szabadságharc

címke rss

Elfeledett romák, akik a magyar függetlenségért harcoltak

Archívum2016.10.15, 10:34

Az 1956-os szabadságharc és forradalom felkelőinek legalább hat-nyolc százaléka roma volt. Ők is az ország függetlenségéért harcoltak, mégis nagyon keveset tudunk róluk.

Most tesztelheti, mennyire ismeri 56-ot

Archívum2016.10.21, 19:13

Idén hatvan éve tört ki a magyar történelem talán egyik legmeghatározóbb eseménye, az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bár a szovjet hadigépezet ellen vívott bátor harc végül elbukott, a magyar ellenállók hazafiassága példaként szolgál az utókor számára. Mennyit tudunk erről a meghatározó eseményről? Kvízsorozatunk második részében ezt igyekszünk kideríteni.

Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban

Archívum2016.10.23, 18:52

Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

Archívum2016.10.31, 08:00

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!

Archívum2016.10.31, 22:55

Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.

Szovjet forgószél csapott le az országra

Archívum2016.11.04, 15:11

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Emlékfát ültettek a forradalom hős fotósának tiszteletére

Archívum2016.11.11, 08:25

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódóan a francia-svájci fotóriporter Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match tudósítója tiszteletére emlékfát ültettek csütörtök délelőtt a Budapesti Gustave Eiffel Francia Iskola udvarán.

Esztergomban kémkedtek az oroszok

Archívum2016.12.20, 16:35

A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.

Nyomoznak az '56-os forradalmárokat nácinak nevező politikus ellen

Archívum2017.03.07, 11:27

Az MSZP-s Havas Szófia az orosz állami tévében fasisztáknak nevezte a szabadságharc résztvevőit.

Károlyi a tárgyalásokban, a balassagyarmatiak a fegyvereikben bíztak

Archívum2018.01.29, 23:21

Kilencvenkilenc éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh katonai alakulatok, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmatnak polgárai egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta.