Selyemút

címke rss

Miért építik az új selyemutat?

Archívum2017.05.15, 10:28

Közel 500 milliárd dollár értékű, elsősorban infrastukturális fejlesztésekkel Kína egy új selyemutat épít, amely 65 országot, a globális lakosság közel kétharmadát, és a világ GDP-jének 40 százalékát érinti. A terv Magyarországgal is számol: a már nagyrészt kínai tulajdonban lévő pireuszi kikötőből vonaton érkeznének az áruk Európa szívébe, ezért is fontos a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítása.

Magyarország is felkerült az új selyemút térképére

Archívum2017.05.23, 16:27

A magyar jegybank is keresi a kínai új selyemút, vagyis az "Egy övezet, egy út" kezdeményezésben rejlő együttműködési lehetőségeket - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Kína és a kelet-közép-európai térség közötti együttműködéssel foglalkozó tegnapi tanácskozáson.

1700 évig őrizte titkát a Tibeti-fennsík múmiája

Archívum2017.07.03, 15:50

Egy nagyjából 1700 évvel ezelőtt élt középkorú férfi mumifikálódott maradványait tárták fel a Selyemút egyik kevésbé frekventált részén, a Csinghaj-Tibet-fennsík peremén.

Megoszt vagy összeköt Kína növekvő befolyása Közép-Kelet-Európában?

Archívum2017.07.19, 10:08

Tőkével, kedvezményes kölcsönökkel, beruházásokkal, sőt közös kutatóintézettel fűzi egyre szorosabbra kapcsolatait Kína a közép-kelet-európai térség 16 államával, közülük 11 EU-tag, öt pedig az új kínai selyemút miatt felértékelődött Balkánon található. Így Európa hátsó kapuján jutnának be a kínai vállalatok az uniós piacra, ezt azonban a németek nem nézik jó szemmel. A minap törvényben tették lehetővé, hogy nem uniós vállalatoknak megtiltható, hogy 25 százaléknál magasabb tulajdonrészt vegyenek az „érzékeny ágazatokban”.

Gőzerővel építi Kína az új tengeri selyemutat

Archívum2017.07.20, 13:49

Az új tengeri selyemút építésére nem sajnálják a pénzt Pekingben. Külföldi kikötők vásárlására az elmúlt egy év alatt 20 milliárd dollárt áldoztak, és a kínai állami tulajdonú Cosco immár a világ harmadik legnagyobb hajózási vállalata lett. Itt azonban még mindig nem állnak meg: Kína az Északi-sarkkör és az észak-ausztráliai Darwin felé terjeszkedik kikötőbirodalmával. A gond, hogy itt amerikai katonai erők is állomásoznak, az ausztrálok pedig cseppet nem szeretnének egy kínai-amerikai konfliktus terepévé válni.

Ősrégi határvitákat éleszt fel az új kínai selyemút

Archívum2017.08.13, 12:58

A világ két legnépesebb nagyhatalma, Kína és India között 55 év után újabb komoly konfliktus veszélye fenyeget. A 900 milliárd dollárból épülő gigantikus új kínai selyemút építése ugyanis az Indiai-óceánon és a kínai-indiai szárazföldi határon is harapófogóba szorítja Indiát. Nyugaton Kína a pakisztáni gazdasági folyosót hozza létre, északkeleten egy vitatott határterületen épít új utat, az Indiai-óceánon pedig kulcsfontosságú kikötőket vásárol fel.

Az Új Selyemút a régiónkba is rengeteg kínai tőkét hoz

Archívum2017.10.11, 10:29

A kereskedelmi kapcsolatokon túl a kínai befektetések is egyre döntőbb szerepet kapnak a régiónkban: a kínai részről nyolc milliárd dollár értékű működőtőke érkezett a közép-kelet-európai térségbe. Az összeg várhatóan megugrik az Egy övezet egy út program, vagyis az Új Selyemút beruházásai miatt. Mindez növekedési lehetőségeket biztosíthat Magyarország számára is.

Így hat a világgazdaságra az évtized kongresszusa

Archívum2017.10.28, 13:28

A világ legnagyobb állami kezdeményezése, az Új Selyemút projekt megerősítése, valamint Kína belső piacának további nyitása a külföldi befektetők előtt – ez volt a hét elején zárult kínai pártkongresszus két legfontosabb gazdasági üzenete. A Hszi Csin-ping elnök fémjelezte, most elfogadott gazdasági tervben a jüan árfolyamát a jövőben jobban a piaci kereslet-kínálat felé mozdítanák el, és az állam fokozatosan kivonulna azokról a területekről, ahol kevésbé versenyképes.

Fontos logisztikai központok megszerzésével épül az Új Selyemút

Archívum2017.12.14, 15:04

Úgy látszik, a tőkekivonás miatti aggodalmak lecsengtek, és Peking ismét teljes erővel a 2013-ban meghirdetett Új Selyemút hálózatot építi. Idén kulcsfontosságú külföldi logisztikai központok felvásárlására már több mint 32 milliárd dollárt költöttek, ami a tavalyi érték duplája. Eközben a Világkereskedelmi Szervezetben összefogott Kína ellen az USA, az Európai Unió és Japán: főként az állami segítséggel dömpingáron forgalmazott termékek miatt nem akarják megadni Pekingnek a WTO tagság 15 éve után elvileg automatikusan járó „piacgazdaság" minősítést.

Eladósítja Kínát a gigantikus Új Selyemút építése

Archívum2018.02.01, 16:37

Már nemcsak kínai állami bankok hiteleiből épül a világ legnagyobb infrastrukturális beruházása, az Új Selyemút, hanem a fejlesztésekben részt vevő egyes vállalatok tőzsdei kötvénykibocsátásából is. A napokban a selyemút-programban részt vevő egyik cementgyártó óriásvállalat kötvényeit kezdték el forgalmazni a sanghaji tőzsdén, és nemsokára jönnek a következő vállalatok a sencseni tőzsdén. 2017 és 2022 között legalább 800 milliárd dolláros beruházással számol Peking, a selyemút-kezdeményezéshez eddig 65 ország, köztünk hazánk is csatlakozott.