RNS

címke rss

Újabb lépés az élet tyúk-tojás problémájának megoldásához

Tudomány2009.09.23, 08:10

Az élet keletkezésének egyik máig megválaszolatlan kérdése, hogy a fehérjék vagy az örökítőanyag (RNS vagy DNS) jött létre előbb a kémiai evolúció folyamán. Úgy tűnhet (sokáig úgy is tűnt), hogy nincs genetikai kód fehérjék nélkül, és nincs fehérje genetikai kód nélkül. Ez egy klasszikus "tyúk-tojás" probléma. Mostanában azonban több olyan kutatási eredmény látott napvilágot, ahol enzimek közreműködése nélkül sikerült RNS-t, illetve DNS-szerű molekulákat előállítani. Ezek azokat az elképzeléseket támasztják alá, amelyek szerint az örökítőanyag létrejöttével kezdődhetett az élet kialakulása a bolygónkon.

A fehérjeszintézis fontos lépésére derült fény

Tudomány2009.07.28, 09:51

Brit kutatóknak sikerült elsőként feltárni a genetikai kód fehérjévé történő átírásának egy fontos lépését segítő enzim szerkezetét. A makromolekula által közvetített folyamat hibái genetikai eredetű betegségek okaként ismertek, így a felfedezés segíthet megérteni ezek megjelenésének hátterét.

A komplexitás eredete

Tudomány2009.02.04, 22:39

Az evolúcióbiológusok régóta keresik a választ a kérdére, vajon miként alakultak ki a soksejtű élőlények, és génjeik miként kódolják, hogyan biztosítják a szervezeti összetettséghez szükséges információt. Amerikai kutatók újabb eredményei alapján a magyarázat nem génjeik számában, hanem a génszabályozás módjában keresendő.

Minden egy tőről fakad: a molekulák is az evolúció mellett érvelnek

Tudomány2009.01.28, 18:50

Amennyiben igaza volt Darwinnak, hogy az élőlénycsoportok közös ősöktől származnak - sőt a legújabb elképzelések szerint valamennyi élőlény egy közös őstől ered -, akkor ennek a nyomait molekuláris szinten is meg kell találnunk. Az élőlények közös származásának egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a genetikai kód az egész élővilágban egységes, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben ugyanaz a bázishármas ugyanazt az aminosavat jelöli. A génszekvenálási módszerek rohamos fejlődésével egyre több élőlény genomszekvenciáját sikerül meghatározni. Ennek alapján kiderült, hogy még a legősibb élőlényekkel, a baktériumokkal is 20-30 százalékbban ...

Születőben egy új, mesterséges életforma

Tudomány2008.09.09, 09:04

Egy biológusokból és kémikusokból álló amerikai kutatócsoport - amely már évek óta vizsgálja a mesterséges sejtek előállításának lehetőségeit - nemrég azzal a meghökkentő bejelentéssel állt elő, hogy már a közeljövőben sikerül "igazi", működőképes sejtet létrehozniuk. Ezzel közelebb kerülhetünk az élet keletkezése rejtélyének megfejtéséhez is.

Megfejtették az embrionális őssejtek titkát

Tudomány2008.05.28, 09:19

Régóta ismert, hogy az egyedfejlődés során csupán néhány sejt - az ember esetében nyolc -, az úgynevezett embrionális őssejtek hozzák létre a teljes élőlényt, annak szerveit, szöveteit. Ezek az őssejtek totipotensek, azaz valamennyi szöveti sejttípussá képesek átalakulni. Azt azonban, hogy milyen folyamatok húzódnak meg e különleges tulajdonság hátterében, csak most sikerült a kutatóknak tisztázniuk.

A szerzett tulajdonságok átörökítését figyelték meg

Tudomány2008.03.13, 09:44

Amerikai kutatók az öröklődési folyamatok olyan eddig rejtett mechanizmusait tárták fel, amelyek lehetőséget teremthetnek a lamarcki evolúcióra, vagyis arra, hogy egy élőlény élete során szerzett tulajdonságai az utódjaiban is megjelenjenek.

Megszólalhat a DNS néma szála is

Tudomány2008.02.01, 10:57

Amerikai kutatók olyan új génszabályozási folyamatot fedeztek fel, amelyben a DNS két szála egyaránt fontos szerepet játszik. Kiderült: mind a két egymáshoz illeszkedő, ellentétes DNS-szál kódolhat olyan molekulákat, amelyek részt vesznek a sejtekben lezajló folyamatok szabályozásában. Manolis Kellis professzor és munkatársa, Alexander Stark a jelenséget ahhoz hasonlították, mint ahogy egy fémkiöntő forma és a segítségével mintázott fémdarab egyaránt eszközként használható, noha egymás "negatívjai".

Alapvető felismerés a génszabályozásban: génműködést serkentő mikroRNS-ek

Tudomány2007.12.10, 09:50

Amerikai kutatók kimutatták: a mikroRNS-ek a génműködés fokozásával is hatással vannak a sejtben zajló molekuláris folyamatokra. A mikroRNS-ekről eddig úgy gondoltuk, csak a gének elcsendesítésével avatkoznak be a sejtműködésbe.

Megkezdődött az epigenomika korszaka

Tudomány2007.11.11, 22:50

Vajon hogyan jön létre szervezetünk sejtjeinek ámulatba ejtő változatossága, amikor minden egyes sejtünk ugyanazt a genetikai információt hordozza? A válasz részben a DNS különleges csomagolásában rejlik. A Nature közelmúltban megjelent cikkében arról olvashatunk, hogy a kutatók most kezdik feltérképezni azokat a sejttípusokra jellemző különbségeket, amelyek bonyolult módon szabályozzák, milyen információ olvasható ki örökítőanyagunkból.

Az első lapok a nagy DNS-enciklopédiában

Tudomány2007.09.04, 08:26

Készül a nagy DNS-enciklopédia. A 2003-ban alapított ENCODE (Encyclopedia Of DNA Elements) konzorcium 35 kutatócsoportjának tudósai megpróbálják az emberi DNS összes funkcionális elemét azonosítani. Örökítőanyagunk századrészének feltérképezésével vágtak neki a hatalmas feladatnak, és az eddigi eredmények nagyon bíztatóak. Igaz, még csak a jéghegy csúcsát látjuk, és az is kétséges, képesek leszünk-e valaha is felfogni genomunk egymást szabályozó darabjainak teljes komplexitását.

Legyőzték a HIV növényi hasonmását

Tudomány2007.08.28, 12:59

Amerikai botanikusoknak sikerült meggátolniuk egy olyan növényi vírus szaporodását, amely ugyanazzal a mechanizmussal sokszorozódik a növényi gazdasejtekben, mint az AIDS-et okozó HIV az emberi szervezet sejtjeiben.

A méhek génjei segíthetik az emberi viselkedés megértését

Archívum2006.12.18, 12:56

A méhtársadalmakban megfigyelhető szociális élet egyes elemei a tudósok szerint párhuzamba állíthatóak az emberi szociális viselkedés néhány jellegzetes vonásával. Azt remélik, a méhek génjei között kutatva megtalálhatják azokat, amelyek - mind a méhek, mind az ember esetében - a szociális viselkedés megjelenésének hátterében rejtőznek.

Egy alapvető sejtszintű folyamat képei - kémiai Nobel-díj 2006

Tudomány2006.10.05, 07:09

A 2006-os kémiai Nobel-díjat Roger D. Kornberg amerikai kutatónak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "az eukarióták transzkripciójának tanulmányozásában elért eredményeiért".

Kényszerű megoldásként alakult ki a sejtmag

Tudomány2006.08.07, 08:47

A közelmúltban új elmélet látott napvilágot a sejtmag eredetéről. Eszerint a genetikai állományt védő sejtalkotó megjelenése kényszerű megoldás volt az ősi sejtek világában bekövetkezett problémára.

A tizenegyes

Archívum2006.07.06, 12:34

A részletesen feltérképezett 11-es emberi kromoszómán található a szaglóreceptor-gének majdnem fele. Ez a kromoszóma tartalmazza a legtöbb olyan gént, melynek mutációja valamilyen betegség, köztük a daganatos betegségek, a cukorbetegség vagy a süketség bizonyos formáinak kialakulásában játszik szerepet. A 11-es kromoszóma génjei részt vesznek a viselkedés kialakításában, és hajlamosító tényezők lehetnek egyes pszichiátriai kórképek megjelenésében is.

Vírusok nanocsatája

Tudomány2006.10.03, 09:25

Az RNS-alapú génelcsendesítés az egész élővilágban elterjedt jelenség, amit a növények és a rovarok többek között a vírusok elleni védekezés során is bevetnek. Azonban a vírusokat sem kell féltenünk, hiszen megtalálták a módját, hogyan kerüljék ki a gazdaszervezet védekezőrendszerét. Ennek a folyamatnak a lépéseibe nyertek betekintést a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) kutatói, akik már több éve vizsgálják azokat a fehérjéket, melyeket a vírusok fejlesztettek ki a növények sajátos "immunrendszerével" szemben.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Archívum2006.05.12, 06:50

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Új eredmény a hosszú távú memória kialakulásáról

Archívum2006.04.06, 09:38

Új molekuláris útvonalat fedeztek fel a Harvard Egyetemen, amely a hosszú távú memória keletkezésében fontos. A kutatás végső soron az emlékezetvesztéssel járó betegségek kezelésében nyithat új utakat.

Íme, a nyolcas

Tudomány2006.03.08, 09:05

A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében.

Egy nagyszabású klónvizsgálat eredményei

Tudomány2005.12.12, 08:20

A klónozás igen magas szintű technikai felkészültséget igényel, de a klónozott embriókat még így sem könnyű "rávenni" arra, hogy élő, egészséges élőlénnyé fejlődjenek. A legtöbb klónozott magzat fejlődése valamilyen rendellenességet mutat és zömük még a születés előtt elpusztul. Jelenleg, leginkább a klónozáshoz használt donorsejt genetikai újraprogramozásának hibájával magyarázzák a kutatók az eljárás rendkívül alacsony hatásfokát. A legfrissebb, több ezer gén vizsgálatára kiterjedő tudományos eredmények azonban ezt cáfolhatják.

Két meghatározó gén a prosztatarákban

Archívum2005.11.28, 21:50

A gének átrendeződése és a rendellenes génfúzió közismert jelenségek egyes daganatos betegségeknél (például a leukémiánál), ám az olyan gyakori tumoroknál, mint az emlő-, a prosztata- vagy a tüdőrák csak néhány esetben tudták ezeket kimutatni. A legújabb kutatások a prosztatarák kialakulásában világítottak rá központi szerepükre.

Új elmélet a genetikai kód komplexitásának magyarázatára

Archívum2005.09.01, 22:43

Egy új elmélet magyarázatot kínál arra a régóta megoldatlan problémára, hogy az élőlények genetikai kódja miért alkot jóval összetettebb jelrendszert, mint amilyenre feltétlenül szükség van a sejtek fehérjéinek kódolásához.

Új rákellenes készítmény nanorészecskékkel

Tudomány2005.06.06, 12:48

Olyan nanorészecskéket sikerült létrehozni, amelyek a rákos sejtekbe bejutva egy gén elcsendesítésével képesek meggátolni a daganat további növekedését.

Mesterségesen előállított hepatitis C-vírus

Tudomány2005.04.11, 16:16

Most először sikerült kutatóknak hepatitis C-vírust (HCV) sokszorosítani laboratóriumi körülmények között. A szövettenyészetben "gyártott" vírusok révén lehetőség nyílt arra, hogy vírus életciklusának és biológiájának eddig ismeretlen részleteit figyeljék meg.

Újabb fontos génszabályozó mechanizmus

Tudomány2006.10.03, 09:25

Az orvostudomány és a biológia területén is új távlatokat nyitott a mikroRNS-eknek, ezeknek a különleges, parányi molekuláknak a felfedezése 2000-ben. Azóta a kutatások egyre intenzívebbé váltak a területen. A mikroRNS-ekről ugyanis kiderült, hogy rendkívül fontos szerepet játszanak az állatok, a növények és a gombák sejtműködésének szabályozásában: a korai fejlődéstől kezdve számos folyamat irányításában vesznek részt.

Ópium nélküli mák

Tudomány2005.02.11, 15:31

Holland kutatók olyan genetikailag módosított mákot hoztak létre, amely nem képes előállítani morfint.

Újabb vihar a legkisebb feltételezett életformák körül

Tudomány2004.05.20, 12:04

Napjaink biológiájának egyik legizgalmasabb kérdése, hogy valóban élőlények-e a nem egészen másfél évtizede felfedezett ún. nanobaktériumok. Amerikai kutatók most új és merész eredményekkel álltak elő.

Rákellenes szert termelt a világ legkisebb számítógépe

Tudomány2004.05.03, 16:03

Egy kizárólag biomolekulákból álló parányi komputer sikerrel azonosított egy rákos folyamatot, és "gyógyszermolekulákat" is termelt a betegség ellen.

Gének, fekete lyukak, emberősök: 2002 a tudományban

Tudomány2003.12.17, 14:49

A 2002-es évben nagy lendülettel folytatódott a genetikai információk feltérképezése és az így nyert adatok értelmezése. Miközben megkezdődik a genomika igazi aranykora, egyre mélyebben pillantunk az Univerzum múltjába.

Előző
  • 1
Következő