kényszerítő körülmények szülte felismerésnek engedve Horthy kormányzó csak megkésve szánta el magát arra, hogy a szovjet kormánytól kérjen fegyverszünetet. A kormányban és a vezérkarban ülő besúgók, valamint a kiugrás megszervezését végigkísérő hezitálás miatt azonban nem sikerült megakadályozni Magyarország hadszíntérré válását és a nyilasok hatalomátvételét.
Máig hamisítják a huszadik század pénzritkaságait
A jövő év végéig ismét lecserélik a magyar bankjegygarnitúrát, ezúttal hamisításvédelmi és kezelhetőségi okokból. A 20. században inkább politikai változásokat követve változott a forint, ami néha igen furcsa bankjegyeket és érméket eredményezett, amelyeket máig előszeretettel hamisítanak, hogy a gyűjtőknek eladhassák.