Csempészett fegyverek is láthatóak lesznek a Hadtörténeti Múzeumban

A rendszerváltás időszakára fókuszálva mutatja be a korszak haderejét a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szombaton a Múzeumok éjszakáján.

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

Milyen titkokat rejt Juszt László kacskaringós élete?

Nem túlzás azt állítani, hogy valódi sikerkönyv Mező Gábor első könyve: A média lenyúlásának titkos története. A rendszerváltás posztkommunista időszakának átmentett alakjairól korábban már készítettünk interjút a szerzővel, amelyből kiderült, a kutatás messze nincs még lezárva. Több szálat, így például több közismert televíziós személyiség - Mező Gábor szavaival - egyfajta hálózati bekötését kutatja. A legnyilvánvalóbb ilyen tévés Juszt László. De a kutató szerint hamarosan más, egykori tévésekről is beszélni kell Juszt kapcsán. Mező Gábor szerint a demokrácia jelszava mögé bújva többen voltaképpen ugyanazt a hálózatot próbálták toovábbéltetni. ...

Vitray Tamás saját magát buktatta le, Gyárfás Tamás nem tudott semmit cáfolni

Felbukkannak alig ismert titokzatos háttéremberek, válogatott bűnözők, és kevéssé tudott összefüggések is Mező Gábor, A média lenyúlásának története című könyvében, a legfontosabb mégis az, hogy átláthatóvá válik, hogy a vörös polip, vagyis a kommunista nomenklatúra miként hálózza be az egész magyar médiát a rendszerváltoztatás első éveiben. A szerző a PestiSrácok munkatársaként évek óta kutatja a kommunista állambiztonság beszervezettjeinek karriertörténetét, a szóban forgó kötetből is olvashattunk epizódokat már a portálon. Például Vitray Tamás és Havas Henrik karrierjének alakulását is felfejtette már. Az Erdélyi Szalon gondozásáában ...

Bélyegsorozattal emlékeznek az első szabadon választott magyar kormányra

A "30 éve szabadon" emlékévhez kapcsolódóan az első szabadon választott magyar kormány tagjairól bocsátott ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet a Magyar Posta, a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával.

Boross Péter: A fővárosban egy alkalmatlan gyülekezet kezébe került az irányítás

A rendszerváltozás nem hozta meg a remélt gyors életszínvonal-emelkedést, és ez a harminc évvel ezelőtti első önkormányzati választási eredményben manifesztálódott – minderről Boross Péter beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy 1990-ben ezekben a hetekben tartották az első szabad helyhatósági választásokat Magyarországon. A volt miniszterelnök kifejtette, hogy ez volt az első rossz jel a magyar közvéleménytől, hogy alapvetően elégedetlenek az új viszonyokkal. Boross szerint tudomásul kell venni, hogy nem forradalom volt 1990-ben, hanem a nagyhatalmak által jóváhagyott változás, annak minden következményével együtt. Úgy látja, ha a ...

Az állampárti hálózat emelte fel Varga Zoltánt, a 24.hu tulajdonosát

Részletesen beszámol a Pesti Srácok Varga Zoltán, a baloldali 24-et is tulajdonoló nagyvállalkozó rendszerváltás előtti múltjáról, és eddig kevésbé ismert éveiről. Karrierjének felívelésében kulcsszerepe volt a magyar „tőzsdekirálynőnek", Hardy Ilonának, aki nyugati lehetőségekhez segítette a laptulajdonost. 

Premierre is sor kerül a Rendszerváltó Filmnapokon

Bemutatjuk Szauer Pétert, a hvg hazugságok sorozatával lebukott tulajdonosát

A hvg Magyarország egyik legismertebb baloldali propagandafelülete, ennek ellenére a lap tulajdonosa nem igazán ismert a nyilvánosság előtt. Szauer Péter tulajdonos-vezérigazgató egész életében próbálta kerülni a nyilvánosságot. Karrierje még a rendszerváltás előtt indult. A kommunista diktatúra idején - hogy, hogy nem - több barátjával együtt sikerült lapot alapítania. Még a hetvenes években. Pályafutása során botrány botrányt követett: lapja többek között hamisított videót, álriportot (természetesen mindig a baloldal érdekében) és a tulajdonos sérelmeiről szóló álleleplezést közölt. Mindennek azonban semmilyen valódi következményee ...

Rendszerváltás után korszakváltás - Békés Márton írása

A posztkommunizmus egymással összefonódó politikai, gazdasági és kulturális elitjei a 2010-es választás után, sőt még a hasonló eredménnyel járó 2014-es után is úgy gondolták (a 2018-as újabb sokk után már elbizonytalanodtak ebben), hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere, vagyis Orbán Viktor kormányzása ideiglenes lesz, maximum egy lábjegyzet az 1945 óta uralkodó – rendszereken és baloldali/liberális pártokon átívelő – progresszív korszak fő történetéhez - olvasható a XXI. Század Intézet „Rendszerváltás után korszakváltás" című elemzésében.

Gulyás Gergely: Magyarország a rabságból a szabadságba lépett át

A rendszerváltoztatással Magyarországon a rabság helyére szabadság, a szovjet megszállás helyére nemzeti függetlenség, a tervgazdaság helyére piacgazdaság, az alapvető jogok állam általi eltiprása helyére jogállam lépett - írta Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter a közösségi oldalán.

Lánczi Tamás: Az első szabad választást övező várakozások nem teljesültek

A harminc évvel ezelőtti első szabad választást, az első szabadon választott parlament és kormány megalakulását övező várakozások nem teljesültek - mondta Lánczi Tamás politológus az M1 aktuális csatornán szombat reggel.

A rendszerváltás utáni első ülésére emlékezik az Országgyűlés

Négynapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők hétfőn a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos újabb azonnali kérdéseket tesznek fel a kormánynak, kedden pedig nyolc előterjesztésről tartanak általános vitát. A parlament május 2-án a rendszerváltás utáni első szabad Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulására emlékezik.

A cigányság és a magyarság mindig számíthatott egymásra a sorsfordító időszakokban

A cigányság és a magyarság mindig számíthatott egymásra a sorsfordító időszakokban - mondta el Schmidt Mária történész, a nemzetközi roma napon. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumi tagja hozzátette, a közalapítvány kampányt indít, hogy bemutassa a rendszerváltoztatás roma hőseit.

Tőkés László hősies ellenállásától Ceausescu kivégzéséig - 30 éve volt a romániai forradalom

30 évvel ezelőtt, karácsony első napján győzött a romániai forradalom, amelynek kiindulópontja az erdélyi Temesvár volt. Itt egy akkor még kevésbé ismert, de annál bátrabb magyar, református lelkész, Tőkés László felszólalt a Nicolae Ceausescu román diktátor által fémjelzett rendszer falurombolása, a magyarok és a hívők elnyomása ellen. Tőkés ezzel kivívta az államhatalom haragját, a Securitate minden áron igyekezett elhallgattatni. Nem jártak sikerrel, sőt a lelkész melletti temesvári kiállás volt az a szikra, ami aztán egy héten belül elsöpörte az egyre őrültebb ötletekkel előálló, a népét addigra maximálisan kizsigerelő Ceausescuu ...

Alkalmi bélyegkisív kibocsátásával emlékeznek a rendszerváltókra

Alkalmi bélyegkisív kibocsátásával csatlakozik a 1989-90-es rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából meghirdetett 30 éve szabadon című emlékév programsorozatához a Magyar Posta.

Kövér László: Mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává

Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, pénteken a Parlamentben.

A rendszerváltoztatás nagy vívmánya, hogy van lehetőség az alternatívák között választani

Történelem, ami nem ér véget –Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel tartottak nemzetközi konferenciát a Terror Háza rendezésében a kormány által meghirdetett „Harminc éve szabadon" emlékév programsorozatának részeként. A tanácskozáson szó volt többek között a kommunista diktatúra hatásairól, a Kelet és Nyugat Európa közötti törésvonalakról, valamint arról is, hogy mit tesz hazánk annak érdekében, hogy a leginkább szolgálni tudja az európai béke, az önrendelkezés és a demokrácia ügyét.

1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja

1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja - hangsúlyozta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

Deutsch Tamás: A rendszerváltozás folyamatával csoda történt Európában

Harminc évvel ezelőtt, a berlini fal leomlásával, a magyar, a lengyel és a csehszlovákiai rendszerváltozás folyamatával csoda történt Európában. Hiszen a 20. század legördögibb, legsötétebb és legkegyetlenebb diktatúráját, a kommunizmust sikerült a szabadságszerető közép-európaiaknak legyőzniük – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben kedden.

Ez itt a kérdés: beavatkoztak-e a titkosszolgálatok a magyar rendszerváltásba?

A jelentős történelmi korszakról leginkább akkor kaphatunk teljes képet, ha azzal is tisztában vagyunk, hogy mikor, mivel és hogyan avatkoztak be az eseményekbe a titkosszolgálatok. Ez igaz napjainkra, ahogy a rendszerváltás idejére is igaz. Vajon a 30 évvel ezelőtti folyamatot is megpróbálták befolyásolni a szervezetek? Ez itt a kérdés, ez volt a kérdés az M5 november 11-i adásában.

Schmidt Mária: A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget az antikommunista forradalomnak

A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget a kelet-európai antikommunista forradalomnak - vélekedett Schmidt Mária történész az M5 csatorna Ez itt a kérdés című, hétfő esti műsorában.

Nem felejtjük el a magyaroknak, hogy átpöföghettünk a Trabantokkal

Harminc évvel ezelőtt, 1989 szeptemberében történelmi pillanat következett be a magyar-osztrák határzárnál: miután pár héttel korábban rést ütött rajta a Páneurópai piknik, végre teljesen megnyílt, és nyugatra távozhatott a nálunk tartózkodó több tízezer NDK-s menekült. A jubileum alkalmából a korszak (ma már veterán) autóival érkezett Magyarországra egy német különítmény, hogy az eredeti helyszíneket bejárva emléktúrán emlékezzenek meg a kommunizmust felváltó szabadságról.

1989-es határnyitás jubileumi NDK emléktúra galéria

30 éve volt a Páneurópai Piknik

Éppen 30 évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én, egy Sopron melletti határátkelőhelynél szervezték meg a Páneurópai Pikniket, és az ebből az alkalomból néhány órára megnyitott osztrák-magyar határon több száz, a kommunista Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) menekülő ember jutott át Ausztriába, onnan pedig a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK). A történelmi esemény évfordulójáról közösen emlékezik meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár Sopronban.

Tusványos nem enged értékeiből

Bordács Bálint véleménycikke Tusványosról.

Gulyás Gergely: A rendszerváltozás az elmúlt két évszázad egyik legpozitívabb eseménye

A rendszerváltozás – minden hibájával és hiányosságával – az elmúlt két évszázad nagy történelmi fordulópontjai közül az egyik, ha nem a legpozitívabb esemény – hangoztatta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egy, a témában rendezett fórumán.

Óriási érdeklődés volt, hatalmas siker a Szabadságkoncert

Óriási siker volt a Hősök terén az az ingyenes koncert, amellyel Magyarország azt ünnepelte, hogy 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai temetésén több százezer ember demonstrálta, hogy elege van a kommunista diktatúrából, és szabadságot akar. Több tízezren ünnepeltek. A sok fellépővel tarkított program házigazdája Nagy Feró volt, aki a nyolcvanas években már a rendszerellenesség egyik jelképe volt Magyarországon.

Harminc éve szabadon - ingyenes Szabadságkoncert a Hősök terén

Ma este a Hősök terén ingyenes koncerttel ünnepli Magyarország azt, hogy 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai temetésén több százezer ember demonstrálta, hogy elege van a kommunista diktatúrából, és szabadságot akar. A sok fellépővel tarkított program 18:30-kor kezdődött, a házigazda Nagy Feró, aki a nyolcvanas években már a rendszerellenesség egyik jelképe volt Magyarországon. 

Erre mindenkinek emlékeznie kell

Hatalmas megtiszteltetésnek érzi, hogy ő is felléphet a rendszerváltoztatás 30. évfordulóját ünneplő, ma esti Szabadságkoncerten, a Hősök terén. A 40-50 éve aktív előadók mellett ő a legfiatalabb fellépő, és noha a rendszerváltásról nem nagyon lehetnek saját emlékei, mégis feladatának érzi, hogy minél többen emlékezzenek. Vastag Csaba mesélt a társadalmi felelősségvállalásról, a Nagy Feróhoz fűződő barátságáról és másolt kazettákról is. Interjú. 

Nagyszabású koncerttel ünneplik a rendszerváltoztatás 30. évfordulóját

Szabadságkoncert címmel nagyszabású estet rendeznek június 16-án a fővárosi Hősök terén a rendszerváltoztatás 30. évfordulója alkalmából. A program fellépői között lesz Varga Miklós, Vikidál Gyula, a Beatrice, a Republic, a KFT, az Emelet, a Piramis-évek és Keresztes Ildikó, a szimfonikus kíséretet pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar szolgáltatja.

Űrhajós és világháborús vadászpilóta az 51-es bázis megnyitásán

Június elsejétől a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a hidegháborús korszak legendás haditechnikai eszközeit bemutató egyedülálló szabadtéri kiállítás, a Komo-Sky 51. Bázis. A főváros közelében, Dunavarsányban, az 51-es főút mellett megtekinthető gyűjtemény a katonai repülés relikviái mellett a Kádár-kor Magyar Néphadseregének harceszközeit is felvonultatja. A megnyitón jelen volt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, valamint a 97. életévében járó Frankó Endre főhadnagy, volt világháborús magyar Messerschmitt-vadászpilóta, a legendás Puma-osztály utolsó élő tagja is. Farkas Bertalan interjút adott az Origónak.

Bodrogi Gyula akarta leszereltetni a vörös csillagot az Erzsébet-kilátóról

Meglepő dokumentumot tett közzé az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Megtudhatjuk belőle, hogy 1989-ben Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze kezdeményezte a vörös csillag leszedését az Erzsébet-kilátóról.

Szabó István lottónyertes életét megmérgezte a hatalmas vagyon

Többször megjárta a börtönt, és alkoholista lett Szabó István, aki 60 évvel ezelőtt nyerte meg az 1 millió 240 ezer forintos lottónyereményt. Az akkor hatalmas vagyonnak számító összeget az utolsó forintig eltapsolta. 

Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait

Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...

30 éve jött létre az Ellenzéki Kerekasztal

Harminc éve, 1989. március 22-én ült össze először a Kónya Imre vezette Független Jogászfórum kezdeményezésére a pártállami keretek lebontásának és a békés, polgári demokratikus átmenet módjának megvitatására az a kilenc formálódó társadalmi szervezet, amely Ellenzéki Kerekasztal néven vonult be a legújabb kori magyar történelembe. A kimúlása végső stádiumába került állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindent elkövetett hatalma, illetve befolyása minél teljesebb körű átmentésére, ami miatt kezdettől fogva az ellenzéki egység aláásására, és a számára legkedvezőbb különalkuk megkötésére törekedett.

A Moncsicsinak is volt köze a rendszerváltáshoz- videó

Elindította a 30 évvel ezelőtti rendszerváltást ünneplő programsorozatát a Magyar Nemzeti Múzeum. Közös időnk - 1989 címmel indított el egy felhívást: azt kérik, hogy akinek van otthon bármilyen, 1989-es jellegzetes tárgya, vigye be a múzeumba. Az összegyűlt tárgyakból ősszel rendeznek majd kiállítást. 

A rendszerváltáshoz kapcsolódó tárgyakat gyűjt a Nemzeti Múzeum

A rendszerváltáshoz kapcsolódó tárgyak gyűjtésébe kezd a lakosság körében a Magyar Nemzeti Múzeum, amely Közös időnk - 1989 címmel indította el a 30 évvel ezelőtti eseményeket ünneplő programsorozatát.

Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren

Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.

28 éve volt a taxisblokád – videó

Konferenciát szervezett a rendszerváltásról, a huszonnyolc évvel ezelőtti taxisblokádról, az állampárt vagyonátmentéséről a Premier Kultcaféban a Pesti Srácok. A kommunista titkosszolgálatok 1990-es szabad választások után is megfigyelhető háttértevékenységének egyik legjellemzőbb eleme, a példátlan precizitással megszervezett taxisblokád óriási kárt okozott az első szabadon választott kormánynak. 

Boross Péter: sokba került a puha rendszerváltozás

Kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna szükség, ami nagymértékben csökkentette volna a mai nehézségeink számát – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Boross Péter, aki augusztus 27-én ünnepli 90. születésnapját. A volt miniszterelnök elmondta: Antall József példátlan ellenállást fejtett ki a külföldi nagykoalíciós rábeszélésekkel szemben. Szerinte nagy siker a három kétharmados győzelem, mert lehetővé tette egy jobboldali világkép dominánssá válását. Úgy vélte: fontos a kulturális kirekesztés megszüntetése, mivel nincs olyan ország a világon, amely azokat kényeztetné, akik ellenségesen viszonyulnak hozzá.

Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni

A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.

Ex-SZDSZ-es álcivillel próbálja átverni a józsefvárosiakat az ellenzék

Együttműködhetett a szocialista államhatalommal, napjainkra viszont a demokrácia nagy harcosaként jellemzi magát. 12 évig volt az SZDSZ fővárosi képviselője, most pedig civil szférából érkezőként nyilatkozik. Politikai pályájának bukásával az akkor még élő és erős balliberális politikai-gazdasági háló jól fizető pozíciókba helyezte el, most, hogy kampány van, független szereplő lett. Soros György támogatta szervezet vezetője a mai napig, de az ideológiáktól, pártoktól különállónak tartja magát. Győri Péternek, az ellenzék VIII. kerületi polgármesterjelöltjének karrierje tele van kiadós ellentmondásokkal, amit képtelenség feloldani. ...

Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?

Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.

Magyar grófkisasszony hollywoodi románca

Igazi 20. századi tündérmese a szép magyar grófkisasszony és a sármos albán király házassága. Úgy tudni, a nagy nőcsábász hírében álló Zogu egy magazinban látta meg Apponyi Geraldine fotóit, és egyből felfigyelt rá. A nő arisztokrata származása már csak hab volt a tortán.

Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.

Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu

Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.

Még mindig sötét gyanú övezi a Seuso-ügyet

2017. július 12-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a magyar államnak kétoldalú tárgyalások útján sikerült visszaszereznie a világ egyik legjelentősebb késő-római ezüstlelet-együttese, a Seuso-kincs legtöbb darabját. Az évtizedekkel korábban Polgárdi határában megtalált és illegálisan külföldre csempészett felbecsülhetetlen értékű antik kincs sorsát számos, máig megválaszolatlan kérdés kíséri.

Keserédes privatizációs rémtörténet a rendszerváltás hajnaláról

Mi köze van a magyar cukoriparnak a műholdakhoz és a világtengerekhez? És miért volt az 1989-es év a nagy fordulópont? Mit is jelentett valójában, hogy  „vitték, mint a cukrot”? Bertalan Péter történész-politológus ezekre a kérdésekre is választ ad legújabb, az Egy „keserédes” történet című könyvében, amelyben a magyarországi cukoripar hányatott sorsú magánosításának példáján keresztül mutatja be  a rendszerváltás korszakának privatizációs ellentmondásait.

Több meglepetés kiderül Antall József életéről

„A rendszerváltásról szóló különféle elképzelések miatt is fontosnak éreztem ennek a filmnek az elkészítését, ráadásul arról a korról sem készült semmilyen átfogó dokumentumfilm az elmúlt évtizedekben” – ezzel indokolta az Origónak Dér András filmrendező, miért készített dokumentumfilmet a volt miniszterelnökről. A néhai kormányfő 85. születésnapjának évfordulóján mutatják be a köztévén az Antall József életéről szóló dokumentumfilm első részét.