Seregi László

címke rss
Abba halt bele, ami a pályáján történt vele

Abba halt bele, ami a pályáján történt vele

A korszerű magyar balett megteremtése Harangozó Gyula 1936-os koreográfusi színre lépésétől datálódik. A korszakalkotó táncművész és koreográfus elismerte a klasszikus balett hagyományait is, de alkotóként a műfaj progresszív irányai, művészi megoldásai vonzották, azokban alkotott világszerte elismert táncjátékokat. Mindamellett alapot teremtett a táncművészet intézményi oktatásához, illetve nemzetközi szintre emelte a Magyar Állami Operaház balettegyüttesét. Fia, az ugyancsak Kossuth-díjas, valamint egyéb elismerései mellett az Operaház Örökös Tagja címmel kitüntettet táncművész-koreográfus, ifj. Harangozó Gyula édesapja emlékét feelidézve ...

Aki a telefonkönyvet elénekelve is képes volt megnevettetni a Kádár-világ közönségét

Kultúra2022.10.02, 19:37

Kazal László jómódú családban született, az első világháború során azonban megváltozott az élete, már kamaszkorában dolgozni kényszerült. A színészetet azért választotta hivatásának, mert pincérként úgy gondolta: színpadra kerülve ő is olyan úriember lehet, mint a szállodai étterem vendégei között megforduló színészek. Tehetsége már pályakezdőként sikert hozott, de ifjonti krakélersége mégis megnehezítette az előbbre jutását. Ám idővel, számtalan bonviváni karakter mellett még Madách Tragédiájának főszerepét is eljátszhatta, hogy aztán, újabb bonyodalmak és sikerek után, mint táncdalénekes szerezzen országos ismertséget, egyben népsszerűséget. ...

Egy legendás művészházaspár egy abszurd világban

Kultúra2022.05.09, 13:21

Dózsa Imre és Szumrák Vera a balettvilág legendás táncművészei, akik évtizedek óta példaadó házasságban élnek. A Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Dózsa Imrét, a Magyar Állami Operaház örökös tagját a múlt év végén nyolcvanadik születésnapján együtt ünnepelte a szakma és a közönség. Feleségével, az érdemes és kiváló művész Szumrák Verával, aki ugyancsak a Magyar Állami Operaház örökös tagja, jövőre ünnepelhetik meg házasságkötésük hatvanadik évfordulóját. A művészpár élete, pályafutása számtalan olyan tanulsággal szolgálhat, amely bárki számára iránytűként működhet a saját sorsát tekintve. Origónak adott interjújukban szó esikk ...

Csűrös Karola, az ország Etusa: Nem adtam fel az életet, de ez mégsem jó már így

Kultúra2021.08.08, 20:52

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Déryné-díjas, Érdemes-művész színésznő. Hivatása mellett házasságával is példaadó évtizedeket tud maga mögött: több mint ötven évig voltak hű társai egymásnak a 2019-ben meghalt Horváth Ádám televíziós rendezővel. A Szomszédok című teleregényt kitaláló, majd megvalósító televíziós alkotó osztotta feleségére a sorozatbeli keramikus művész, Etus szerepét, akinek karakterét szívébe zárta az ország. Csűrös Karola persze már korábban is népszerű művész volt, a Madách Színház mellett más színterek vendégeként, illetve a korábbi televíziós, filmes, rádiós, szinkronfeladatok kappcsán ...

Milyen a vezetői felelősség egy olyan korban, amikor sokan félreértelmezik a demokráciát?

Kultúra2020.11.08, 18:12

Az Állami Balettintézetben diplomázott 1970-ben, majd az Operaháznak lett a balerinája. Pályafutása alatt eltáncolta a balettirodalom számtalan fontos karakterét, anyaszínházában éppen úgy, mint a világ legjelentősebb balettszínterein. Bán Teodóra balettpályafutása lezárása után egyik alapítója volt annak a rendezvényszervező cégnek, amely a rendszerváltást követően elsőként szervezett kulturális fesztiválokat – létrehozva a rendszert váltott ország kulturális turizmusának alapjait. Nevéhez köthető a BudaFest Nyári Opera és Balett Fesztivál, és a Szilveszteri Operabál, valamint számos további kulturális és protokoll rendezvény. 20033-tól ...

Akit a Kádár-diktatúra legkeményebb ökle sem tudott megfékezni

Kultúra2020.09.05, 18:46

A Kossuth-díjas Kiss János táncművész 1979-ben egyik alapító tagja volt a Győri Balettnek, majd az együttest addig irányító Markó Iván távozását követően a Győri Balett igazgatója lett. Idén saját döntése alapján távozott a társulat éléről. Utódját maga készítette fel a társulatvezetés sokrétű feladatára, leköszönése idején biztosítva érezhette a balettegyüttes jövőjét. Az Origónak adott interjújában sok egyéb mellett szó esik a Győri Balett alapítása körüli, politika gerjesztette anomáliákról, ahogy egy pápai áldásról ugyancsak. Kiss János azt is elmondja: mi volt a legfőbb szempontja, amikor aláírta a Színház- és Filmművészeti Egyyetem ...

Aki térdig gázolt a lehetetlenben

Kultúra2019.08.25, 21:11

Kossuth-díjas, Kiváló és Érdemes Művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett balettművész, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze, az intézmény gyakorlatvezető és próbavezető balettmestere. Pályafutása során kortárs produkciókban vállalt feladatok mellett végigtáncolta szinte az összes klasszikusbalett-főszerepet, egyebek között volt Jeanne A Párizs lángjaiban, címszereplő a Giselle-ben, Diana a Sylviá-ban, Flavia a Spartacusban, Lise A Rosszul őrzött lányban, Zaréma A bahcsiszeráji szökőkútban. Állandó sztárvendég volt a bécsi Staatsoperben, vezető szólista a stockholmi társulatnál. Vendégsszerepelt ...

Orosz Adél, a legendás balerina

Nagyvilág2019.06.23, 19:20

Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész balerina, balettpedagógus. Az operaház örökös tagja és mesterművésze. Róna Viktorral együtt végzett a Balettintézet első évfolyamán, aki állandó partnere lett, s akivel egy pár hónapos szentpétervári kurzus után elindultak a világhír felé. A balettirodalom olyan klasszikus főszerepeit táncolta el itthoni és külföldi színpadokon, mint A diótörő Mária hercegnője, a Csipkerózsika, a Giselle, a Rómeó és Júlia Júliája, A hattyúk tava Odettje és Odiliája, a Seherezádé, a Párizs lángjai Jeanne-ja, A fából faragott királyfi Királykisasszonya, a Spartacus Flaviája. Az Origónak adott interjújában mesél ...

Műteremlakások, filléres párizsi garniszállók, konzervek, a Kádár-világ és Béjart

Kultúra2019.05.06, 21:25

Pártay Lilla, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, érdemes művész és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Táncos évtizedeit olyan művek és főszerepek fémjelzik, mint A hattyúk tava, a Giselle, a Hamupipőke, a Sylvia, A rosszul őrzött lány, A bahcsiszeráji szökőkút, a Coppelia vagy a Spartacus Flaviája. Modern szerepekben is kiemelkedő alakításokat nyújtott. Hosszabb időt töltött Maurice Béjart együttesében, vendégfellépő volt több külföldi társulatnál. Húsz év után váltott át a koreográfiára. Saját darabjai között olyan alkotásokat jegyez, mint az Anna Karenina, A velencei mmór, ...

Psota Irén, a nagy magyar színésznő, aki csak azt a férfit szerette igazán, akit a kommunisták börtönbe vetettek

Archívum2018.04.29, 20:54

Az egyik legnagyobb magyar színésznő volt. Kétszeres Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze. Civil életében végletes temperamentumú. Ám színpadi alakításai sorra bizonyították: szélsőséges érzelmei ellenére tökéletes megfigyelő volt. Mindemellett a legvisszafogottabb színpadi karaktert is úgy játszotta el, hogy abban felfedezhető volt saját személyiségének valamely részlete. Habitusát, párkapcsolatait, civil életének olykor végletes epizódjait alighanem gyermekkorának történései is erősen meghatározták, ahogy az is valószínű, hogy olykor a hivatásából nyert erőt a túléléshez. Psota Irén története kapcsán Sztankay Ádám arról is mesél, mikéént ...

28 kilós emberek lennének hitelesek

Film2014.05.12, 18:08

Valójában lehetetlen vállalkozásnak tartja Gárdos Péter rendező is, hogy a holokauszt túlélőit közvetlenül az átélt trauma után, csonttá soványodva ábrázolják egy filmben. Márpedig épp erre tesz kísérletet a Hajnali láz című produkcióval, amelynek a forgatása még javában zajlik. A történet mégsem a holokausztról akar szólni, hanem az életigenlésről és egy különleges szerelemről, amit történetesen Gárdos szülei éltek át.  

Előző
  • 1
Következő