részecskedetektor

címke rss
Újra női főigazgató vezetheti a CERN-t

Újra női főigazgató vezetheti a CERN-t

Újabb öt évre Fabiola Gianotti olasz fizikust bízták meg a világ legnagyobb részecskekutatója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezetésével. Gianotti a tudományos intézet első női főigazgatójaként 2016-tól töltötte be a tisztséget.

Újraalkották az ősrobbanás első teremtményét

Tudomány2018.12.10, 15:33

Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült előállítani őket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.

Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után

Tudomány2018.09.18, 20:07

Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.

Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg

Tudomány2016.08.09, 09:59

A steril neutrínó nevű feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken működő jeges részecskeelemzővel kétévnyi mennyiségnek megfelelő adatot elemeztek.

Újraírhatja a fizikakönyveket egy szenzációs felfedezés

Tudomány2016.03.21, 20:30

A svájci Nagy Hadronütköztető (LHC) két független tudóscsoportja is szokatlan és nem várt jeleket detektált nagy energiájú protonok ütközése során, ami egy új elemi részecske létezésére utalhat. A legnagyobb meglepetésre a Higgs-bozonnál mintegy hatszor nehezebb részecske létezésére utalnak a mérési eredmények. Ha a további kísérletek megerősítik az első méréseket, akkor ez az új részecske talán teljesen átformálhatja a fizika Standard Modelljét, és átírhatja mindazt, amit eddig a részecskék világáról gondoltunk.

Az isteni részecskénél is izgalmasabbat keresnek a Nagy Hadronütköztetőben

Tudomány2015.02.16, 11:50

A svájci Nagy Hadronütköztető márciusban dupla teljesítménnyel indul újra. A hadronütköztetőben dolgozó kutatók azt remélik, hogy a berendezéssel bizonyítani tudják egy további, a bozonnál is érdekesebbelemi részecske létezését.

Új fizika is születhet a nagy hadronütköztetőben

Tudomány2009.01.19, 12:06

Miért van az anyagnak tömege, miért létezhet egyáltalán anyag, miért csak az anyag 5%-át érzékeljük, léteznek-e extra dimenziók? - Csak néhány azokból a kérdésekből, amelyekre az idén végre remélhetőleg elinduló nagy hadronütköztetőtől várhatjuk a válaszokat. A fizikusok egy része azonban abban bízik, hogy több esetben nem lesznek válaszok, ami romba dönti a jelenlegi "unalmas" elméleti modelleket, és egy új fizika kezdetét jelenti.

Megkezdték a nagy hadronütköztető javítását

Tudomány2008.12.15, 13:24

Mint arról korábban beszámoltunk, a CERN hatalmas új részecskegyorsítójában, a nagy hadronütköztetőben (LHC) a próbaüzemeltetés során olyan műszaki hiba jelentkezett szeptember 19-én, amely hosszú időre leállásra kényszerítette a kutatókat. A CERN legutóbb kiadott jelentése alapján bemutatjuk, hol tartanak a javítások.

Új fizika kezdetét is jelezheti egy fantasztikus részecske felbukkanása

Tudomány2008.11.10, 08:20

Miközben a világ a CERN, a genfi részecskefizikai kutatóközpont új hatalmas részecskegyorsítójának (LHC) üzembe helyezésére figyelt, a többi nagy laboratóriumban tovább folytak a kísérletek. A ma üzemelő legnagyobb energiájú gyorsítónál, a chicagói Tevatronnál meglepő és egyelőre erősen vitatott felfedezést tettek. Nem kizárt, hogy a sötét anyag egyik feltételezett alkotóeleme jelent meg a gyorsítóban, és ki is lépett belőle.

Az alagútból jelentjük: szerelik a nagy hadronütköztetőt

Tudomány2008.10.22, 01:07

Több száz meghívott ünnepelte a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a keddi hivatalos megnyitón az európai részecskefizikai kutatóintézetben, a CERN-ben. Odalent a mélyben azonban nem volt se hangverseny, se beszédek, se molekuláris büfé. Csendben zajlik a megfeszített munka, hogy minél előbb kicserélhessék az egy hónapja történt balesetben megsérült részeket, és újraindíthassák a rendszert. Az előre nem tervezett leállás miatt sikerült bejutnunk a nagy hadronütköztető alagútjába - képes beszámolónk után részletes leírást olvashat a meghibásodásról és következményeiről.

Csak 2009 tavaszán indul újra az LHC

Tudomány2008.09.29, 13:33

Szeptember 19-én, pénteken déli fél tizenkettő előtt három perccel héliumszivárgást jeleztek a műszerek a genfi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN hatalmas új részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető (LHC) alagútjában. A vizsgálatok azóta feltárták a szivárgáshoz vezető folyamatokat, megkezdték a hibaelhárítás, a helyreállítás tervezését. A CERN legutóbb kiadott közleménye szerint csak 2009-ben indulhat újra a gyorsító.

Már a sok esőért is az új részecskegyorsítót okolják

Tudomány2008.09.25, 08:50

A svájci részecskegyorsító beindítását teszi felelőssé sok kijevi lakos az ukrán fővárosban két hete szakadó esőért - írta szerdán a Komszomolszkaja Pravda című napilap ukrán változatának online kiadása.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 7. rész: A Standard Modellen túl: észbontó sokdimenziós elméletek

Tudomány2008.09.09, 08:55

Sorozatunk legutóbbi írásában bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A modellnek már több kiterjesztését elkészítették, és részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének kidolgozásában is. Sokak szerint azonban a Standard Modell nem lesz elég a természet leírásához, még akkor sem, ha megtalálják a kulcsfontosságú Higgs-bozont. A Standard Modellt meghaladó újabb elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának létezésével számolnak. Ezek a részecskék azonban túlságosan nagy tömegűek ahhoz, hogy az eddigi részecskegyorsítókban felbukkanhattak volna. A CERN új gyorssítója, ...

Bekapcsolták a legnagyobb részecskegyorsítót

Tudomány2009.07.03, 14:54

"Bekapcsolták" a nagy hadron ütköztetőt, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a Genf melletti nemzetközi kutatóközpontban, a CERN-ben. Az első protonnyalábokat óvatosan, lépésről-lépésre vezették körbe a két gyorsítógyűrűben. Az üzembe helyezésnek egy fontos szakasza ezzel sikerrel lezárult. A következő hetekben-hónapokban a rendszer pontos beállítása és a részecskenyalábok gyorsítása zajlik, hogy aztán végre megkezdődhessenek a fizika alapvető kérdéseire válaszokkal kecsegtető ütközések. Képes beszámolónk a helyszínről.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 6. rész: A modern fizika Szent Gráljának nyomában

Tudomány2008.08.26, 11:03

Az elmúlt évtizedekben végzett részecskefizikai kísérletek eredményeinek értelmezésére, egységes keretbe foglalására dolgozták ki a Standard Modellt. A modell jól leírja a ma ismert tényeket, és eddig a rá alapozott előrejelzések is beigazolódtak. Van azonban egy komoly hiányossága: még nem sikerült megtalálni az egyik alapvető összetevőjét, az úgynevezett Higgs-bozont. A CERN új nagy részecskegyorsítója, a nagy hadron ütköztető korábban sohasem vizsgált energiatartományt nyit meg a kutatók előtt. Az új kísérletek egyik fő célja ennek a régen keresett részecskének a megtalálása, megismerése.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 5. rész: Hová tűnt az antianyag?

Tudomány2008.08.16, 10:15

A CERN új nagy részecskegyorsítójánál, nagy hadron ütköztetőnél tervezett fizikai kísérletektől a modern fizika számos nyitott kérdésére várnak választ. A legfontosabbak egyike az anyag és az antianyag problémájának feltárása. Miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag? Egyáltalán miért létezhet az anyag? A CERN hagyományosan az antianyag-kutatás egyik központja, és az eddigi kísérletek mellett most egy újabbat indítanak.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves

Tudomány2008.08.07, 13:34

Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 3. rész: Hidegebb lesz, mint a világűr

Tudomány2008.07.25, 11:04

Huszonhét kilométeres alagút, benne a világűrnél is hidegebb gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11 700 amper erősségű áram. A fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként. Többek között ilyen paraméterei vannak az alaphangon is 4 milliárd euróba kerülő, augusztusban induló nagy hadron ütköztető nevű részecskegyorsítónak, amely a legnagyobb a világon, és amelytől a világ legnagyobb kérdéseire is várunk válaszokat.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 2. rész: Antianyag, ősanyag és más korábbi nagy felfedezések

Tudomány2008.07.21, 08:50

A CERN, a nukleáris kutatások európai tanácsának alapkövét 1955-ben rakták le a svájci-francia határnál. Az alapító okirat kimondta, hogy nem végeznek katonai célú kutatásokat, a kísérleti és elméleti kutatások eredményeit pedig közzéteszik. Az intézmény azóta a világ egyik vezető kutatóhelyévé vált. Hatalmas detektorrendszerek készültek, az irdatlan adatmennyiség kezelésére és feldolgozására kiépült számítóközpont mindig is a világ egyik legnagyobbika volt. Itteni szakemberek találták ki az internetet. Itt végezték azt a híres kísérletet, amelyben felfedezték az úgynevezett elektrogyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéit. Itt sikeerült ...

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 1. rész: Miért kellenek a gyorsítók?

Tudomány2008.07.10, 11:32

A kísérleti részecskefizika mai legnagyobb eszköze, a legnagyobb részecskegyorsító, a nagy hadron ütköztető egy 27 kilométer kerületű föld alatti alagútban működik majd, ami hosszabb a budapesti metróvonalaknál. A detektorok több tíz méteresek, a belsejükben a sok tonnányi vas éppúgy megtalálható, mint a nagyon finom szerkezetek. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiséget gyűjtenek, az események milliárdjaiból pedig a legnagyobb teljesítményű számítógépek, számítógépek hálózatai válogatják ki a néhány nagyon érdekes új jelenséget. De egyáltalán miért van szükség ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre?

Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától

Tudomány2008.07.03, 09:40

Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...

A sötét anyag nyomában - 1. rész: földi kísérletek

Tudomány2007.11.19, 09:15

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében a részecskegyorsítókkal végzett kísérleteket mutatjuk be.

Részecskéket és nem-részecskéket várnak a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójától

Tudomány2007.06.25, 07:29

Minden korábbitól alapjaiban eltérő merész feltevésekkel élt az anyag felépítését illetően Howard Georgi, a Harvard Egyetem kutatója a Physical Review Letters c. szakfolyóiratban közölt tanulmányában. A Világegyetem szerinte tele lehet egy olyan dologgal, amely nem részecskékből áll. A rendkívüliséget szóhasználata is mutatja, a feltételezett valamire nem a szokásos anyag szót használja, hanem a sokkal általánosabb dolog kifejezést. E valami alkotóelemeinek az "unparticle", azaz nem-részecske nevet adta.

Feltárultak Arkhimédész titkai

Archívum2006.11.28, 15:10

Arkhimédész ezer évvel ezelőtt lemásolt művét egy fizikai laboratórium részecskegyorsítójának röntgensugaraival tették láthatóvá. A bonyolult vizsgálatra azért volt szükség, mert a kézirat ún. palimpszeszt formában maradt fenn.

Csináljunk fekete lyukakat

Tudomány2006.11.19, 08:56

Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövőre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tőlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.

Az első magyar részecskegyorsító

Tudomány2004.04.23, 15:25

Ha a Petőfi híd budai hídfőjétől gyalog sétálnak a Mindentudás Egyeteme előadására, akkor bal kéz felől az Eötvös Loránd Tudományegyetem északi tömbjét látják. Érdemes bemenni és közelről is szemügyre venni a hazai tudománytörténet egyik becses emlékét. Ha végigsétálnak az üvegfal mellett, a ruhatár és a büfé mellett elhaladva magas, fényes szerkezetet látnak. Ez az első magyar részecskegyorsító, ezen hajtottak végre Magyarországon első ízben elemátalakulással járó atommagreakciót.

Közelebb az isteni részecskéhez

Tudomány2004.03.11, 14:31

A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.

Hawking fogadást nyert a Higgs-bozonok rovására

Tudomány2002.09.13, 17:43

Steve Connor, az Independent tudományos szerkesztője megkísérelte az első lehetetlent, az itt leírt további lehetetlenségek között: egy napilapban szellemes eszmefuttatással leírta, hogyan veszett össze a mai tudomány egyik "nehézsúlyúnak" titulált tudósa: Newton tanszékének örököse, korunk legsikeresebb ismeretterjesztője, Stephen Hawking, Peter Higgs professzorral, akiről az egyik legizgalmasabb, megfoghatatlan részecskét, egy bozont neveztek el.

Előző
  • 1
Következő