Uraknak és elvtársaknak is jutott a Postabank pénzéből

1997. február 28-án futótűzként terjedt szét az országban egy állítólagos belső körlevél nyomán kipattant aggasztó hír, miszerint az egyik legnagyobb lakossági pénzintézet, a Postabank napokon belül csődbe mehet. Kora délutánra hosszan kígyózó sorok alakultak ki a postahivatalok előtt, a Postabank és Takarékpénztár Rt. József nádor téri központi székháza előtt pedig a bankban lévő befektetéseik, betéteik sorsa miatt aggódó, ideges tömeg verődött össze. A pártállami idők finisében létrehozott és ma már történelemnek számító Postabankot sok szempontból a rendszerváltozás sajátos állatorvosi lovának tekinthetjük.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Lázár: 56-ot győzelemre kell vinni

A félbehagyott rendszerváltást be kell fejezni, 56-ot győzelemre kell vinni, nemcsak a jogszabályokban, az emlékezetben, szobrok állításával, hanem a fejekben és a lelkekben is – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Szentesen.

Az első népszavazások a köztársasági elnökről szóltak

Részben az ország közjogi berendezkedésének egy szeletéről szóltak az első magyarországi népszavazások 1989-90-ben. A küzdelmek végén eldőlt, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja, és ez a mai napig nem változott. Az Origo három részben mutatja be a hazai népszavazások történetét.

Mostantól Egerszegi Krisztináról és a Sziget Fesztiválról is tanulnak az iskolások

Nemcsak a rendszerváltásig, hanem 2004-ig, az európai uniós csatlakozásig kell tanulniuk a nyolcadikos és a tizenkettedikes diákoknak a történelmet az idei tanévtől kezdve. Vagyis: körülbelül 15 évet bővült a tananyag. Ez már egy úgynevezett új generációs tankönyv, amelynek a szerkesztésébe a tanárok is beleszólhattak. Kaposi Józsefet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját többek között arról kérdeztük, hogy ilyen rövid idő alatt lehet-e objektíven írni a rendszerváltás utáni időszakról, hogy a mostani tananyag évek múlva megváltozhat-e, és hogy az új generációs tankönyvek miben különböznek a régiektől.

Göncz Árpád mindig keményen harcolt

Ma már mindenki csak Árpi bácsiként emlékezik vissza a kedden elhunyt Göncz Árpádra, pedig aktív pályafutása során gyakran harcolt politikai ellenfeleivel. Olyan konfliktusokból jött ki győztesként, amelyek más politikusok népszerűségét alaposan megtépázták volna. Sokan támadták például államfői szerepfelfogása, illetve a baloldalhoz és a liberálisokhoz fűződő viszonya miatt is. A lakosság azonban mindig mögötte állt.

Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal

A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint. 

Meghalt Szabad György

Életének 91. évében pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke - közölte Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke.

Kövér: a politikai elitnek van tartozása

Illuzórikusnak ítélte a rendszerváltozással és az uniós csatlakozással szemben támasztott hazai várakozásokat Kövér László. 

Felavatták Für Lajos mellszobrát

Felavatták Für Lajos mellszobrát vasárnap szülőhelyén, Egyházasrádócon, a rendszerváltó politikus, az Antall- és a Boross-kormány honvédelmi minisztere születésének 84. évfordulóján.

Valódi rendszerváltást követeltek

Több ezren demonstráltak Budapesten a Nincs Hova Hátrálnunk elnevezésű tüntetésen, ahol többek között új rendszerváltást követeltek. A Kossuth Lajos téren bejelentették, hogy a tanárok sztrájkra készülnek. Eközben a Parlament főlépcsőjének bejárata előtt többen a földre ültek, majd farkasszemet néztek a rendőrökkel. Az Origo fotóriporterét is könnygázzal fújták le. A vidéki nagyvárosokban és külföldön is a kormány lemondását követelték.

Negyedszázada jutottunk el a csúcspontra

Nagy bátorságról és szívről tettek tanúbizonyságot a magyarok a 25 évvel ezelőtti határnyitásnál, amikor a hazánkban lévő keletnémet menekültek előtt megnyílt az út a szabadság irányába. Az 1989. szeptember 11-én történtek emlékére országos plakátkampányt indított a német nagykövetség és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.

Nosztalgikus sztorizgatással és bűnöző Gyurcsánnyal indított a Veritas

Az Ellenzéki Kerekasztal 25. évfordulójáról tartott konferenciát a kormányzati történetkutató intézet, a Szakály Sándor vezette Veritas. Viták nem voltak, anekdotázás és derültség a régi felvételek láttán annál inkább. Kövér László szerint csak a jogászok tudtak maradandót alkotni a rendszerváltásban, a rendezvényen pedig azért szólalt fel, nehogy olyanok írják a történelmet, akik ott sem voltak.

A jobbikosok többsége szerint megérte a rendszerváltozás

A rendszerváltásról pozitív véleményt alkotók aránya az LMP és a Fidesz táborában a legmagasabb, de még a Jobbiknál is meghaladja az 50 százalékét. Az MSZP szavazók 63 százaléka szerint nem érte meg a rendszerváltás. A Tárki felmérése szerint a visegrádi országok között a magyarok a legkevésbé elégedettek a helyzetükkel.

Ha nem a pénz koordinál, a diktatúra fog

Chikán Attila és Surányi György egy liberális fórumon igyekeztek levenni a bűn terhét az elmúlt húsz évről, mert a hiba nem a rendszerváltás utáni tíz évben volt, hanem akkor, amikor már nem a pénz koordinálta a gazdaságot.

Sólyom: egyszer volt igazi forradalom, egyszer volt igazi rendszerváltás

Az egykori köztársasági elnök Magyar Szabadságért díjat vett át Gödöllőn. Beszédében azt mondta, ma ugyan divat lebecsülni a rendszerváltás korszakát, de a nemzet szabadsága akkor lett megalapozva.

Késik a jó kommunisták nyugdíjpótlékának felülvizsgálata

Nyárra tolódik azoknak a nyugdíjkiegészítéseknek a felülvizsgálata, amelyet az 1989 előtti rendszerben fontos szerepet betöltők kaptak - írja a Magyar Nemzet. A határidő már lejárt, de túl sok az akta, és lassan megy a munka.

Hoffmann középszerű nyüzsgőket szabadít a gyerekekre

Megértő, de nem puhány, szakszerű, de nem kíméletlen - ilyen egy jó tanfelügyelő a megkérdezett tanárok szerint, akiknek egyáltalán nem borsódzik a hátuk attól, hogy szeptembertől újra külső ellenőrök néznek majd be az óráikra. Az elfásult tanárokat fel tudják rázni, de a gyerekek kedvenceinek is adhatnak fontos visszajelzéseket. A tanároknak, iskoláknak és diákoknak is kedvező rendszer egyetlen hátulütője, ha ellepik a tanárnak tehetségtelen keménykedők.

Mikor lesz demokratikus Kína?

Még mindig magabiztos autokrácia benyomását kelti, pedig archaikus politikai berendezkedésével hosszú távon nem jut messzire.

A vagányokat és a nyugodtakat méltatta Orbán Lakitelek évfordulóján

A lakiteleki találkozó 25. évfordulójára megrendezett ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök is méltatta a rendszerváltást elősegítő értelmiségieket. Orbán szerint a legnagyobb érdemük az volt, hogy nem hagyták eltéríteni magukat céljaiktól, ahogyan most a kormány sem törődik bele abba, hogy mások dirigáljanak neki. Orbán szerint a lakitelkiek nyugodtak, az ifjú fideszesek pedig vagányok voltak, de az évek során kiderült, hogy egy tőről fakadnak.

Kenyér 20 forint, egy liter benzin 49 forint - Ennyibe került az élet 20 éve

1991. október 25-én a korábbi 36 forintos benzinárat 62-re emelték, ezért három napig taxisblokád gátolta Budapest, valamint később az ország közlekedését is. Éppen 20 évvel ezelőtt, 1992-ben mérték 49 forintos áron a benzint, ma pedig már akkor sem lepődünk meg, ha épp egy nullával többet, vagyis 490 forintot kérnek el egy literért. A régi időket jólesik felemlegetni, de vajon valóban jobb volt az élet itthon 20 éve?

A második legjobb munka az országban

A hatvanas és a hetvenes évek az egyedi film- és reklámplakátok utolsó aranykora volt Magyarországon, ennek ellenére az akkor készült remekművek többsége az utcák falain rohadt meg, ma pedig ritkaságnak számít. A grafikusok más művészeti ágakhoz képest sokkal több teret kaptak a rendszerben, bár meg kellett vívniuk a maguk harcát a politikával és kerülőúton túljárniuk az eszén - vagy megalkudniuk vele. Mely színeket nem szerette a politikai vezetés? Hogyan lehetett Skodát venni a virágos képeslapért kapott pénzből? Érdemes volt-e Nyugatra szöknie annak, aki jól rajzolt? Interjú Darvas Árpáddal, a sokak által a szakma zárt elitjének ...

Minősített öngyilkosság

Ritkán kerül demokratikus államokban egykori miniszterelnök rácsok mögé, ám Romániában ez történik Adrian Nastaséval: az országban az igazságszolgáltatás feltámasztáról beszélnek, többen azonban csak a jelenlegi kormány tisztogatását látják a háttérben. Mások viszont azt nem hiszik el, hogy Nastase múlt heti öngyilkossági kísérlete valódi volt, nem csupán egy elterelő hadművelet. Mit kapunk, ha a Nastaséról készült felvételeket a Ceausescu kivégzését bemutató videóra vetítjük?

Európa szerencséje, George Bush

Az Egyesült Államok negyvenegyedik elnöke, George Bush szobrot kap Budapesten. Mi az, ami miatt hálával tartozunk neki itt, Magyarországon?  

Elmúltkétév

Az emberek már nem hiszik el a kormánynak, hogy gazdasági háborúban állunk, sőt azt sem hiszik el, hogy különbek lennének a szocialistáknál. Pedig az orbáni politika erre a két állításra épült. Az elmúltnyolcévnek vége van.  

Szokd meg Orbánt!

Orbán Viktornak ebben a parlamenti ciklusban két célja lehet. Befejezni a rendszerváltást, és újrakezdeni a konszolidációt. Hol tart a kétéves kormány, és hányast érdemel a teljesítménye félidőben?

A kicserélhetetlen történelem

M. Kiss Sándor esszéinek, tanulmányainak, előadásainak válogatását adta közre Közelítések 1956 címmel. A kötetben szereplő húsz írás többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogyan állt helyt Magyarország politikai és szellemi elitje az elmúlt évszázad sorsfordító óráiban. Felismerte-e azokat a kihívásokat, amelyeket a nemzetközi feltételek változásai és a nemzeti meghatározottságok által kijelölt mozgástér a számára megszabott? Sikerült-e ezt a sokszor nagyon is behatárolt tartományt "bejátszania"? Képes volt-e ez az elit arra, hogy honfitársaink számára képességeik maximális kibontakoztatását lehetővé tegye? Más szóval: jóll ...

Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?

A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.

Euroszkeptikus politikus védi az Orbán-kormányt

Védelmébe veszi az Orbán-kormány intézkedéseit egy euroszkeptikus brit konzervatív képviselő, aki szerint az új magyar alaptörvény nem kevésbé demokratikus, mint a brüsszeli támogatással végrehajtott olaszországi és görögországi "puccs".

Nem jött tisztító vihar - interjú a rendszerváltozás fotósával

Nagy Piroska Amerikában született magyar lány a nyolcvanas években jött Budapestre, hogy egyetemen tanuljon, majd 1987. március 15-től amatőrként végigfotózta a rendszerváltásig tartó időszak szinte valamennyi jelentős utcai eseményét. A képek több mint húsz év után rendeződtek az Eufória évei című, most megjelent könyvvé, amelyben a fotókat az azokon szereplő rendszerváltó közéleti személyiségek - Mécs Imrétől Sólyom Lászlón át Orbán Viktorig - visszaemlékezései kísérik. Nagy Piroska szerint későn kezdtünk el biszkubélázni, de az [origo]-nak adott interjúban beszél vonító kísérleti kutyák mellett előhívott fotókról, az emberekbe beeleivódott ...

Izzik a tudathasadás Marosvásárhelyen

A Román Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltje iskolát nevezne el, illetve szobrot állítana Marosvásárhelyen annak az Adrian Paunescunak, aki az előző rendszer udvari költője, majd a nemzeti öntudatot hevítő Flacara Kör tömegmegmozdulásainak vezetője volt. Szüksége van-e a városnak ennyi barátra?  

"Húsz év alatt nem tudtuk megoldani" - újrajátszották az 1991-es Kónya-Pető vitát

Húsz év után újra összeült Pető Iván egykori SZDSZ-es és Kónya Imre egykori MDF-es politikus, hogy újrajátsszák a rendszerváltás utáni leghíresebb politikai vitát: meg kell-e keresni és büntetni a szocializmus bűnöseit és lehet-e kárpótolni azokat, akik sérelmet szenvedtek? Az 1991-es vita folyamatos fújolás és bekiabálások mellett zajlott, az indulatok többször elszabadultak. A probléma ma is ugyanaz: "Húsz év alatt nem tudtuk megoldani ezt közösen" - mondta Kónya Imre hétfőn.

Biszku 90: megint elfelejtették Bélát

A Bűn és büntetlenség című film bemutatója, illetve annak politikai és közéleti visszhangja után több mint egy évvel szinte biztossá vált, hogy Biszku Bélát nem fogják felelősségre vonni az '56-os forradalmat követő megtorlásokban játszott vezető szerepéért - ráadásul ez láthatóan senkit sem érdekel. Miért szomorú, hogy az antikommunizmus egyetlen politikai képviselője a szélsőjobb maradt?  

"Meghalt háromezer ember. Na és?" - Régi iratok karcolják össze Gorbacsov imázsát

Volt, hogy lepaktált a keményvonalasokkal, volt, hogy félrevezette nyugati kollégáit, és volt, hogy érdekből barátkozott, majd anyagi és erkölcsi támogatásért kuncsorogott. Ilyen volt valójában az eddig elvhű reformerként számon tartott Mihail Gorbacsov utolsó szovjet pártfőtitkár, legalábbis ezt mutatják azok az archív iratok, amelyeket a német Spiegel magazin hozott nyilvánosságra.

"Azt hitték, elfoglaltuk a rendőrörsöt" - interjú ef Zámbó Istvánnal

Miért kellett feloszlania az együttesnek, amely végre megtanult zenélni? A Bizottság a Műcsarnokba megy: Sírba visztek címmel nyílik kiállítás szeptemberben a nyolcvanas évek legfontosabb magyar underground zenekaráról, összművészeti csoportjáról, annak aktív részvételével. A működése során tucatnyi tagságú Bizottság egyik alapítójával, ef Zámbó Istvánnal beszélgettünk művészeti és rendőri akciókról, az elmemegfigyelőben töltött hónapokról, ipari vibrátorról, a kommunikáció hiányáról, a Szentendrére látogató Miles Davisről, és királyokká válásról.

A Fideszt segítette az amerikai, akinek durván beszólt Deutsch Tamás

A rendszerváltás idején az új magyar pártokat, köztük a Fideszt segítette Thomas Melia, az amerikai külügyminisztériumnak az a tisztviselője, akinek a magyar kormányt bíráló nyilatkozatára trágárkodva reagált Deutsch Tamás fideszes politikus. Egy Fidesz-alapító szerint nagy valószínűséggel Deutsch is találkozott Thomas Meliaval, de legalábbis biztosan hallotta a nevét.

Amikor a Fidesz még harcolt a mostani alkotmányért

A Fidesz politikusai keményen ostorozták az utóbbi hónapokban a jelenleg hatályos alkotmányt, de 22 évvel ezelőtti megalkotásában ők is tevékenyen részt vettek. Meghatározó figurája volt az alkotmányozásnak Orbán Viktor is, aki az MSZMP-vel csapott össze azon, milyen ideológiai töltete legyen a szövegnek. Az [origo] felidézi, hogyan készült az az alkotmány, amelyet a hétfői parlamenti szavazással lecserél a mostani kormánytöbbség.

Gyurgyák János: Az élet-halál harc megindult

"Nem született független sajtó, az értékalapú könyvkiadás haldoklik" - Gyurgyák János történész és író szerint a magyar baloldal mind politikailag, mind intellektuálisan megszűnt létezni, a magát nemzetinek valló kormány viszont minden korábbinál jobban eltávolodott az oktatástól és a kultúrától, amely a politikai szövetségesek kifizetőhelyévé vált. Interjú és korkép az Osiris kiadó vezetőjével.

Madonna és álruhás ügynökök a Stasi fotóin

Kortárs kulturális alkotásként tekint egy fiatal német fényképész az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynökei által készített felvételekre.  

Elveszettnek érzik magukat a 80-as évek szülöttei

Az 1980-as évek szülöttei egy rendszer végére érkeztek, annak már csak a nyomait érezhették. Új volt számukra ugyanakkor a mobiltelefon, az internet, és esetenként még a színes televízió is. Most félúton járnak a nagy generáció és a modern tinik között. Csoda, hogy nem találják a közös nyelvet?

Bereményi Géza: Egyre régibb leszek

A másfél éve halott Cseh Tamás dalainak nagy részét Bereményi Géza írta, mint sok magyar film, többek között a Megáll az idő forgatókönyvét. Bereményi később rendezni kezdett, a huszadik század legtöbb évtizedét bemutatta már a filmjeiben. A hetvenes évekről szólót most írja. A magyar film helyzetéről, a politikáról, Cseh Tamásról és a kamaszlétről is beszélgettünk vele.  

Nemere István: A cenzúra a fejekben van

Cigányok című új művében mindenkinek odacsap, tíz nap alatt írta meg a szeptember 11-ei terrortámadás történetét, illetve körüllengi a Titkok könyvének, valamint harmincöt évnyi krimi-, fantasztikus és ifjúsági irodalmi életműnek a legendája. Emellett ő Melissa Moretti, valamint Stefan Niemayer, a náci történelem ismerője. Közel hatszáz könyve jelent meg Nemere Istvánnak, csak idén huszonegy. Eddig. Interjúnkban szó esik szocialista kultúrpolitikáról és Kuczka Péterről, Hitlerről és a tankönyvekről, szakmaiságról, idézőjelbe tett hitelességről és az évente eladott háromszázezer Nemeréről. Tisztázzuk a városi legendát, amely szerint ...

Húsz év újhullám: a Demszky-korszak vége

Plázák és feketéllő kapualjak, dugók és kerületi kiskirályságok, korrupció és felkész beruházások: Demszky Gábor hiteléhez hasonlóan Budapest fénye is megkopott az utóbbi húsz évben, a főváros 2010-ben darabjaira látszik esni. Mi lesz a dolga és milyen rendszerhibákat kell megszüntetnie az új városvezetésnek?

Nincs egyedül Biszku Béla, a kommunizmus építője

Nem a vihart kavaró interjújával előkerült Biszku Béla az egyetlen olyan egykori befolyásos kommunista, aki ugyan az elmúlt húsz évben eltűnt a nyilvánosság elől, de ma is él. Kovács István a Rákosi-rendszerben volt vezető, Lázár Györgyöt Kádár hű fegyverhordozójaként tartották számon, Marjai József a gazdaság ura volt a nyolcvanas években - csak néhányan az [origo] által összegyűjtött névsorból. 

A zsarolható ország

Sikerült archiválni a rendszerváltás előttről származó, hányatott sorsú titkosszolgálati mágnesszalagok adatanyagát. Az anyag állítólag minden másnál teljesebb információt tartalmaz arról, hogy kik dolgoztak Kádár-rendszer állambiztonsági szerveinek, ám ezek az információk nagy valószínűséggel továbbra is titokban maradnak a nyilvánosság előtt. Milyen károkat okoznak Magyarországnak azok a politikusok, akik húsz éve gátolják a múlt megismerését?  

Vasfüggöny a fejben

Magyarországon a fiatal és az idős generáció demokratikus rendszerhez való viszonya nem különbözik egymástól. A Kádár-rendszer íránti nosztalgia és a "legvidámabb barakk" közhelye határozza meg társadalmunkat. Miért nem emlékeznek meg 1989-ről a magyarok? Akarta-e a magyar nép a rendszerváltozást?

Húszéves a Magyar Köztársaság - fotókiállítás és élő szobrok

Németország megköszöni

Össztűzben az ellenzéki kerekasztal tagjai

Kiderült, kik voltak az ügynökök Nagy Imre újratemetésén

Az 1956-os Intézet kutatói azonosítottak 110-et abból a 181 emberből, akik feladatot kaptak a kommunista állambiztonságtól Nagy Imre és mártírtársai 20 évvel ezelőtti újratemetésekor. A rendszerváltásban kulcsfontosságú szerepet játszó eseményen bedolgozott az állambiztonsági szerveknek többek között Bárándy György ismert ügyvéd, Nógrádi György biztonsági szakértő és Tőke Péter újságíró, és a Fidesz-alapítók közt is volt besúgó.