rendszerváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Orbán Viktor
- Nagy Imre
- Lengyelország
- Kövér László
- Ellenzéki Kerekasztal
Harminc éve halt meg Antall József, aki életét adta a magyar népért
Antall József a rendszerváltozás utáni Magyarország első demokratikusan és törvényesen megválasztott miniszterelnöke volt, XX. századi történelmünk ikonikus alakja, aki tudós történészként és felelős politikusként a magyar nemzet egységében, az európai szabadság értékrendjében és a kereszténység társadalmi tanításában vélte fölfedezni a harmadik évezred Magyarországának alapjait - írta a Magyar Nemzet.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Fűrész Gábor: Magyarország akkor tud sikeres maradni, ha a nemzeti szuverenitás útját követi
Magyarország akkor tud sikeres maradni, ha a nemzeti szuverenitás útját követi ebben a bizonytalan világban – mondta el a Századvég Szuverenitás Konferenciáján Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke. Megnyitó beszédében Fűrész Gábor kifejtette, hogy nem tudjuk, mi lesz a következő 30 évben, ezt majd a történelem írja, de az biztos, ha Magyarország sikeres lesz, akkor a pozitív szabadság mentén lesz az.
Jeszenszky Zsolt bemutatja a legjelentősebb tüntetéseket a rendszerváltozás óta
1989 óta mindkét politikai oldal számos tüntetést, utcai demonstrációt szervezett. Van köztük, amelyiket már szinte el is felejtettük. De melyiken voltak a legtöbben? - teszik fel a kérdést a Kontextus legújabb videójában.
A történész, aki soha nem tekintette befejezettnek a tanulmányait
Száztíz éve, 1913. július 31-én született Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.
Kövér László: A rendszerváltoztatás az '56-os hősöknek is köszönhető
A tragikus kimenetelű eseményekre is lehet ünneplőbe öltözött lélekkel emlékezni, ha erkölcsi tartalmukkal a jövő generációk gyarapodását szolgálják - mondta a Magyar Nemzetben pénteken megjelent interjújában, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából Kövér László. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az 1989-90-es rendszerváltoztatás is azok hősiességének köszönhető, akik - akár az életüket adva - részt vettek a forradalomban.
A korábbi magyar jövőképek alapján feltárhatók a kudarcok és a félbe maradt sikerek okai
Miért ne kutatnánk és idézhetnénk fel az elmúlt 30, 100 és 500 év magyar jövőképeit annak érdekében, hogy világosan lássuk a kudarcok és a félbe maradt sikerek okait? - teszi fel a kérdést Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb elemző írásában, amelyben a pontos jövőkép történelem- és gazdaságformáló erejét vizsgálja.
Szenzáció volt a Közértbe menni - az üzletlánc megváltoztatta a vásárlást Magyarországon
„Leugrom a közértbe!" – mondják néha még ma is sokan, ha vásárolni indulnak. Sokan talán nincsenek is tisztában ennek a kifejezésnek az eredetével. Hiszen hosszú ideje már csak a megszokás mondatja ezt többekkel, mert a Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt., azaz a Közért már rég a múlté. A második világháborútól a rendszerváltozásig terjedő évtizedekben azonban annyira mélyen beívódott a köznyelvbe ez a kifejezés, hogy sokan – és nemcsak az idősebb korosztályok képviselői – továbbra is használják. Összeállításunkban bemutatjuk, miért is "ugrottak le" annak idején a közértbe vásárolni, áttekintve a szocializmus időszakával egybeforrt ...
Kinevették, de egy dologban egész Európában élen járt a Gelka
A magyarországi rendszerváltozást megelőző időszakból számos olyan márkanevet lehet felidézni, amelyek annak idején a mindennapok részei voltak, ám az azóta felnőtt generációk tagjai számára azonban egyre kevesebbet mondanak. Ezek egyike a Gelka, vagy teljes nevén Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, amely hatvan évvel ezelőtt jött létre, háztartási gépek és berendezések javítására. Mivel ezek minősége, illetve tartóssága nem kevés kívánnivalót hagyott maga után, a szervizhálózatnak bőven akadt dolga az évtizedek alatt, hálás témát szolgáltatva ezzel a kabarétréfák szerzői számára is. Az egykori nagyvállalatból leágazott kisebbb ...
1989. június 16-án Orbán Viktor kimondta a legfontosabb gondolatot
Június 16-án van Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai újratemetésének harmincadik évfordulója. Hogy mekkora jelentősége volt a mai szabad és demokratikus Magyarország kialakulásában a harminc évvel ezelőtti újratemetésnek, valamint az ott elhangzott Orbán Viktor-beszédnek, arról Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója, a 30 éve szabadon című emlékév projektvezetője azt mondja, ez a nap olyan volt, mint egy gátszakadás. Gyakorlatilag ez a rendszer összeomlásának napja. Innentől kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszer alapjai véglegesen megkérdőjeleződtek, és tovább már nem lehetett fenntartani azokat a hazugságokat, ammire ...
Nem ingyen kaptuk a szabadságot
1989. március 15-én az ellenzék hívására százezres tömeg hömpölygött emlékhelyről emlékhelyre Budapest belvárosában. Egy héttel később, március 22-én létrejött az Ellenzéki Kerekasztal, ami az egyik legfontosabb esemény volt a rendszerváltoztatás folyamatában. A 30 évvel ezelőtti eseményekről beszélgetünk Kónya Imrével, az Ellenzéki Kerekasztal létrehozásának kezdeményezőjével – aki március 15-én megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét „a szabad Magyarország békés eszközökkel történő megteremtésében és a hazai demokrácia kialakításában, illetve megtartásában betöltött kimagasló szerepe elismeréseként”.
Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás
A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7., - korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett - a legkitüntetettebb, de történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.
A sarkaiból kifordult világ
1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...
Hidegháborús visszaszámlálás, avagy „a történelem vége”
30 éve, 1985. március 11-én választották a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává Mihail Sz. Gorbacsovot. A Politikai Bizottság alig 54 éves ambiciózus és befolyásos tagjából a Szovjetunió első emberévé lett Gorbacsov neve egy rövid, de a világtörténelem menetét alapvetően megváltoztató korszak szimbólumává lett. Reformkísérletei – szándékai ellenére – a Szovjetunió széthullásához és a majd fél évszázados jaltai rendszer megteremtette európai status quo felbomlásához vezettek. Gorbacsov neve elválaszthatatlanul összeforrt a hidegháború végével és az új világrend, a globalizáció kiteljesedésével.
Kövér: A fiatal rendszerváltoztatók nem politikusnak készültek
Az Országgyűlés elnöke szerint több válasz is adható arra, hogy mikor kezdődött a rendszerváltozás. Szavai szerint számíthatjuk az MDF megalakulásától, vagy akár 1945-től is. Kövér László beszélt arról is, hogy a fiatal rendszerváltoztatók nem készültek parlamenti képviselőnek, csak belesodródtak a politikába.
Ági és Viktor élesben
Rodolf Hervé francia fotós 1989-ben érkezett Budapestre, és a rendszerváltás hangulata annyira magával ragadta, hogy évekig a fővárosban maradt. Ahová csak eljutott, fotózott, leginkább pedig a fővárosi underground többnyire ma már megszűnt, legendás helyszíneire jutott el, és a korszak emblematikus figuráival vette körül magát, különböző akciókban, performanszokban vett részt. 1989 és 1994 között készült fotó- és videómunkáiból nyílt most kiállítás a Centrális Galériában, On the Ground 1989-1994 címmel.
Magyarország: ahol mindenki közellenség
"Élősködő cigányok", "csaló leszázalékoltak", "lábukat lógató közszolgák", "tolvaj vállalkozók", "fukszos kopaszok": Magyarországon szinte az összes társadalmi csoporthoz vagy szakmához kapcsolódik egy ellenségkép is, amelyben a problémák gyökerét látjuk, de amellyel saját felelősségünket is elhárítjuk. Miből ered ez a gondolkodásmód?
- címkék:
- rendszerváltozás
- társadalom
- állam
- Címkefelhő »
Egymillió férfi haláláért teszik felelőssé a privatizációt
Egymillió férfi halt meg a kelet-európai rendszerváltozásokat követő privatizáció miatt - állítják brit kutatók. A posztkommunista országok halálozási adatait vizsgáló szakemberek szerint a radikális makrogazdasági változások katasztrofális hatással voltak a dolgozókra, főleg ott, ahol gyors volt a folyamat és gyenge a szociális háló.
Orbán békés rendezvényre számít pénteken
Orbán Viktor a rendszerváltozáshoz hasonló hangulatú rendezvényre számít pénteken, és nem "öklöt rázó" tömeget vár a Kossuth térre. A Fidesz elnöke erről hétfőn este a Hír Televízióban beszélt.
Először áll szóba a cseh államfő a kommunisták vezetőjével
A majdnem 17 évvel ezelőtti rendszerváltozás óta első ízben fogadta cseh köztársasági elnök hivatalos tárgyaláson a kommunista párt elnökét.
A Lenin útra szavazott a többség Martfűn
Megmaradtak a régi, még a rendszerváltozás előtti utcanevek Martfűn, miután a helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén, meghajolva az ott élők többségének akarata előtt, úgy döntött, hogy nem változtatja meg a lakosság egy része által kifogásolt elnevezéseket - mondta Balogh Edit címzetes jegyző. Így továbbra is lehet sétálni a Lenin vagy a Kun Béla utcákban.
3,3 millió munkanélküli Lengyelországban
A rendszerváltozás óta idén januárban volt a legmagasabb a munkanélküliség Lengyelországban. A statisztikai hivatal pénteki jelentése szerint a ráta elérte a 18,7 százalékot, vagyis kereken 3,3 millióan vannak munka nélkül.
Tulajdonjogi vita az újpesti honvédségi lakásokért
Ki adhatja el a bentlakóknak azt a 330 honvédségi lakást, amely a rendszerváltozás idején állami pénzből, állami telken épült Káposztásmegyeren, s melyek értékét most 1,6 milliárd forintra becsülik? Ez a tétje annak a tulajdonjogi pernek, amelyet a magyar állam és a Honvédelmi Minisztérium indított a fővárosi és az újpesti önkormányzat ellen. A Legfelsőbb Bíróság (LB) ma hirdet ítéletet az ügyben.
- 1