RNS
címke rss- kapcsolódó címkék:
- DNS
- genetika
- gén
- Bodrogi Lilla
- vakcina
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mit keres a Tesla a koronavírus-vakcina gyártása körül?
A Tesla által kifejlesztett molekuláris 3D nyomtató a cégvezető szerint fontos lesz a világ számára.
Így működik a koronavírus elleni vakcina, amelyből már decemberben érkezhet Magyarországra
Az előzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védőoltása – jelentette be a két vállalat hétfőn. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tűnik, a Pfizer készítménye lesz az első. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerződést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védőoltást?
Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övező rejtélyt
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
Halálos vírusok, amelyeket már legyőzött a tudomány
A vírusok okozta félelmetes járványok és betegségek egyidősek az emberi civilizációval. Az élet mezsgyéjén álló parányi kórokozók létéről egészen a 19. század végéig nem is tudtak, és csak a 20. század nagy tudományos felfedezései adtak az ellenük való védekezéshez hatékony eszközöket az orvostudomány kezébe. Ennek köszönhető, hogy néhány olyan veszélyes vírust, ami ellen korábban nem volt védelem, napjainkra már legyőzött a tudomány.
Magyarázatot keresnek a szuperkolóniák jelenségére
Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére.
Nem várt potyautasokat hoztak a Földre az űrsziklák
Kutatók egy csoportja az élet kialakulásához nélkülözhetetlen cukormolekulákat talált két meteoritban.
- címkék:
- DNS
- élet kialakulása
- cukor
- meteorit
- cukrok
- ribóz
- NASA
- RNS
- Címkefelhő »
Hegek nélküli szép bőrt ígér a forradalmi sebgyógyító módszer
Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki életveszélyesnek számító sérülések gyógyítására: a testen belül, sejtek átprogramozásával hoznának létre sebeket elfedő bőrsejteket. Ezzel a sokszor macerás, egy életen át hordozott nyomokkal járó bőrátültetéseket váltanák ki.
Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést
Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövőben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetővé teheti.
- címkék:
- DNS
- genetika
- gének
- öregedés
- sejtek
- gén
- sejt
- örök fiatalság
- RNS
- Címkefelhő »
Először valósítottak meg emlékátültetést
Sikeresen ültetett át egy emléket egyik csigából a másikba az RNS, a genetikai információ egy formájának átvitele révén a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja.
Másfél ezer új RNS-vírust fedeztek fel kínai és ausztrál kutatók
Kínai és ausztrál kutatók 1445 új RNS-vírusfajt fedeztek fel, ami várhatóan megkönnyíti a jövőben a vírusfejlődésre és az élet eredetének felderítésére vonatkozó kutatásokat.
- címkék:
- RNS-világ
- vírus
- RNS-molekula
- RNS
- Címkefelhő »
Új életformát fedeztek fel az emberi nyálban
A kutatók nemrég fedeztek fel egy olyan parazita baktériumot az emberi nyálban, amely teljes mértékben más baktériumoktól függ, ezeket fertőzi meg. Úgy tűnik, a parányi sejtek összefüggésbe hozhatók az ínybetegségekkel, a cisztás fibrózissal és a mikrobaellenes szerekkel szembeni rezisztenciával.
Az apától függ, hogy utódjai elhíznak-e
Egyelőre csak egerek esetében, de az derült ki, hogy a hímek spermájában olyan örökítőanyag is van, amely befolyásolja utódaik anyagcseréjét.
- címkék:
- epigenetika
- DNS
- elhízás
- RNS
- Címkefelhő »
Újabb jelentős lépés a mamut feltámasztása felé
Jelentős lépést tettek a Harvard Egyetem tudósai afelé, hogy feltámasszák a gyapjas mamutot: egy új génsebészeti módszerrel a kihalt állat 14 génjét beillesztették egy elefánt élő DNS-ébe.
Egyre közelebb vagyunk a mamut feltámasztásához
Michael Crichton 1990-ben megjelent Jurassic Park című regénye óta az embereket aktívan foglalkoztatja a kihalt állatok feltámasztásának ötlete. Ezek csupán vágyálmok voltak, hiszen akkoriban a leghosszabb meghatározott genetikai állomány egy vírusé volt. Azóta a tudomány hatalmasat lépett előre, és ma már a gyapjas mamut örökítőanyagának bázissorrendjét is ismerjük. A tudással felvértezve már csak egy jó állapotban megmaradt mamuttetemre lenne szükség, amit, úgy tűnik, tavaly meg is találtak orosz szakemberek. Az állat testének több része nemcsak kiváló állapotban maradt meg, de jelentős mennyiségű vért is tartalmaz. Vajon létre tuudnak ...
Kiszívja áldozata génjeit a vámpírnövény
Elképesztő mennyiségű genetikai információt képesek megosztani egymással a növények – derül ki a Virginia Tech kutatóinak legújabb felfedezéséből. Az új eredmények segíthetnek felvenni a harcot azokkal a parazitanövényekkel szemben, amelyek a legszegényebb országok fontos élelmiszernövényeit fenyegetik.
Földönkívülieket gyártanak majd a Földön
Már rendelkezésre áll egy mesterséges genetikai rendszer, amely elvben lehetővé teszi a földitől alapjaiban különböző létformák előállítását.
Megoldódhat a földi élet egyik legnagyobb rejtélye
Régi problémára deríthet fényt egy vulkanikus tóban most felfedezett, különleges hibridvírus. A forró, savas vízben talált mikroba magyarázatot adhat arra, hogyan alakult át az ősi élőlények örökítő anyaga RNS-ből a ma általánosan elterjedt DNS-sé.
Először figyelték meg az evolúció titkos hajtóerejét
Az evolúcióelmélet bírálói sokszor a közvetlen bizonyítékok hiányára hivatkozva utasítják el az elméletet. Két svájci kutatónak laboratóriumi körülmények közt sikerült bebizonyítania, hogy a rejtett mutációk jelentős szerepet játszhatnak az élőlények evolúciójában, és olyan - látszólag megmagyarázhatatlanul összetett - szervek kialakulásában, amilyen például a szem.
Egy lépéssel közelebb az élet keletkezésének rejtélyéhez
Valószínűnek tűnik, hogy az élet keletkezéséhez vezető kémiai evolúció során a ribonukleinsavak jelentek meg először, s ezek továbbfejlődése vezethetett a sokkal stabilabb DNS-molekulák kialakulásához. Az első sejtekben tehát az információtárolás szerepét az RNS tölthette be, és a másolásához szükséges enzimműködést is RNS-molekulák biztosították. Az eddig szintetizált RNS-enzimek csak nagyon rövid RNS-darabkákat tudtak létrehozni, de brit kutatóknak most jelentős mértékben sikerült kitágítaniuk ezt a határt.
- címkék:
- DNS
- RNS-világ
- élet kialakulása
- RNS
- ribozim
- Címkefelhő »
Kísérleti siker tüdőrák ellen
Amerikai kutatók első alkalommal mutatták ki egerekben, hogy rövid RNS-molekulák alkalmazásával sikeresen összezsugoríthatóak a tüdőtumorok. Az úgynevezett mikroRNS-ek szerepe a rákkutatásban egyre jelentősebb, sokan a rák kezelésének legígéretesebb módját látják bennük.
- címkék:
- rákbetegség
- RNS
- Címkefelhő »
Újabb lépés az élet tyúk-tojás problémájának megoldásához
Az élet keletkezésének egyik máig megválaszolatlan kérdése, hogy a fehérjék vagy az örökítőanyag (RNS vagy DNS) jött létre előbb a kémiai evolúció folyamán. Úgy tűnhet (sokáig úgy is tűnt), hogy nincs genetikai kód fehérjék nélkül, és nincs fehérje genetikai kód nélkül. Ez egy klasszikus "tyúk-tojás" probléma. Mostanában azonban több olyan kutatási eredmény látott napvilágot, ahol enzimek közreműködése nélkül sikerült RNS-t, illetve DNS-szerű molekulákat előállítani. Ezek azokat az elképzeléseket támasztják alá, amelyek szerint az örökítőanyag létrejöttével kezdődhetett az élet kialakulása a bolygónkon.
- címkék:
- DNS
- RNS-világ
- élet kialakulása
- RNS
- Címkefelhő »
A fehérjeszintézis fontos lépésére derült fény
Brit kutatóknak sikerült elsőként feltárni a genetikai kód fehérjévé történő átírásának egy fontos lépését segítő enzim szerkezetét. A makromolekula által közvetített folyamat hibái genetikai eredetű betegségek okaként ismertek, így a felfedezés segíthet megérteni ezek megjelenésének hátterét.
- címkék:
- genetika
- RNS
- fehérjeszintézis
- Címkefelhő »
A komplexitás eredete
Az evolúcióbiológusok régóta keresik a választ a kérdére, vajon miként alakultak ki a soksejtű élőlények, és génjeik miként kódolják, hogyan biztosítják a szervezeti összetettséghez szükséges információt. Amerikai kutatók újabb eredményei alapján a magyarázat nem génjeik számában, hanem a génszabályozás módjában keresendő.
Minden egy tőről fakad: a molekulák is az evolúció mellett érvelnek
Amennyiben igaza volt Darwinnak, hogy az élőlénycsoportok közös ősöktől származnak - sőt a legújabb elképzelések szerint valamennyi élőlény egy közös őstől ered -, akkor ennek a nyomait molekuláris szinten is meg kell találnunk. Az élőlények közös származásának egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a genetikai kód az egész élővilágban egységes, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben ugyanaz a bázishármas ugyanazt az aminosavat jelöli. A génszekvenálási módszerek rohamos fejlődésével egyre több élőlény genomszekvenciáját sikerül meghatározni. Ennek alapján kiderült, hogy még a legősibb élőlényekkel, a baktériumokkal is 20-30 százalékbban ...
Születőben egy új, mesterséges életforma
Egy biológusokból és kémikusokból álló amerikai kutatócsoport - amely már évek óta vizsgálja a mesterséges sejtek előállításának lehetőségeit - nemrég azzal a meghökkentő bejelentéssel állt elő, hogy már a közeljövőben sikerül "igazi", működőképes sejtet létrehozniuk. Ezzel közelebb kerülhetünk az élet keletkezése rejtélyének megfejtéséhez is.
- címkék:
- biológus
- Nature
- RNS
- Címkefelhő »
Megfejtették az embrionális őssejtek titkát
Régóta ismert, hogy az egyedfejlődés során csupán néhány sejt - az ember esetében nyolc -, az úgynevezett embrionális őssejtek hozzák létre a teljes élőlényt, annak szerveit, szöveteit. Ezek az őssejtek totipotensek, azaz valamennyi szöveti sejttípussá képesek átalakulni. Azt azonban, hogy milyen folyamatok húzódnak meg e különleges tulajdonság hátterében, csak most sikerült a kutatóknak tisztázniuk.
- címkék:
- DNS-szakasz
- RNS
- Címkefelhő »
A szerzett tulajdonságok átörökítését figyelték meg
Amerikai kutatók az öröklődési folyamatok olyan eddig rejtett mechanizmusait tárták fel, amelyek lehetőséget teremthetnek a lamarcki evolúcióra, vagyis arra, hogy egy élőlény élete során szerzett tulajdonságai az utódjaiban is megjelenjenek.
- címkék:
- genetikai állomány
- szerep
- RNS
- Címkefelhő »
Megszólalhat a DNS néma szála is
Amerikai kutatók olyan új génszabályozási folyamatot fedeztek fel, amelyben a DNS két szála egyaránt fontos szerepet játszik. Kiderült: mind a két egymáshoz illeszkedő, ellentétes DNS-szál kódolhat olyan molekulákat, amelyek részt vesznek a sejtekben lezajló folyamatok szabályozásában. Manolis Kellis professzor és munkatársa, Alexander Stark a jelenséget ahhoz hasonlították, mint ahogy egy fémkiöntő forma és a segítségével mintázott fémdarab egyaránt eszközként használható, noha egymás "negatívjai".
Alapvető felismerés a génszabályozásban: génműködést serkentő mikroRNS-ek
Amerikai kutatók kimutatták: a mikroRNS-ek a génműködés fokozásával is hatással vannak a sejtben zajló molekuláris folyamatokra. A mikroRNS-ekről eddig úgy gondoltuk, csak a gének elcsendesítésével avatkoznak be a sejtműködésbe.
- címkék:
- fokozás
- Nature
- RNS
- Címkefelhő »
Megkezdődött az epigenomika korszaka
Vajon hogyan jön létre szervezetünk sejtjeinek ámulatba ejtő változatossága, amikor minden egyes sejtünk ugyanazt a genetikai információt hordozza? A válasz részben a DNS különleges csomagolásában rejlik. A Nature közelmúltban megjelent cikkében arról olvashatunk, hogy a kutatók most kezdik feltérképezni azokat a sejttípusokra jellemző különbségeket, amelyek bonyolult módon szabályozzák, milyen információ olvasható ki örökítőanyagunkból.
- címkék:
- Nature
- RNS
- DNS
- Címkefelhő »
Az első lapok a nagy DNS-enciklopédiában
Készül a nagy DNS-enciklopédia. A 2003-ban alapított ENCODE (Encyclopedia Of DNA Elements) konzorcium 35 kutatócsoportjának tudósai megpróbálják az emberi DNS összes funkcionális elemét azonosítani. Örökítőanyagunk századrészének feltérképezésével vágtak neki a hatalmas feladatnak, és az eddigi eredmények nagyon bíztatóak. Igaz, még csak a jéghegy csúcsát látjuk, és az is kétséges, képesek leszünk-e valaha is felfogni genomunk egymást szabályozó darabjainak teljes komplexitását.
- címkék:
- DNS
- Humán Genom Projekt
- RNS
- Címkefelhő »
Legyőzték a HIV növényi hasonmását
Amerikai botanikusoknak sikerült meggátolniuk egy olyan növényi vírus szaporodását, amely ugyanazzal a mechanizmussal sokszorozódik a növényi gazdasejtekben, mint az AIDS-et okozó HIV az emberi szervezet sejtjeiben.
- címkék:
- AIDS
- RNS
- HIV
- Címkefelhő »
A méhek génjei segíthetik az emberi viselkedés megértését
A méhtársadalmakban megfigyelhető szociális élet egyes elemei a tudósok szerint párhuzamba állíthatóak az emberi szociális viselkedés néhány jellegzetes vonásával. Azt remélik, a méhek génjei között kutatva megtalálhatják azokat, amelyek - mind a méhek, mind az ember esetében - a szociális viselkedés megjelenésének hátterében rejtőznek.
- címkék:
- méhek
- megértés
- RNS
- Címkefelhő »
Egy alapvető sejtszintű folyamat képei - kémiai Nobel-díj 2006
A 2006-os kémiai Nobel-díjat Roger D. Kornberg amerikai kutatónak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "az eukarióták transzkripciójának tanulmányozásában elért eredményeiért".
Kényszerű megoldásként alakult ki a sejtmag
A közelmúltban új elmélet látott napvilágot a sejtmag eredetéről. Eszerint a genetikai állományt védő sejtalkotó megjelenése kényszerű megoldás volt az ősi sejtek világában bekövetkezett problémára.
- címkék:
- March Engineering
- Nature
- RNS
- Címkefelhő »
A tizenegyes
A részletesen feltérképezett 11-es emberi kromoszómán található a szaglóreceptor-gének majdnem fele. Ez a kromoszóma tartalmazza a legtöbb olyan gént, melynek mutációja valamilyen betegség, köztük a daganatos betegségek, a cukorbetegség vagy a süketség bizonyos formáinak kialakulásában játszik szerepet. A 11-es kromoszóma génjei részt vesznek a viselkedés kialakításában, és hajlamosító tényezők lehetnek egyes pszichiátriai kórképek megjelenésében is.
- címkék:
- Bodrogi Lilla
- kromoszóma
- tizenegyes
- RNS
- Címkefelhő »
Vírusok nanocsatája
Az RNS-alapú génelcsendesítés az egész élővilágban elterjedt jelenség, amit a növények és a rovarok többek között a vírusok elleni védekezés során is bevetnek. Azonban a vírusokat sem kell féltenünk, hiszen megtalálták a módját, hogyan kerüljék ki a gazdaszervezet védekezőrendszerét. Ennek a folyamatnak a lépéseibe nyertek betekintést a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) kutatói, akik már több éve vizsgálják azokat a fehérjéket, melyeket a vírusok fejlesztettek ki a növények sajátos "immunrendszerével" szemben.
A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése
Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...
- címkék:
- Bodrogi Lilla
- kromoszóma
- faj
- Nature
- RNS
- Címkefelhő »
Új eredmény a hosszú távú memória kialakulásáról
Új molekuláris útvonalat fedeztek fel a Harvard Egyetemen, amely a hosszú távú memória keletkezésében fontos. A kutatás végső soron az emlékezetvesztéssel járó betegségek kezelésében nyithat új utakat.
Íme, a nyolcas
A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében.
- címkék:
- Bodrogi Lilla
- kromoszóma
- faj
- nyolcas
- RNS
- Címkefelhő »
Egy nagyszabású klónvizsgálat eredményei
A klónozás igen magas szintű technikai felkészültséget igényel, de a klónozott embriókat még így sem könnyű "rávenni" arra, hogy élő, egészséges élőlénnyé fejlődjenek. A legtöbb klónozott magzat fejlődése valamilyen rendellenességet mutat és zömük még a születés előtt elpusztul. Jelenleg, leginkább a klónozáshoz használt donorsejt genetikai újraprogramozásának hibájával magyarázzák a kutatók az eljárás rendkívül alacsony hatásfokát. A legfrissebb, több ezer gén vizsgálatára kiterjedő tudományos eredmények azonban ezt cáfolhatják.
- címkék:
- Dolly
- Bodrogi Lilla
- klónozás
- ST
- felkészültség
- RNS
- Címkefelhő »
Két meghatározó gén a prosztatarákban
A gének átrendeződése és a rendellenes génfúzió közismert jelenségek egyes daganatos betegségeknél (például a leukémiánál), ám az olyan gyakori tumoroknál, mint az emlő-, a prosztata- vagy a tüdőrák csak néhány esetben tudták ezeket kimutatni. A legújabb kutatások a prosztatarák kialakulásában világítottak rá központi szerepükre.
- címkék:
- Bodrogi Lilla
- Simon Tamás
- gének
- gén
- RNS
- Címkefelhő »
Új elmélet a genetikai kód komplexitásának magyarázatára
Egy új elmélet magyarázatot kínál arra a régóta megoldatlan problémára, hogy az élőlények genetikai kódja miért alkot jóval összetettebb jelrendszert, mint amilyenre feltétlenül szükség van a sejtek fehérjéinek kódolásához.
- címkék:
- Illyés András
- elmélet
- RNS
- Címkefelhő »
Új rákellenes készítmény nanorészecskékkel
Olyan nanorészecskéket sikerült létrehozni, amelyek a rákos sejtekbe bejutva egy gén elcsendesítésével képesek meggátolni a daganat további növekedését.
- címkék:
- Illyés András
- készítmény
- sejt
- RNS
- Címkefelhő »
Mesterségesen előállított hepatitis C-vírus
Most először sikerült kutatóknak hepatitis C-vírust (HCV) sokszorosítani laboratóriumi körülmények között. A szövettenyészetben "gyártott" vírusok révén lehetőség nyílt arra, hogy vírus életciklusának és biológiájának eddig ismeretlen részleteit figyeljék meg.
- címkék:
- Júlia
- biológia
- RNS
- Címkefelhő »
Újabb fontos génszabályozó mechanizmus
Az orvostudomány és a biológia területén is új távlatokat nyitott a mikroRNS-eknek, ezeknek a különleges, parányi molekuláknak a felfedezése 2000-ben. Azóta a kutatások egyre intenzívebbé váltak a területen. A mikroRNS-ekről ugyanis kiderült, hogy rendkívül fontos szerepet játszanak az állatok, a növények és a gombák sejtműködésének szabályozásában: a korai fejlődéstől kezdve számos folyamat irányításában vesznek részt.
Ópium nélküli mák
Holland kutatók olyan genetikailag módosított mákot hoztak létre, amely nem képes előállítani morfint.
- címkék:
- Bodrogi Lilla
- morfin
- ópium
- RNS
- Címkefelhő »
Újabb vihar a legkisebb feltételezett életformák körül
Napjaink biológiájának egyik legizgalmasabb kérdése, hogy valóban élőlények-e a nem egészen másfél évtizede felfedezett ún. nanobaktériumok. Amerikai kutatók most új és merész eredményekkel álltak elő.
- címkék:
- biológia
- NASA
- RNS
- Címkefelhő »
Rákellenes szert termelt a világ legkisebb számítógépe
Egy kizárólag biomolekulákból álló parányi komputer sikerrel azonosított egy rákos folyamatot, és "gyógyszermolekulákat" is termelt a betegség ellen.
- címkék:
- számítógép
- szer
- RNS
- Címkefelhő »
Gének, fekete lyukak, emberősök: 2002 a tudományban
A 2002-es évben nagy lendülettel folytatódott a genetikai információk feltérképezése és az így nyert adatok értelmezése. Miközben megkezdődik a genomika igazi aranykora, egyre mélyebben pillantunk az Univerzum múltjába.
- 1