SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tovább tisztult a kép a szabadalmi és fajtaoltalmi rendszerek között
Az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa 2020. május 14-i G 3/19 számú döntésében kimondta, hogy a kizárólag „lényegében biológiai eljárásokkal", azaz a hagyományos nemesítési módszerekkel kapott növények és állatok nem szabadalmazhatók. Ezzel megváltoztatta korábbi „Brokkoli II." és „Paradicsom II." néven ismert döntéseiben megfogalmazott álláspontját – értesült az Origó az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértőitől.
Jogi lehetőségek a sportolói fizetések egyoldalú csökkentése esetén
A veszélyhelyzet fokozódik a sportolók számára, bérük egyoldalúan csökkenthető – hívták fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői, akik az alábbi írásban azt elemzik, hogy a látvány-csapatsportok sportolóinak és sportszakembereinek milyen jogi lehetőségeik vannak egyoldalú bércsökkentés esetén.
SBGK: változások a közbeszerzésben
A közpénzek hatékony felhasználása és az átláthatóság folyamatosan a figyelem középpontjában áll. Nagy az érdeklődés a pályázatok eredményei iránt, amelyekről szinte mindenkinek van véleménye. A közbeszerzés szabályai folyamatosan változnak, alakulnak, számos jelentős változást, módosítást hozott a közelmúlt is. Jogszabályi, szervezeti és személyi változások egyaránt történtek, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője ezeket foglalja össze alább.
Közbeszerzési szerződések teljesítési nehézségei koronavírus-járvány miatt
A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági helyzet értelemszerűen kihat a járvány kitörése előtt megkötött szerződések teljesítésére, jelentősen megnehezítve, sőt, sok esetben akár a szerződésszerű teljesítést is lehetetlenné téve – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. Mindez a közbeszerzési szerződések teljesítésére is hatással lesz: beszállítói nehézségek, az áruszállítás akadozása, áremelkedés, munkaerőhiány, késedelem a nyertes ajánlattevő oldalán, a megrendelői prioritások, igények változása, források elvesztése, átstrukturálás az ajánlatkérő oldalán – hangsúlyozta dr. Tószeegi ...
SBGK: a szabadalmi oltalom korlátozásának lehetőségei a koronavírus idején
Az új típusú koronavírus miatt előállt rendkívüli helyzet következtében az egész világon a legégetőbb feladattá vált a klinikai és közegészségügyi megoldások fejlesztése és azok hasznosítása a világjárvány elleni küzdelemben. Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk arra, hogy a fejlesztések során létrejövő új műszaki megoldásokra megszerezhető szabadalmi oltalom gátolhatja a világjárvánnyal szembeni hatékony fellépést. Ennek fényében az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői átfogó, a hazai és a nemzetközi gyakorlatra egyaránt elemző írásukban mutatják be, hogy nemzetközi szinten milyen megoldások alkalmazhatók a találmányokhoz ...
„Társasági élet" a veszélyhelyzet idején – az ügyvezetés döntési jogosultsága (2. rész)
A koronavírus-járvány miatt a magyar gazdaság valamennyi szereplője új helyezettel találta és találja magát szemben. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője kétrészes írásában áttekinti a cégvezetést illető minden fontos kérdést, most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el. Az ügyvezetés feladatköre a kormányrendeletben foglaltak alapján kibővül, döntési joga azonban nem korlátlan – mutatott rá dr. Nagy Andrea Ilona.
„Társasági élet" a veszélyhelyzet idején – jog és felelősség a cégvezetésben (1. rész)
Az egész világot érintő koronavírus-járvány Magyarországot is arra kényszerítette, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek segítséget nyújtanak az egészségügynek kezelhető szinten tartani a megbetegedések számát. A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet rendelkezései alapjaiban írták át az ország lakosainak mindennapjait. Nem pusztán az embereknek kellett újra gondolni, újra tervezni vásárlási szokásaikat, szabadidős tevékenységeiket és a személyes kapcsolataikat, hanem a magyar gazdaság valamennyi szereplője is egy új helyezettel találta magát szemben. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője kétrészes írásában ...
Egységes Szabadalmi Bíróság - újabb porszem a gépezetben, ezúttal Németországból
Az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) egy olyan nemzetek feletti bírói fórum, amely működésének megkezdésétől kizárólagos hatáskörrel rendelkezik majd az európai szabadalmak érvényességével és bitorlásával kapcsolatos jogvitákban. Az ESZB a jogviták eldöntése során az európai uniós jog, az ESZB Megállapodás, a szabadalmakra alkalmazandó és valamennyi szerződő államra nézve kötelező egyéb nemzetközi megállapodás, valamint a tagállamok nemzeti joga alapján hozza majd döntéseit. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői mutatják be a jogi tudnivalókat.
Jelentős szigorítások léptek hatályba az egészségügyi szolgáltatások piacán (1. rész)
A Covid-19 vírus következtében kialakult világméretet öltő járványügyi helyzet számos más vonatkozása mellett kedvezőtlen hatással bír az áldoktorok, hamis gyógyulást ígérő csalók, illetve a védelemmel és gyógyulással kecsegtető termékek piacára is. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatások piacán tapasztalt probléma egyáltalán nem újkeletű, a jogi szabályozás is folyamatosan igyekszik a megfelelő eszközökkel fellépni a fogyasztók és a betegek védelme érdekében. Ezt a célt szolgálja a 2020. február 15-én hatályba lépett, kuruzslóellenes törvényként emlegetett törvénymódosító csomag is. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvvivők ...
SBGK: véglegessé váltak az online szerzői jogi reform szabályai
Lényeges módosításokat tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 számú irányelve, melyek közül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, dr. Karácsony Bálint a közvélemény fókuszában lévő 15 és 17. cikkeket elemzi és kitér a 16 és 18. cikkekre, valamint a szabályozással kapcsolatban megfogalmazott kritikákra is.
Az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezései (3. rész)
Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői, Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel írásuk harmadik részében folytatják az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezéseinek elemzését. Most a harmadik részt olvashatják, az első rész itt, a második rész itt érhető el.
SBGK: az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezései (2. rész)
A 2018. évi LXVII. számú, az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvény Országgyűlés általi elfogadásával lezárult a jogharmonizációs, jogszabály felülvizsgálati és jogalkotási folyamat – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői. Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel korábban megjelent első részben az okokról és az előzményekről közöltek egy összefoglaló írást, a most olvasható második részben a már elfogadott törvény rendelkezéseit ismertetik. Folyamatosan közöljük a további részeket.
SBGK: módosul a védjegytörvény (1. rész)
Széleskörű iparjogvédelmi törvénymódosítás keretein belül módosul a védjegytörvény – hívták fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői. Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel elmondták: átfogó módosításokkal tarkított törvényjavaslatot (továbbiakban: Javaslat) nyújtott be a kormány 2018. szeptember 25-én az egyes iparjogvédelmi törvényekkel kapcsolatosan, így elsősorban a hatályos Védjegytörvény (a továbbiakban: Vjt.) vonatkozásában.
SBGK: megjósolhatatlan az új internet-szabályozás hatása (2. rész)
Az Európai Parlament elfogadta a digitális egységes piac szerzői jogi szabályairól szóló irányelvvel kapcsolatos, felülvizsgált álláspontját, ám egyelőre a véglegesen elfogadott szövegezésű irányelv nemléte miatt megjósolhatatlan a szabályozási környezet változásának hatása – hangsúlyozta az Origónak az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. Dr. Karácsony Bálint szerint azonban az világosan látszik, hogy kizárólag a digitális világ releváns szereplőinek közvetítésével és egyetértésével reformálható meg sikeresen a valóban változásért kiáltó online közeg. A kétrészes írás második részét olvashatja, az első itt érhető el.
SBGK: az internet szabályozásának új korszaka (1. rész)
Jelentős változásokat hoz a digitális egységes piac az online térben érvényesülő szerzői jogi szabályokat illetően. Az Európai Parlament elfogadta ugyanis a digitális egységes piac szerzői jogi szabályairól szóló irányelvvel kapcsolatos, felülvizsgált álláspontját 438 igen, 226 nem szavazat és 39 tartózkodás mellett – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. A kétrészes írás első részét olvashatja.
Ab-döntés: fellélegezhetnek a szellemi tulajdonnal foglalkozók
Alaptörvénybe ütközik az Európai Szabadalmi Bíróságról szóló nemzetközi megállapodás kihirdetése, így az Alkotmánybíróság döntése nyomán fellélegezhetnek a szellemi tulajdonnal foglalkozó szakemberek, különösen a szabadalmi ügyvivők – hívta fel az Origó figyelmét dr. Szamosi Katalin, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke.
SBGK: hogyan alakulhat a bírságolás a GDPR alapján?
Az új uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) május 25-étől lép hatályba. Hogyan fog alakulni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bírságolási gyakorlata? Mire lehet számítani május 25-étől, a GDPR alkalmazásától, és a NAIH-tól ezen a területen? Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője átfogó írásában minden kérdésre válaszol.
SBGK: a K+F tevékenységet végző cégek adómegtakarítási lehetőségei
A K+F támogatása nem csak az Európai Unió, de hazánk egyik stratégiai prioritása, amelynek eredményeként a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP arányos hányadának növelése kiemelt célként jelenik meg – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs. Az Origón korábban megjelent, a K+F minősítés, valamint az angyal és startup lajstromba vétel lehetőségéről dr. György Ádám, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője tájékoztatta a nyilvánosságot, ezzel elsőként vehette igénybe a rendelet adta lehetőséget, az első startup és első angyal lajstromba vételének kérelmezésével.
SBGK: használati minták és az oltalmazhatósági vélemény (2. rész)
A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat 2018. január elsején lépett hatályba. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs kétrészes, átfogó írásban elemzi a legfontosabb jogi tudnivalókat és összefoglalja a jelentősebb változásokat, amelyeket a törvénymódosítás vezetett be a használati minták oltalmával kapcsolatban. Most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.
SBGK: jogszabályváltozások a használati minták oltalmában (1. rész)
A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat 2018. január elsején lépett hatályba. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs kétrészes, átfogó írásban elemzi a legfontosabb jogi tudnivalókat és összefoglalja a jelentősebb változásokat, amelyeket a törvénymódosítás vezetett be a használati minták oltalmával kapcsolatban. Most az első részt olvashatják.
Indul a „Startup- és Angyal-lajstrom"
A magyar kormány 2017. november 9-én elfogadta és kihirdette 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendeletet a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól (továbbiakban Rendelet) – értesült az Origó az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértőjétől. Dr. György Ádám rámutatott: a Rendelet 2017. december 9-én lép hatályba, azaz a korai fázisú vállalkozások (továbbiakban startup) és korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások (továbbiakban: angyal befektetők) e naptól kezdve kérhetik hatósági eljárás keretében a nyilvántartásba vételli ...
SBGK: mit jelent a kkv-k számára az új adatvédelmi rendelet?
Úgy tűnik, megalapozott volt az elmúlt hónapokban megjelent cikkek azon aggodalma, miszerint az új Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) bírsággal kapcsolatos szabályai alapján akár 20 millió eurós bírságot is kiszabhatnak a vállalkozásokra – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
SBGK: mobil applikáció és más újdonságok a közbeszerzési törvényben
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény közelmúltban történt módosításai számos figyelemreméltó változást hoztak – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. Dr. Sályi Adrienn közbeszerzési szakjogász ezekből emel ki néhányat a Közbeszerzési Hatóság által közreadott tájékoztatás alapján, ennek során pedig inkább a gyakorlatra fókuszál, és ezúttal nem érinti az értékhatárok módosítását, illetve az azokkal kapcsolatos eljárási szabályok változásait.
Kötelező törzstőke-emelés elmulasztása - mit tehetünk 2017. március 15. után?
Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője azzal kapcsolatban ad jogi tanácsot cégvezetőknek, vállalati vezetőknek, hogy 2017. március 15-én lejárt a kötelező törzstőke-emelés határideje. Ez annyit jelent, hogy a kötelező törvényi minimumot el nem érő törzstőkével működő korlátolt felelősségű társaságoknak ezen időpontig kellett a törzstőkéjüket hárommillió forintra emelni, vagy dönteni működési formájuk megváltoztatásáról – hangsúlyozta dr. Borbás Máté.
SBGK: a közösségi média a személyiségi jogok tükrében
Az internetes szokások átalakulásával mindennapjaink részévé vált a közösségi oldalalakon való kommentelés, fénykép megosztás, vagy épp levelezés. Ezeknek a hétköznapi cselekvéseknek – ha nem vigyázunk – ugyanúgy lehetnek jogi következményei, mint az offline világban. A közösségi oldalakon való megnyilvánulásaink során érdemes tehát azok lehetséges jogi vonzatát is szem előtt tartani – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
SBGK: reklám és jog
Nemrégiben megalapozatlan gyógyhatások és burkolt reklám miatt bírságolt meg a Gazdasági Versenyhivatal egy céget és a reklámot közzétevő tévé társaságot – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők partnere.
Változás az Egyesült Királyság iparjogvédelmi és szerzői jogában
A magyar online médiában a közelmúltban megjelent cikk, miszerint "Az EU-ban kinyírjak a 3D nyomatást" meglehetősen sarkalatos fordítása annak, hogy a Brit kormány az 1998. évi Szerzői jogi, Formatervezési és Szabadalmi törvény (CDPA) 52. cikkét hatálytalanította – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
SBGK: a Brexit hatása az európai szellemi tulajdonjogra (2. rész)
Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői a Brexitnek az európai szellemi tulajdonjogra gyakorolt hatásáról szóló sorozatuk első részében a védjegyjoggal összefüggő jogi kérdéseket tekintették át. Most, Szentpéteri Zsolt a Brexit hatásával összefüggésben, a szabadalmak megszerzésének európai eljárásairól ad átfogó képet.
SBGK: a Brexit hatása az európai szellemi tulajdonjogra
Az Egyesült Királyságban az Európai Unióból történő kilépésről június 23-án tartott népszavazás eredménye számos olyan területre is hatással van, amelyre a szavazás napján még csak kevesen gondoltak. Ezek közé tartozik a szellemi alkotások jogán belül a védjegyjog is – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
SBGK: arányos jogvédelem, avagy szabad a „torrentezés”?
A fájlcseréléssel és filmletöltéssel („torrentezés”) kapcsolatos szerzői jogi jogsértéseknél régóta fennálló bizonytalan jogi helyzetnek vethet véget a Kúria nemrégiben hozott jogerős ítélete – hívta fel az Origó figyelmét egy fontos bírósági döntésre az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.
Nincs még végső döntés a RUBIK KOCKA oltalma ügyében
A kocka még nincs elvetve, nincs döntés az oltalom ügyében, ám a szokásosnál is nagyobb sajtófigyelmet hozott az Európai Unió Bírósága mellett működő Főtanácsnok 2016. május 25-én közzétett véleménye a RUBIK KOCKA háromdimenziós védjegy oltalma ügyében – tudta meg az Origó dr. Szamosi Katalintól, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökétől.
SBGK: holnaptól jelentős változások a közösségi védjegyeknél
Március 23-án jelentős változás következik be az Európai Unió védjegyhivatalánál. Nem csak nevük változik és a korábbi Belső Piaci Harmonizációs Hivatal név módosul az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala névre, hanem a közösségi védjegy, mint az itt beadott és az Európai Unió tagjainak országaiban egységes oltalmat élvező védjegyek neve is, az Európai Uniós Védjegyre változik - értesült az Origó az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökétől.
SBGK: a kereskedelmi törvény módosítása és az élelmiszer kiskereskedelem
Idén januártól módosultak a kereskedelmi törvény egyes fontos szabályai, a változások pedig várhatóan befolyásolni fogják az élelmiszer kiskereskedelem piacát – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke.
- 1