A magyar-amerikai tudós, aki újjáteremtette a fizika tudományát

Százhúsz éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Pál (Eugene Paul Wigner) magyar-amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért".

Tisztított homokszemcsékkel vennék fel a harcot az elhízás ellen

Az első klinikai vizsgálatok már ígéretes eredményeket hoztak, de a potenciális kezelés mögött meghúzódó tényleges súlycsökkentő mechanizmust a tudósok eddig kevéssé ismerték. A kulcsfontosságú változók kiszűrésére a kutatók most számos méretű és formájú szilícium-dioxidot teszteltek az emberi bélrendszer szimulációjában egy nehéz étkezés után. Az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy a porózus szilícium-dioxid „gátolhatja az emésztési folyamatokat", amelyeket általában a zsírt, koleszterint, keményítőt és cukrokat lebontó enzimek váltanak ki a gyomorban és a belekben.

Rögzítették a Jupiter holdjának sikolyát

A Juno Waves műszere a Jupiter hatalmas mágneses mezejének rádiósugárzását „hallgatta", hogy megtalálja azok pontos helyét.

Megtalálták a világ legtisztább levegőjű helyét

Először sikerült teleportálni a víz alatt

Kínai tudósoknak először sikerült továbbítani egy foton állapotát a tengervízben, bebizonyítva, hogy a kvantumkommunikáció – vagy közismertebb néven kvantumteleportálás – víz alatt is lehetséges.

Rakétákat küldenek az északi fénybe

A NASA még idén télen felfedező rakétákat küld az északi fény minden titkának felderítésére – bár a különleges és gyönyörű jelenség kialakulását ismerjük, még mindig rengeteg olyan folyamat játszódik le benne, amit nem teljesen értünk.

Mihez kezdene, ha kapna ajándékba tízezer évet?

Vajon végleg elborítják-e a Földet a szeméthegyek? Nagyobb lesz-e a fejünk a sok császármetszés miatt? Örökké élnek-e az élet legapróbb építőelemeit alkotó protonok? Rengeteg olyan, a mindennapi életünket is érintő tudományos probléma létezik, amelyekre azért nem tudunk megnyugtató választ adni, mert nincs elég időnk rá, hogy kísérleteket végezzünk. Neves kutatókat kérdeztek arról, milyen problémákat tárnának fel, ha lenne rá pár ezer, esetleg egymillió évük?