A sanghaji filmfesztivál éppolyan gigászi, mint a neki otthont adó város

Magyar újságíró nem mindennap jut el a sanghaji filmfesztiválra, sőt, nincs tudomásunk arról, hogy rajtunk kívül más is eljutott volna bármikor is. Láttuk a fesztiválon Ralph Fiennes The White Crow című rendezését Rudolf Nurejev disszidálásáról, a Mad Max: A harag útja fekete-fehér Black & Chrome változatát, és egy vadiúj kínai debütálást is (Send Me to the Clouds). Fiennes munkája hasonló kultúrsokkról szólt, mint amit mi átéltünk, a negyedik Mad Max-film igazi fesztiválkülönlegesség, a Send Me to the Clouds pedig bepillantást engedett a kínai filmiparba, de a Távol-Kelet legnagyobb, A-kategóriás fesztiválján nem a filmek voltak a ...

A Földre szakad a Hold a közeli jövőben

Roland Emmerich német rendező Moonfall című katasztrófa sci-fijét is bemutatják a hamarosan megnyíló cannes-i filmfesztivál filmvásárán. Az előkészületeinél járó produkció forgalmazási jogait Cannes-ban az AGC Stúdió és a CAA Media Finance kínálja eladásra.

Csak a halott űrlény a jó űrlény

Vajon lesz-e más létjogosultsága annak, hogy Roland Emmerich húsz év elteltével megcsinálta A függetlenség napja folytatását, mint a nyereségvágy? Sikerül-e találni egy történetet, amit érdemes elmesélni, vagy csak a nosztalgiahullámot fogják meglovagolni? Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem, amikor beültem A függetlenség napja – Feltámadás-ra. A válasz nemleges, mégsem bánom, hogy elkészült a film: nem akar több lenni egynyári szórakozásnál, és minden bárgyúságával együtt teljesíti a maga egyszerű célkitűzéseit.

Kisöprik a szemetet a Fehér Házból

A nép egyszerű gyermeke megtanítja küzdeni az Obama-imitátort. Channing Tatum és Jamie Foxx jól mutatnak együtt a vásznon, akár még a nyolcvanas-kilencvenes évek klasszikus akcióvígjátékainak civakodó párosai is eszünkbe juthatnak róluk. Az elnök végveszélybennek sikerült az, amivel az Expendables-sorozat már évek óta próbálkozik először több, aztán kevesebb sikerrel: szórakoztató módon idéz meg egy letűnt akciófilmes hagyományt. Most nem számít hibának, hogy egyébként hihetetlenül nagy baromság az egész film.

A tornacipős elnök páncéltörővel hadonászik

2012: kik szúrták el, az inkák vagy a filmesek?

A 2012 alapötlete tudománytalan, és mivel túllő a célon, nem annyira hatásos, mint lehetne. Roland Emmerich elmulasztott vezéráldozatot hozni, de az ősz világvége-mozijának számos erénye is van. Bolygókutatót és filmkritikust kérdeztünk az egyáltalán nem katasztrofális filmről.

Apokalipszis, most már tényleg

Roland Emmerichben kis hiányérzet maradhatott New York teljes hibernálását követően (Holnapután), mert legújabb filmjében már a komplett bolygót szaggatja cafatokra. A 2012 a Föld megsemmisülésének precízen megkomponált vizuális orgiája, pár számítógépes játékból szalajtott egyenhős kétségbeesett menekülésével, amit egyedül Woody Harrelson eredeti figurája, a mindig betépett rádiós-próféta és az ő édesen amatőr animációs filmbetétje miatt nem száműzünk a planetáriumi lézerszínház kupolájába.

John Cusack a világégésben is jó apa marad

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=v1JGrkskD8HFpalW Kitettek a netre egy ötperces részletet a 2012-ből, Roland Emmerich legújabb katasztrófafilmjéből. A nálunk november 12-én moziba kerülő filmben eljön a világvége, de persze nyilván lesznek túlélők, köztük a szimpatikus családapát alakító John Cusack, aki egy limuzinban menti ki a famíliát Kaliforniából. A klipben tombol a CGI-őrület, és furcsa módon néha kifejezetten gagyik az effektek, amikor fölülről mutatják a földbe süllyedő fákat, olyan, mintha egy terepasztalt látnánk. Értelmet nyilván nem nagyon kell keresni ebben a filmben, helyette lesz rombolás rendesen.

Már megint nyakunkon a világvége

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=WThmFQVC3tkrDA8S