SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezései (3. rész)
Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői, Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel írásuk harmadik részében folytatják az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezéseinek elemzését. Most a harmadik részt olvashatják, az első rész itt, a második rész itt érhető el.
SBGK: az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezései (2. rész)
A 2018. évi LXVII. számú, az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvény Országgyűlés általi elfogadásával lezárult a jogharmonizációs, jogszabály felülvizsgálati és jogalkotási folyamat – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői. Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel korábban megjelent első részben az okokról és az előzményekről közöltek egy összefoglaló írást, a most olvasható második részben a már elfogadott törvény rendelkezéseit ismertetik. Folyamatosan közöljük a további részeket.
SBGK: módosul a védjegytörvény (1. rész)
Széleskörű iparjogvédelmi törvénymódosítás keretein belül módosul a védjegytörvény – hívták fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői. Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel elmondták: átfogó módosításokkal tarkított törvényjavaslatot (továbbiakban: Javaslat) nyújtott be a kormány 2018. szeptember 25-én az egyes iparjogvédelmi törvényekkel kapcsolatosan, így elsősorban a hatályos Védjegytörvény (a továbbiakban: Vjt.) vonatkozásában.
SBGK: megjósolhatatlan az új internet-szabályozás hatása (2. rész)
Az Európai Parlament elfogadta a digitális egységes piac szerzői jogi szabályairól szóló irányelvvel kapcsolatos, felülvizsgált álláspontját, ám egyelőre a véglegesen elfogadott szövegezésű irányelv nemléte miatt megjósolhatatlan a szabályozási környezet változásának hatása – hangsúlyozta az Origónak az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. Dr. Karácsony Bálint szerint azonban az világosan látszik, hogy kizárólag a digitális világ releváns szereplőinek közvetítésével és egyetértésével reformálható meg sikeresen a valóban változásért kiáltó online közeg. A kétrészes írás második részét olvashatja, az első itt érhető el.
SBGK: az internet szabályozásának új korszaka (1. rész)
Jelentős változásokat hoz a digitális egységes piac az online térben érvényesülő szerzői jogi szabályokat illetően. Az Európai Parlament elfogadta ugyanis a digitális egységes piac szerzői jogi szabályairól szóló irányelvvel kapcsolatos, felülvizsgált álláspontját 438 igen, 226 nem szavazat és 39 tartózkodás mellett – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. A kétrészes írás első részét olvashatja.
Ab-döntés: fellélegezhetnek a szellemi tulajdonnal foglalkozók
Alaptörvénybe ütközik az Európai Szabadalmi Bíróságról szóló nemzetközi megállapodás kihirdetése, így az Alkotmánybíróság döntése nyomán fellélegezhetnek a szellemi tulajdonnal foglalkozó szakemberek, különösen a szabadalmi ügyvivők – hívta fel az Origó figyelmét dr. Szamosi Katalin, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke.
SBGK: hogyan alakulhat a bírságolás a GDPR alapján?
Az új uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) május 25-étől lép hatályba. Hogyan fog alakulni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bírságolási gyakorlata? Mire lehet számítani május 25-étől, a GDPR alkalmazásától, és a NAIH-tól ezen a területen? Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője átfogó írásában minden kérdésre válaszol.
SBGK: a K+F tevékenységet végző cégek adómegtakarítási lehetőségei
A K+F támogatása nem csak az Európai Unió, de hazánk egyik stratégiai prioritása, amelynek eredményeként a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP arányos hányadának növelése kiemelt célként jelenik meg – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs. Az Origón korábban megjelent, a K+F minősítés, valamint az angyal és startup lajstromba vétel lehetőségéről dr. György Ádám, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője tájékoztatta a nyilvánosságot, ezzel elsőként vehette igénybe a rendelet adta lehetőséget, az első startup és első angyal lajstromba vételének kérelmezésével.
SBGK: használati minták és az oltalmazhatósági vélemény (2. rész)
A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat 2018. január elsején lépett hatályba. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs kétrészes, átfogó írásban elemzi a legfontosabb jogi tudnivalókat és összefoglalja a jelentősebb változásokat, amelyeket a törvénymódosítás vezetett be a használati minták oltalmával kapcsolatban. Most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.
SBGK: jogszabályváltozások a használati minták oltalmában (1. rész)
A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat 2018. január elsején lépett hatályba. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs kétrészes, átfogó írásban elemzi a legfontosabb jogi tudnivalókat és összefoglalja a jelentősebb változásokat, amelyeket a törvénymódosítás vezetett be a használati minták oltalmával kapcsolatban. Most az első részt olvashatják.
Indul a „Startup- és Angyal-lajstrom"
A magyar kormány 2017. november 9-én elfogadta és kihirdette 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendeletet a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól (továbbiakban Rendelet) – értesült az Origó az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértőjétől. Dr. György Ádám rámutatott: a Rendelet 2017. december 9-én lép hatályba, azaz a korai fázisú vállalkozások (továbbiakban startup) és korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások (továbbiakban: angyal befektetők) e naptól kezdve kérhetik hatósági eljárás keretében a nyilvántartásba vételli ...
SBGK: mit jelent a kkv-k számára az új adatvédelmi rendelet?
Úgy tűnik, megalapozott volt az elmúlt hónapokban megjelent cikkek azon aggodalma, miszerint az új Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) bírsággal kapcsolatos szabályai alapján akár 20 millió eurós bírságot is kiszabhatnak a vállalkozásokra – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
SBGK: mobil applikáció és más újdonságok a közbeszerzési törvényben
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény közelmúltban történt módosításai számos figyelemreméltó változást hoztak – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. Dr. Sályi Adrienn közbeszerzési szakjogász ezekből emel ki néhányat a Közbeszerzési Hatóság által közreadott tájékoztatás alapján, ennek során pedig inkább a gyakorlatra fókuszál, és ezúttal nem érinti az értékhatárok módosítását, illetve az azokkal kapcsolatos eljárási szabályok változásait.
Kötelező törzstőke-emelés elmulasztása - mit tehetünk 2017. március 15. után?
Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője azzal kapcsolatban ad jogi tanácsot cégvezetőknek, vállalati vezetőknek, hogy 2017. március 15-én lejárt a kötelező törzstőke-emelés határideje. Ez annyit jelent, hogy a kötelező törvényi minimumot el nem érő törzstőkével működő korlátolt felelősségű társaságoknak ezen időpontig kellett a törzstőkéjüket hárommillió forintra emelni, vagy dönteni működési formájuk megváltoztatásáról – hangsúlyozta dr. Borbás Máté.
SBGK: a közösségi média a személyiségi jogok tükrében
Az internetes szokások átalakulásával mindennapjaink részévé vált a közösségi oldalalakon való kommentelés, fénykép megosztás, vagy épp levelezés. Ezeknek a hétköznapi cselekvéseknek – ha nem vigyázunk – ugyanúgy lehetnek jogi következményei, mint az offline világban. A közösségi oldalakon való megnyilvánulásaink során érdemes tehát azok lehetséges jogi vonzatát is szem előtt tartani – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
SBGK: reklám és jog
Nemrégiben megalapozatlan gyógyhatások és burkolt reklám miatt bírságolt meg a Gazdasági Versenyhivatal egy céget és a reklámot közzétevő tévé társaságot – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők partnere.
Változás az Egyesült Királyság iparjogvédelmi és szerzői jogában
A magyar online médiában a közelmúltban megjelent cikk, miszerint "Az EU-ban kinyírjak a 3D nyomatást" meglehetősen sarkalatos fordítása annak, hogy a Brit kormány az 1998. évi Szerzői jogi, Formatervezési és Szabadalmi törvény (CDPA) 52. cikkét hatálytalanította – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
SBGK: a Brexit hatása az európai szellemi tulajdonjogra (2. rész)
Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői a Brexitnek az európai szellemi tulajdonjogra gyakorolt hatásáról szóló sorozatuk első részében a védjegyjoggal összefüggő jogi kérdéseket tekintették át. Most, Szentpéteri Zsolt a Brexit hatásával összefüggésben, a szabadalmak megszerzésének európai eljárásairól ad átfogó képet.
SBGK: a Brexit hatása az európai szellemi tulajdonjogra
Az Egyesült Királyságban az Európai Unióból történő kilépésről június 23-án tartott népszavazás eredménye számos olyan területre is hatással van, amelyre a szavazás napján még csak kevesen gondoltak. Ezek közé tartozik a szellemi alkotások jogán belül a védjegyjog is – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
SBGK: arányos jogvédelem, avagy szabad a „torrentezés”?
A fájlcseréléssel és filmletöltéssel („torrentezés”) kapcsolatos szerzői jogi jogsértéseknél régóta fennálló bizonytalan jogi helyzetnek vethet véget a Kúria nemrégiben hozott jogerős ítélete – hívta fel az Origó figyelmét egy fontos bírósági döntésre az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
Nincs még végső döntés a RUBIK KOCKA oltalma ügyében
A kocka még nincs elvetve, nincs döntés az oltalom ügyében, ám a szokásosnál is nagyobb sajtófigyelmet hozott az Európai Unió Bírósága mellett működő Főtanácsnok 2016. május 25-én közzétett véleménye a RUBIK KOCKA háromdimenziós védjegy oltalma ügyében – tudta meg az Origó dr. Szamosi Katalintól, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökétől.
SBGK: holnaptól jelentős változások a közösségi védjegyeknél
Március 23-án jelentős változás következik be az Európai Unió védjegyhivatalánál. Nem csak nevük változik és a korábbi Belső Piaci Harmonizációs Hivatal név módosul az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala névre, hanem a közösségi védjegy, mint az itt beadott és az Európai Unió tagjainak országaiban egységes oltalmat élvező védjegyek neve is, az Európai Uniós Védjegyre változik - értesült az Origó az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökétől.
SBGK: a kereskedelmi törvény módosítása és az élelmiszer kiskereskedelem
Idén januártól módosultak a kereskedelmi törvény egyes fontos szabályai, a változások pedig várhatóan befolyásolni fogják az élelmiszer kiskereskedelem piacát – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke.
- 1