Békésen horgászott, amikor elfogták a rendőrök

A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai vetődtek a férfira Székely község mellett. 

Így fogták el a magyar lányok futtatóit

Vádat emelhetnek az ellen a 47 éves férfi és 26 éves nő ellen, akik a gyanú szerint több bordélyházat üzemeltettek Ausztriában magyar lányokkal. A prostituáltak pénzének felét elszedték. 

Kegyetlen futtatót vett őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda

Több mint két évig dolgoztatta prostituáltként 17 éves barátnőjét egy 34 éves férfi. Kecskeméten kezdték, majd az olaszországi Riminiben folytatták a munkát. A férfi csaknem 10 millió forintot vett el a lánytól.  

Ausztriában volt bordélyháza két magyarnak

Két bordélyházat működetett az osztrák fővárosban egy 47 éves tari férfi és 26 éves társa. A lányok pénzének a felét elvették, abból tartották fönn magukat, még autókra is futotta nekik. 

Videón a békéscsabai örömlányok

Egy békéscsabai szórakozóhelyen és egy lakásban is dolgoztatott prostituáltakat az a férfi és nő, akiket kedden vettek őrizetbe a rendőrök. Az ügymenet a klasszikus recept szerint működött: a lányok a bevételből részesedést fizettek a kupleráj üzemeltetőinek. 

Miskolcról indult útjára a gyönyör

Magyar lányokat dolgoztatott prostituáltként egy miskolci férfi és a barátnője Hamburgban. Nyolcezer eurót szedtek el tőlük, végül egy közúti ellenőrzés okozta a vesztüket. 

Gyereklányt is futtattak a kerítők

Osztrák bordélyokba vittek magyar nőket a most elfogott kerítők, a kiszolgáltatott prostituáltak között 18 éven aluli lány is volt. A két férfi elfogásában a Nemzeti Nyomozó Iroda is részt vett.

Rossz törvény miatt tarolnak a stricik az intézeteknél

Tehetetlenek a lányokat droggal, drága ruhákkal, diszkóval csábító kerítők ellen a nevelőintézetek. A nehéz sorsú tiniket behálózó stricik ráadásul szinte háborítatlanul folytathatják üzelmeiket a jogszabályok hiányosságai miatt - írja a Népszabadság.

Brutális magyar striciket fogtak Németországban

A papucsférj, a strici, a háziasszony és a cicababa

A reklám célja, hogy eladjon - jól eladni pedig csak mélyen kódolt üzenetek, bevésődött képzettársítások előhívásával lehet. Az azonban, ahogyan egyes reklámok készítői a nemi szeterotípiákra építenek, már nem egyszer felháborították a női esélyegyenlőségért küzdő és a fogyasztókat védő szervezeteket egyaránt, míg a Reklámetikai Bizottságnál átestek az etikai és jogi rostán. Most, egy civil kezdeményezésnek köszönhetően elkezdődött egyfajta párbeszéd a fogyasztók és a reklámszakma között.