Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- dr. Rostás Péter
- dr. Vikor Áron
- végrendelet
- munkáltató ellenőrzési joga
- dr. Kálmán Levente
SZ-K-T: a mobilfizetés biztonsága és a fejlődés lehetséges irányai (3. rész)
Merre halad a mobilfizetés biztonsága, mi várható a különböző készpénz nélküli fizetési módok fejlődése kapcsán? A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írásának befejező részét olvassák, az első és második rész itt és itt érhető.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
SZ-K-T: nem minden elektronikus pénz, ami fénylik (2. rész)
A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írása első részében figyelmeztetett arra, hogy mennyire is fontos betartani a bankkártyák használatára vonatkozó biztonsági előírásokat. A most olvasható második részben az elektronikus pénzzel kapcsolatos további jogi tudnivalókat ismerteti.
SZ-K-T: léteznek kockázatai az online és mobilfizetésnek (1. rész)
A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy bár azt mindenki eldöntheti, hogy a különböző online, vagy mobilfizetési megoldások közül melyik számára a legkényelmesebb, ám annak megítélése, hogy ezek mennyire biztonságosak, már nehezebb kérdés.
SZKT: a munkahelyi dohányzás korlátozásának lehetőségei
A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője arra adja meg a választ, hogy hol, mikor és mennyi ideig dohányozhatnak a munkavállalók munkanapjuk során.
A vállalkozás neve: a jogsértések kockázata a domain név igénylésekor (2. rész)
A gazdasági élet szereplőinek nagyon fontos érdeke, hogy oda figyeljenek vállalkozásuk cégneve, védjegye és domain neve megválasztásakor, és nagyon fontos előírás, hogy a domain név igénylése, illetve használata más személy jogait (például: személyiséghez fűződő jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.) nem sértheti – hangsúlyozta a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Rostás Péter kétrészes írásában alapos áttekintést ad a cégnév, a domain név jogi környezetéről, most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.
Milyen névvel indítsunk vállalkozást? (1. rész)
A gazdasági élet szereplőinek nagyon fontos érdeke, hogy oda figyeljenek vállalkozásuk cégneve, védjegye és domain neve megválasztásakor – mondta el az Origónak a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Rostás Péter kétrészes írásában alapos áttekintést ad a cégnév, a domain név jogi környezetéről. Most az első részt olvashatják.
SZKT: egyszerűsödhet a bizonyítás a versenyjogi kártérítéseknél
A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint egy, jelenleg még az Európai Unió Tanácsa elfogadására váró irányelvtervezet életbelépését követően egyszerűsödhet a bizonyítás a versenyjogi kártérítési igények érvényesítésével összefüggő perekben. Dr. Dominek Balázs kiemelte, hogy a kérdéses irányelv a jövőben a bizonyítékokhoz való hozzáférés mellett számos további területen könnyítené a versenyjogsértések károsultjainak igényérvényesítési lehetőségeit, és az elfogadását követő két éves jogharmonizációs időszak elteltével uniós és hazai szinten is várhatóan emelkedik majd a versenyjogsértésekkel összefüggő kártérítési pperek ...
SZKT: kiemelkedően fontos lehet a hitelbiztosítéki nyilvántartás használata
Az új Polgári törvénykönyv által létrehozott hitelbiztosítéki nyilvántartás megismerése, használata számos élethelyzetben bizonyulhat kiemelkedően fontosnak – mondta el az Origónak a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Magánszemélyek esetében gépjárművásárlás esetén mindenképpen ajánlott az adatbázis ellenőrzése, de különösen nagy értékű ingóságok esetében is indokolt a bejegyzések megtétele – hangsúlyozta dr. Prinz Gergely.
Miért és hogyan végrendelkezzünk az új Ptk. hatálybalépését követően? (1. rész)
Tervezz úgy, mintha örökké élnél, de élj úgy, mintha holnap meghalnál – tartja a bölcsesség, de a tervezés során nem árt figyelembe vennünk, hogy sosem tudhatjuk, végakaratunk kifejezése mikor válik időszerűvé. A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Kálmán Levente rámutatott: már arról sem feledkezhetünk meg, hogy a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv több tekintetben is jelentős eltérésekkel szabályozza a végintézkedés, valamint a törvényes öröklés jól ismert intézményeit. A kétrészes írás első részét olvassák.
SZ-K-T: nagyon fontos változások lesznek a végrendeleteknél (2. rész)
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv több tekintetben is jelentős eltérésekkel szabályozza a végintézkedés, valamint a törvényes öröklés jól ismert intézményeit, és március közepétől nagyon jelentős változások várhatóak a végrendelkezések tekintetében. A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Kálmán Levente kétrészes írásának első részét itt érheti el, a második részét most olvassa.
SZKT: kötelező az elektronikus kézbesítési cím feltüntetése a cégjegyzékben
Idén március 15-én nem csak a társasági jog változik az új Ptk. hatálybalépésével, hanem többségükben alkalmazandóak lesznek azok az új cégjogi szabályok is, amelyeket a cégeljárási törvény (Ctv.) 2013. év végi módosítása vezet be – hívta fel a figyelmet a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Hugai Gábor kiemelte: az egyik ilyen új szabály szerint a cégjegyzék minden cég esetében kötelező jelleggel tartalmazza a cég elektronikus kézbesítési címét.
SZKT: a sérelemdíj hatással lehet a munkahelyre bevitt tárgyak jogi szabályozására (2. rész)
A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tapasztalatok azt bizonyítják, a munkáltatónak a munkahelyre bevitt tárgyakért, illetve azok tiszteletben tartásáért való felelősségével, és e bevitt dolgok ellenőrzési jogával összefüggő jogi tudnivalókat nem igazán ismerjük széles körben. A két részes írás első részét itt olvashatják, a második részben dr. Vikor Áron összefoglalja a legfontosabb kritériumokat és érinti a kérdéskörben az új polgári kódex hatálybalépését követő lehetséges változásokat.
SZKT: hogyan ellenőrizheti a munkáltató a munkahelyre bevitt dolgainkat? (1. rész)
A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tapasztalatok azt bizonyítják, a munkáltatónak a munkahelyre bevitt tárgyakért, illetve azok tiszteletben tartásáért való felelősségével, és e bevitt dolgok ellenőrzési jogával összefüggő jogi tudnivalókat nem igazán ismerjük széles körben. Pedig, például az öltözőszekrény ellenőrzése nagyon is kényes kérdés lehet. Dr. Vikor Áron rámutatott: a munkáltató intézkedéseinek jogszerűségére ugyanakkor szigorú szabályozás vonatkozik, amely kötelező kritériumokat ír elő. A kétrészes cikk első részét most olvashatják.
- 1