Így kezdődött az 1956-os magyar forradalom

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

Forradalom a moziban: ezek a legjobb 56-os filmek

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából gyűjtöttük össze az 1956-os eseményeket valamilyen formában megörökítő legjobb, legizgalmasabb filmeket. Listánkon, jelképesen, 23 film szerepel – egy 1958-as amerikai rémfilmtől kezdve nagy magyar klasszikusokon át egészen a 2010-es évek filmterméséig mutatunk be olyan alkotásokat, amelyek hol csak virágnyelven, hol pedig direkt módon mutatják be a szabadságharc eseményeit.

A szabadságharchoz nemcsak szív, nemcsak ész, de erő is kell, a mi erőnk pedig az egységünk

Nem engedünk az '56-ból! Ma is követnünk kell az '56-os hőseink példáját, akiknek a szabadságvágyát nem tudták megtörni – írta a forradalomra emlékezve Deutsch Tamás. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint a Fidesz európai parlamenti képviselője a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy mi, magyarok tudjuk jól, hogy a szabadságharchoz nemcsak szív, nemcsak ész, de erő is kell, a mi erőnk pedig az egységünk.

Az aradi vértanúk napja az egész nemzet gyásznapja

A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát arra emlékezve, hogy 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.

Új emlékérmét bocsát ki a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank „Pákozdi Katonai Emlékpark" megnevezéssel bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatájának 175. évfordulóján, 2023. szeptember 29-én. A 3000 Ft névértékű emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat tizedik eleme. Az emlékérmét Molnár Mercédesz Dorisz szobrászművész tervezte.

Megnyílt „A Szabadságharc Mécsesei – Női sorsok és szerepek a szabadságharcban" című kiállítás

A Magyar Batthyány Alapítvány és a Magyar Női Unió szervezésében, a Batthyány Lajos Alapítvány jóvoltából a Lónyay-Hatvany villa adott otthont az 1848-49-es szabadságharc 175. évi jubileumát ünneplő „A Szabadságharc Mécsesei – Női sorsok és szerepek a szabadságharcban" című kiállításnak. A kiállítás megnyitása egyben az idei évi Batthyány hét nyitánya is egyben, amelynek záróeseményére október 6-án kerül sor a Fiumei Úti Sírkertben lévő Batthyány-mauzóleumnál.

A honvédtábornok, aki sajátos ösztönzőt alkalmazott a harctéren

Kétszáztíz éve, 1813. március 31-én született Guyon Richárd gróf honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc hőse, a „branyiszkói győző".

Mi köze a Lánchíd oroszlánjának a honvédekhez? Debrecenben kiderül!

Hogyan fogadták a debreceniek az 1849-ben a városba érkező több ezer fővárosi menekültet? Mivel töltötte kevés szabadidejét Debrecenben Kossuth? Mi köze Szabó Magdának Petőfi kardjához? És a Lánchíd oroszlánjának a honvédáldozatokhoz? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha felkeressük Debrecen forradalmi emlékhelyeit.

Szabadságharc a filmvásznon: a forradalom kitörésétől a leverés utáni pillanatokig

A magyar történelem talán legismertebb és egyik legmeghatározóbb eseménye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Jelentősége vitathatatlan: az elmúlt 175 évben szerves részévé vált a magyar nemzeti identitásnak. Nem csoda, hogy az elmúlt hét évtizedben játékfilmek, dokumentumfilmek és irodalmi alkotások sokasága állított emléket a márciusi ifjaknak.

Orbán Viktor: 1956-ban megtanultuk, nehéz időkben csak az összefogás segíthet

A miniszterelnök Zalaegerszegen az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján mondott beszédet, amiről mi is beszámoltunk. 

Fotókkal emlékezünk '56-os szabadságharcosainkra

Így készíts egyszerűen és gyorsan kokárdát és huszárcsákót a gyermekednek

Közeleg az egyik legszebb nemzeti ünnepünk: március 15. Mindenki szereti, mindenkinek van valamilyen gyerekkori szép emléke arról, ahogy a szüleivel, vagy az iskolában ünnepelték. A gyerekek ilyenkor otthon és a suliban is szívesen készítenek a forradalomra és szabadságharcra jellemző tárgyakat: kokárdát, huszárcsákót, nemzeti színű virágot. Ebben próbálunk segíteni néhány ötlettel, melyet otthon, együtt is megvalósíthattok. 

Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Olasz Testvérek: 1956 üzenete a mai Európának szól

A népek szuverén döntési jogát hangsúlyozza a mai Európában is az 1956-os magyar forradalom Francesco Lollobrigida, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) képviselőházi frakcióvezetője szerint, aki a nemzeti ünnep alkalmából nyilatkozott az MTI-nek.

Hogy lehet ez? A XIX. század egyik legnagyobb magyar forradalmára, aki nem volt itt ’48-ban

Nevét kevesen ismerik, pedig Türr István az 1800-as évek nemzeti forradalmainak egyik kiemelkedő alakja volt, csak éppen a március 15-én kitört magyar forradalomnak nem.

Fejedelmi kincstárat avattak a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban

Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának "nemes és hiteles" másolatát bemutató fejedelmi kincstárat avattak a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban szombaton.

Csepel teherautóról, szerenáddal köszöntötték az 1956-os hőst 84. születésnapja alkalmából

Előre, gyerünk, pesti srácok, előre hát budaiak – egy korabeli Csepel teherautó platójáról adtak szerenádot a Patrióták Wittner Máriának, a 84. születésnapját ünneplő 1956-os szabadságharcosnak dunakeszi családi háza előtt. Wittner Mária nem tudott előre a meglepetésről, meghatódva vette át 84 rózsából álló virágcsokrot.

13 gyógyult gólyát engedtek szabadon a Hortobágyi Madárparkban

Petőfi-mítosz: Hová tűnt a nemzet költője?

Ha valaki azt kérné, nevezzünk meg egy magyar költőt, szinte biztos Petőfi Sándort mondanánk. Azonban ha azt kérdeznék, mi lett Petőfi sorsa, a válasz már közel sem lenne ilyen egyértelmű. Milyen véget szánt hát a sors a nemzet költőjének?

KVÍZ: Mennyit tudsz az 1848-as forradalomról? - II. rész

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmünk egyik legfontosabb és legmaradandóbb eseménye volt. Elhoztunk öt kérdést, amelyek segítségével tesztelheted, mennyit tudsz erről a jeles eseményről!

Minden reményünk megvan rá, hogy visszakapjuk a szabadságunkat

Varga Judit igazságügyi miniszter és Novák Katalin családokért felelős miniszter is megemlékezett a nemzeti ünnepről.

A legforradalmibb badass: meglepő történetek Petőfi Sándorról

Petőfi ha ma élne, egészen biztosan rapperként keresné a kenyerét. Azon túl, hogy költeményeiben számtalanszor megjelenik a vátesz- és költői öntudat (tudod, nála senki nem ír jobb szövegeket), a tudatmódosítók (esetünkben bor, szerelem, forradalom), sőt a társadalmi egyenlőtlenségek ellen is rendre szót emel.

Az új segesvári régészeti kutatásokat láthatjuk a PIM-ben

Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján

A magyar, aki a kaliforniai borászatot megteremtette

Meglepődik valaki azon, ha azt mondom, a híres kaliforniai borászat megalapítója egy magyar volt? Na ugye. Ennek ellenére Haraszthy Ágostont kevesen ismerik Magyarországon, pedig joggal lehetünk rá büszkék. Kalandos életéről filmet lehetne forgatni, a történet cselekménye a reformkori Magyarországról indulna, a vadnyugati prériken keresztül vezetne egészen Nicaraguába. Halálának 150. évfordulója alkalmából Haraszthy Ágostonra, a kaliforniai borászat atyjára emlékezünk.

Nők, akik férfiruhában harcoltak a magyar szabadságért

Ma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, ám sokan nem tudják, hogy nem csupán férfiak ragadtak fegyvert. A nők többsége ugyan a sebesülteket ápolta, vagy ellátmányt biztosított a harcolók számára, de voltak köztük olyan hölgyek is, akik katonának álltak. Sokukról csak akkor derült ki, hogy igazából nem is férfiak, amikor megsebesültek vagy meghaltak. A hősies nőkről nem maradt fenn mindössze pár név és élettörténet, ezeket hoztuk most el.

Dömötör Csaba: Ez a nap a magyar hazaszeretet napja

Március 15-e csodája abban áll, hogy ilyenkor a nemzet emlékezete, minden történelmi áldozatunk és a szabadságért folytatott küzdelmünk egyetlen egy napban sűrűsödik össze, ez a nap a magyar hazaszeretet napja - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Nagykanizsán.

Trócsányi László: Ma is érvényes a 12 pont

Az 1848-49-es események 12 pontja ma is érvényes - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, tárcájának a forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén.

Varga Mihály: A függetlenségre kell építeni a magyar emberek boldogulását

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb megőrizendő gondolata, hogy a haza előrejutását, a magyar emberek boldogulását Magyarország függetlenségére kell építeni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a fővárosi II. kerület március 15-ei megemlékezésén.

Kocsis Máté: Ma is megvédhetjük Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől

A Fidesz frakcióvezetője szerint olyan korban élünk, amelyben ismét megvédhetjük 1848 monumentális épületét, Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől.

Hidvéghi Balázs: A szabadságért újra meg újra meg kell harcolni

Az elmúlt harminc évben úgy gondoltuk, a nemzetek Európájában élve biztonságban vagyunk, ám úgy tűnik, tévedtünk: mára nyilvánvalóvá vált, hogy a szabadságért újra meg újra meg kell harcolnunk – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön, a nemzeti ünnep alkalmából tartott karcagi megemlékezésen.

Feltárják a segesvári csatateret, ahol elesett Petőfi

Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézete a segesvári csatatér régészeti feltárására kedden, Budapesten.

Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?

George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?

Károlyi a tárgyalásokban, a balassagyarmatiak a fegyvereikben bíztak

Kilencvenkilenc éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh katonai alakulatok, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmatnak polgárai egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta.

Nyomoznak az '56-os forradalmárokat nácinak nevező politikus ellen

Az MSZP-s Havas Szófia az orosz állami tévében fasisztáknak nevezte a szabadságharc résztvevőit.

Esztergomban kémkedtek az oroszok

A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.

Emlékfát ültettek a forradalom hős fotósának tiszteletére

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódóan a francia-svájci fotóriporter Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match tudósítója tiszteletére emlékfát ültettek csütörtök délelőtt a Budapesti Gustave Eiffel Francia Iskola udvarán.

Szovjet forgószél csapott le az országra

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!

Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban

Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...

Most tesztelheti, mennyire ismeri 56-ot

Idén hatvan éve tört ki a magyar történelem talán egyik legmeghatározóbb eseménye, az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bár a szovjet hadigépezet ellen vívott bátor harc végül elbukott, a magyar ellenállók hazafiassága példaként szolgál az utókor számára. Mennyit tudunk erről a meghatározó eseményről? Kvízsorozatunk második részében ezt igyekszünk kideríteni.

Elfeledett romák, akik a magyar függetlenségért harcoltak

Az 1956-os szabadságharc és forradalom felkelőinek legalább hat-nyolc százaléka roma volt. Ők is az ország függetlenségéért harcoltak, mégis nagyon keveset tudunk róluk.

Utcanevek is őrzik március idusát

Az 1848-49-es szabadságharc emlékét az évi egyszeri ünneplésen kívül Budapest több utca- és térnév is őrzi – sokuk történetéről azonban egyáltalán nincs fogalmunk. Mi történt Gábor Áron rézágyújával, ki volt az egyetlen nő főhadnagy, és miért volt angol a szabadságharc egyik legnagyobb hőse?

November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában

A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Az utolsó éjszakán is bátran viselkedtek az aradi vértanúk

Amikor a szabadságharc tábornokai 1849. augusztus 11-én az aradi várban a megadás mellett döntöttek, nem sejtették, hogy ugyanebben a várban fejeződik be majd az életük. Útjuk messziről és sok irányból vezetett Aradra, ám egy dologban nem különböztek: a magyar szabadsághoz halálukig hűek maradtak. Kik voltak ők, és hogyan lettek Haynau áldozatai?

MSZP-s szabadságharc a hídnál

Az MSZP arra biztatja az embereket, hogy kössenek a Szabadság hídra szalagot, amelyre felírhatják: miért vívnának szabadságharcot. Erről Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselője és Tüttő Kata, az ellenzéki párt országos elnökségi tagja beszélt kedden Budapesten.

Mozdulni sem lehet majd Budapesten

Szerda délután autóval biztosan nem lehet majd megmozdulni a fővárosban, ahol egymást érik a megemlékezések - írja az Origo. A BKK azt kéri, kerülje el a belvárost az, aki nem az október 23-ai rendezvényekre megy. Emellett extrém hőséget ígérnek.