Ha nem meséljük el, milyen börtön volt a szocializmus, nem fogják megérteni a rendszerváltást sem

„Ha nem meséljük el, hogy milyen börtön volt számunkra a szocializmus, és nem mondjuk el azokat az érzéseket, nem mutatjuk meg azt a világot, amiből szabadulni szerettünk volna, és teljesen reménytelennek tűnt, hogy kiszabaduljunk egyszer, akkor nem fogják a fiatalok megérteni a lényegét" - állítja Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke. Úgy látja, hogy sokan szeretnék a rendszerváltást a magukénak tudni, ezért is támadta olyan hevesen a baloldal az ősszel bemutatott Blokád című film Göncz Árpád-ábrázolását. Szerinte nagyszabású magyar történelmi filmek koprodukciós alkotásként, világszínvonaalú ...

Leszámolás a hazug "Árpi bácsi"-mítosszal

Óriási sikerrel játsszák a mozik Tősér Ádám rendező és Lajos Tamás producer filmjét, a Blokádot. A film hiteles és emberi jelenetek sorával mesél Antall Józsefről, a rendszerváltás utáni első miniszterelnökről, de a film szól a szeretetről, a családi gyökerekről és persze árulásról is. Politikai árulásról: és itt nem lehet megkerülni az SZDSZ-es köztársasági elnök, Göncz Árpád nevét. A Blokád - a filmművészet kulturált eszközeivel, minden szájbarágás és didaxis nélkül, mintegy a fő történet mellékszálaként - kíméletlenül leleplezi a hazug és nevetséges, tudatosan építgetett és minden alap nélküli "Árpi bácsi"-mítoszt. A filmben nagyyszerű ...

Hatalmas tömeg szeme láttára, lángcsóvát húzva csapódott földbe a vadászgép Pápán - videó

1990. szeptember 16-án a a rendszerváltás után megrendezett második magyar repülőnap hatalmas tömeget vonzott Pápára. A szocializmus évtizedeiben a katonai légibázisok szigorúan titkos és a kívülállók számára elzárt területnek számítottak. Ezért is övezte óriási érdeklődés a repülőnapot, amelyen a pápai repülőezred harci gépei látványos bemutatót repültek. A jó hangulatú esemény azonban sokkoló katasztrófával végződött; Soproni Károly őrnagy 04-es oldalszámú MiG-23-as vadászgépe egy túlhúzott forduló után végigszántotta a talajt, majd lángcsóvát húzva ismét elemelkedett, hogy másodperceken belül tűzgolyóként csapódjon a földbe. A trragédiába ...

Akinek a kampányát külföldről pénzelik, az nem államférfi, hanem ügynök

Általánosságban, ha egy politikus elfogadja, hogy kampányát nagyrészt külföldről, idegen elvárások mentén finanszírozzák, az nem államférfi, hanem ügynök, akit így kell kezelni a jövőben is – kommentálta Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban azt, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal súlyos kampányfinanszírozás botránya egyre nagyobb méreteket ölt. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint amennyiben az Állami Számvevőszék ellenőrzése során kiderül, hogy a baloldal Budapest főpolgármestere által alapított egyesületen keresztül is külföldi forrásokhoz jutott, úgy felmerülhet a szociális tevékenység céljárra ...

Gorbacsov - a vesztes, akit ünnepelt a világ

A 92. életévében 2022. augusztus 30-án meghalt Mihail Szergejevics Gorbacsov politikai életművének megítélése mind a mai napig ellentmondásos. Amíg a nyugati világban a hidegháborús szembenállás és a keleti blokk, a „népek börtönének" felszámolójaként ünnepelték, addig Oroszországban sokak szemében ma is árulónak számít, és sokan neki róják fel a kilencvenes évek oroszországi káoszát is. Az általa meghirdetett „új politikai gondolkodás" nyomán száznyolcvan fokos fordulatot vett szovjet külpolitikától Gorbacsov azt várta, hogy a kiélezett fegyverkezési verseny megszüntetésével sikerül lélegzetvételhez juttatnia és megerősítenie a reccsegő-ropogó ...

A hazugságok szemétdombján felnőtt egy nemzedék - az Origón az Ismerős Arcok új klipje

Az Origón látható először az Ismerős Arcok zenekar videoklipje: a tavasszal nálunk bemutatott "Utolsó" című albumról a Nyolcvanas évek című dalhoz készített klipet az együttes. A nyolcvanas éveket, nemcsak mint a felhőtlen gyerekkort idézi meg a dal, annak visszásságairól is szól.

Marjai Judit: "Külföldi újságokban láttam viszont az aktképemet, de pénzt nem kaptam érte"

A rendszerváltás előtt időben több fotós, köztük az 1998-ban meggyilkolt mádiamogul, Fenyő János is átverte a manökeneket. A magyar piacra készített aktfotókat külföldi magazinoknak is eladták, a lányok azonban ezekből a pénzekből semmit sem láttak.

A besúgó: hazugság a hazugságról

Körbeudvarolta a baloldal A besúgó című magyar HBO-sorozatot. A nyolcrészes film a nyolcvanas években játszódik, és rengeteg történelmi hibával, a kommunista diktatúra szépítgetésével mesél a Kádár-rendszerről. A sorozat hamvas elkészültéhez egy bődületes hazugságot is kitaláltak, bár az egész "mű" dilettantizmusához azért nem férhet kétség. Megmosolyogtató dramaturgiai hibák, történelemhamisítás, szörnyű jelmezek, egészen kezdetleges színészi játék (gondoljunk csak magát a besúgófiút játszó "színész" kifejezéstelen amatőrizmusára, de nyugodtan állíthatjuk azt is, hogy a KISZ-titkárlány-amerikai kémlány figuráját alakítani próbáló ffiatal ...

Borzalmas robbanás rázta meg a Ferihegyi gyorsforgalmi utat

Kereken harminc éve, 1991. december 23-án történt a rendszerváltást követő évek legnagyobb robbantásos terrortámadása. A hatalmas detonációt a magyar főváros nemzetközi repülőterének, a Ferihegyi Repülőtér egyes termináljának közelében egy Fiat autóban elrejtett távirányítású pokolgép felrobbantása okozta. A merénylet célpontja az az autóbusz volt, amely a felbomlott Szovjetunióból Izraelbe menekülő orosz zsidókat vitte éppen a reptérre. A pokolgépet azonban némileg megkésve aktiválták a közelben rejtőzködő terroristák, így végül senkit nem tudtak megölni.

A rendszerváltás óta soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint ma

A rendszerváltás óta soha nem dolgoztak még annyian (4,7 millióan) Magyarországon, mint ma, és jelenleg is 1.700 milliárd forintnyi beruházás zajlik az országban - közölte a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Nyírbátorban.

Csempészett fegyverek is láthatóak lesznek a Hadtörténeti Múzeumban

A rendszerváltás időszakára fókuszálva mutatja be a korszak haderejét a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szombaton a Múzeumok éjszakáján.

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

Milyen titkokat rejt Juszt László kacskaringós élete?

Nem túlzás azt állítani, hogy valódi sikerkönyv Mező Gábor első könyve: A média lenyúlásának titkos története. A rendszerváltás posztkommunista időszakának átmentett alakjairól korábban már készítettünk interjút a szerzővel, amelyből kiderült, a kutatás messze nincs még lezárva. Több szálat, így például több közismert televíziós személyiség - Mező Gábor szavaival - egyfajta hálózati bekötését kutatja. A legnyilvánvalóbb ilyen tévés Juszt László. De a kutató szerint hamarosan más, egykori tévésekről is beszélni kell Juszt kapcsán. Mező Gábor szerint a demokrácia jelszava mögé bújva többen voltaképpen ugyanazt a hálózatot próbálták toovábbéltetni. ...

Vitray Tamás saját magát buktatta le, Gyárfás Tamás nem tudott semmit cáfolni

Felbukkannak alig ismert titokzatos háttéremberek, válogatott bűnözők, és kevéssé tudott összefüggések is Mező Gábor, A média lenyúlásának története című könyvében, a legfontosabb mégis az, hogy átláthatóvá válik, hogy a vörös polip, vagyis a kommunista nomenklatúra miként hálózza be az egész magyar médiát a rendszerváltoztatás első éveiben. A szerző a PestiSrácok munkatársaként évek óta kutatja a kommunista állambiztonság beszervezettjeinek karriertörténetét, a szóban forgó kötetből is olvashattunk epizódokat már a portálon. Például Vitray Tamás és Havas Henrik karrierjének alakulását is felfejtette már. Az Erdélyi Szalon gondozásáában ...

Bélyegsorozattal emlékeznek az első szabadon választott magyar kormányra

A "30 éve szabadon" emlékévhez kapcsolódóan az első szabadon választott magyar kormány tagjairól bocsátott ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet a Magyar Posta, a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával.

Boross Péter: A fővárosban egy alkalmatlan gyülekezet kezébe került az irányítás

A rendszerváltozás nem hozta meg a remélt gyors életszínvonal-emelkedést, és ez a harminc évvel ezelőtti első önkormányzati választási eredményben manifesztálódott – minderről Boross Péter beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy 1990-ben ezekben a hetekben tartották az első szabad helyhatósági választásokat Magyarországon. A volt miniszterelnök kifejtette, hogy ez volt az első rossz jel a magyar közvéleménytől, hogy alapvetően elégedetlenek az új viszonyokkal. Boross szerint tudomásul kell venni, hogy nem forradalom volt 1990-ben, hanem a nagyhatalmak által jóváhagyott változás, annak minden következményével együtt. Úgy látja, ha a ...

Az állampárti hálózat emelte fel Varga Zoltánt, a 24.hu tulajdonosát

Részletesen beszámol a Pesti Srácok Varga Zoltán, a baloldali 24-et is tulajdonoló nagyvállalkozó rendszerváltás előtti múltjáról, és eddig kevésbé ismert éveiről. Karrierjének felívelésében kulcsszerepe volt a magyar „tőzsdekirálynőnek", Hardy Ilonának, aki nyugati lehetőségekhez segítette a laptulajdonost. 

Premierre is sor kerül a Rendszerváltó Filmnapokon

Bemutatjuk Szauer Pétert, a hvg hazugságok sorozatával lebukott tulajdonosát

A hvg Magyarország egyik legismertebb baloldali propagandafelülete, ennek ellenére a lap tulajdonosa nem igazán ismert a nyilvánosság előtt. Szauer Péter tulajdonos-vezérigazgató egész életében próbálta kerülni a nyilvánosságot. Karrierje még a rendszerváltás előtt indult. A kommunista diktatúra idején - hogy, hogy nem - több barátjával együtt sikerült lapot alapítania. Még a hetvenes években. Pályafutása során botrány botrányt követett: lapja többek között hamisított videót, álriportot (természetesen mindig a baloldal érdekében) és a tulajdonos sérelmeiről szóló álleleplezést közölt. Mindennek azonban semmilyen valódi következményee ...

Rendszerváltás után korszakváltás - Békés Márton írása

A posztkommunizmus egymással összefonódó politikai, gazdasági és kulturális elitjei a 2010-es választás után, sőt még a hasonló eredménnyel járó 2014-es után is úgy gondolták (a 2018-as újabb sokk után már elbizonytalanodtak ebben), hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere, vagyis Orbán Viktor kormányzása ideiglenes lesz, maximum egy lábjegyzet az 1945 óta uralkodó – rendszereken és baloldali/liberális pártokon átívelő – progresszív korszak fő történetéhez - olvasható a XXI. Század Intézet „Rendszerváltás után korszakváltás" című elemzésében.

Gulyás Gergely: Magyarország a rabságból a szabadságba lépett át

A rendszerváltoztatással Magyarországon a rabság helyére szabadság, a szovjet megszállás helyére nemzeti függetlenség, a tervgazdaság helyére piacgazdaság, az alapvető jogok állam általi eltiprása helyére jogállam lépett - írta Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter a közösségi oldalán.

Lánczi Tamás: Az első szabad választást övező várakozások nem teljesültek

A harminc évvel ezelőtti első szabad választást, az első szabadon választott parlament és kormány megalakulását övező várakozások nem teljesültek - mondta Lánczi Tamás politológus az M1 aktuális csatornán szombat reggel.

A rendszerváltás utáni első ülésére emlékezik az Országgyűlés

Négynapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők hétfőn a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos újabb azonnali kérdéseket tesznek fel a kormánynak, kedden pedig nyolc előterjesztésről tartanak általános vitát. A parlament május 2-án a rendszerváltás utáni első szabad Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulására emlékezik.

A cigányság és a magyarság mindig számíthatott egymásra a sorsfordító időszakokban

A cigányság és a magyarság mindig számíthatott egymásra a sorsfordító időszakokban - mondta el Schmidt Mária történész, a nemzetközi roma napon. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumi tagja hozzátette, a közalapítvány kampányt indít, hogy bemutassa a rendszerváltoztatás roma hőseit.

Tőkés László hősies ellenállásától Ceausescu kivégzéséig - 30 éve volt a romániai forradalom

30 évvel ezelőtt, karácsony első napján győzött a romániai forradalom, amelynek kiindulópontja az erdélyi Temesvár volt. Itt egy akkor még kevésbé ismert, de annál bátrabb magyar, református lelkész, Tőkés László felszólalt a Nicolae Ceausescu román diktátor által fémjelzett rendszer falurombolása, a magyarok és a hívők elnyomása ellen. Tőkés ezzel kivívta az államhatalom haragját, a Securitate minden áron igyekezett elhallgattatni. Nem jártak sikerrel, sőt a lelkész melletti temesvári kiállás volt az a szikra, ami aztán egy héten belül elsöpörte az egyre őrültebb ötletekkel előálló, a népét addigra maximálisan kizsigerelő Ceausescuu ...

Alkalmi bélyegkisív kibocsátásával emlékeznek a rendszerváltókra

Alkalmi bélyegkisív kibocsátásával csatlakozik a 1989-90-es rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából meghirdetett 30 éve szabadon című emlékév programsorozatához a Magyar Posta.

Kövér László: Mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává

Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, pénteken a Parlamentben.

A rendszerváltoztatás nagy vívmánya, hogy van lehetőség az alternatívák között választani

Történelem, ami nem ér véget –Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel tartottak nemzetközi konferenciát a Terror Háza rendezésében a kormány által meghirdetett „Harminc éve szabadon" emlékév programsorozatának részeként. A tanácskozáson szó volt többek között a kommunista diktatúra hatásairól, a Kelet és Nyugat Európa közötti törésvonalakról, valamint arról is, hogy mit tesz hazánk annak érdekében, hogy a leginkább szolgálni tudja az európai béke, az önrendelkezés és a demokrácia ügyét.

1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja

1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja - hangsúlyozta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

Deutsch Tamás: A rendszerváltozás folyamatával csoda történt Európában

Harminc évvel ezelőtt, a berlini fal leomlásával, a magyar, a lengyel és a csehszlovákiai rendszerváltozás folyamatával csoda történt Európában. Hiszen a 20. század legördögibb, legsötétebb és legkegyetlenebb diktatúráját, a kommunizmust sikerült a szabadságszerető közép-európaiaknak legyőzniük – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben kedden.

Ez itt a kérdés: beavatkoztak-e a titkosszolgálatok a magyar rendszerváltásba?

A jelentős történelmi korszakról leginkább akkor kaphatunk teljes képet, ha azzal is tisztában vagyunk, hogy mikor, mivel és hogyan avatkoztak be az eseményekbe a titkosszolgálatok. Ez igaz napjainkra, ahogy a rendszerváltás idejére is igaz. Vajon a 30 évvel ezelőtti folyamatot is megpróbálták befolyásolni a szervezetek? Ez itt a kérdés, ez volt a kérdés az M5 november 11-i adásában.

Schmidt Mária: A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget az antikommunista forradalomnak

A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget a kelet-európai antikommunista forradalomnak - vélekedett Schmidt Mária történész az M5 csatorna Ez itt a kérdés című, hétfő esti műsorában.

Nem felejtjük el a magyaroknak, hogy átpöföghettünk a Trabantokkal

Harminc évvel ezelőtt, 1989 szeptemberében történelmi pillanat következett be a magyar-osztrák határzárnál: miután pár héttel korábban rést ütött rajta a Páneurópai piknik, végre teljesen megnyílt, és nyugatra távozhatott a nálunk tartózkodó több tízezer NDK-s menekült. A jubileum alkalmából a korszak (ma már veterán) autóival érkezett Magyarországra egy német különítmény, hogy az eredeti helyszíneket bejárva emléktúrán emlékezzenek meg a kommunizmust felváltó szabadságról.

1989-es határnyitás jubileumi NDK emléktúra galéria

30 éve volt a Páneurópai Piknik

Éppen 30 évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én, egy Sopron melletti határátkelőhelynél szervezték meg a Páneurópai Pikniket, és az ebből az alkalomból néhány órára megnyitott osztrák-magyar határon több száz, a kommunista Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) menekülő ember jutott át Ausztriába, onnan pedig a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK). A történelmi esemény évfordulójáról közösen emlékezik meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár Sopronban.

Tusványos nem enged értékeiből

Bordács Bálint véleménycikke Tusványosról.

Gulyás Gergely: A rendszerváltozás az elmúlt két évszázad egyik legpozitívabb eseménye

A rendszerváltozás – minden hibájával és hiányosságával – az elmúlt két évszázad nagy történelmi fordulópontjai közül az egyik, ha nem a legpozitívabb esemény – hangoztatta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egy, a témában rendezett fórumán.

Óriási érdeklődés volt, hatalmas siker a Szabadságkoncert

Óriási siker volt a Hősök terén az az ingyenes koncert, amellyel Magyarország azt ünnepelte, hogy 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai temetésén több százezer ember demonstrálta, hogy elege van a kommunista diktatúrából, és szabadságot akar. Több tízezren ünnepeltek. A sok fellépővel tarkított program házigazdája Nagy Feró volt, aki a nyolcvanas években már a rendszerellenesség egyik jelképe volt Magyarországon.

Harminc éve szabadon - ingyenes Szabadságkoncert a Hősök terén

Ma este a Hősök terén ingyenes koncerttel ünnepli Magyarország azt, hogy 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai temetésén több százezer ember demonstrálta, hogy elege van a kommunista diktatúrából, és szabadságot akar. A sok fellépővel tarkított program 18:30-kor kezdődött, a házigazda Nagy Feró, aki a nyolcvanas években már a rendszerellenesség egyik jelképe volt Magyarországon. 

Erre mindenkinek emlékeznie kell

Hatalmas megtiszteltetésnek érzi, hogy ő is felléphet a rendszerváltoztatás 30. évfordulóját ünneplő, ma esti Szabadságkoncerten, a Hősök terén. A 40-50 éve aktív előadók mellett ő a legfiatalabb fellépő, és noha a rendszerváltásról nem nagyon lehetnek saját emlékei, mégis feladatának érzi, hogy minél többen emlékezzenek. Vastag Csaba mesélt a társadalmi felelősségvállalásról, a Nagy Feróhoz fűződő barátságáról és másolt kazettákról is. Interjú. 

Nagyszabású koncerttel ünneplik a rendszerváltoztatás 30. évfordulóját

Szabadságkoncert címmel nagyszabású estet rendeznek június 16-án a fővárosi Hősök terén a rendszerváltoztatás 30. évfordulója alkalmából. A program fellépői között lesz Varga Miklós, Vikidál Gyula, a Beatrice, a Republic, a KFT, az Emelet, a Piramis-évek és Keresztes Ildikó, a szimfonikus kíséretet pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar szolgáltatja.

Űrhajós és világháborús vadászpilóta az 51-es bázis megnyitásán

Június elsejétől a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a hidegháborús korszak legendás haditechnikai eszközeit bemutató egyedülálló szabadtéri kiállítás, a Komo-Sky 51. Bázis. A főváros közelében, Dunavarsányban, az 51-es főút mellett megtekinthető gyűjtemény a katonai repülés relikviái mellett a Kádár-kor Magyar Néphadseregének harceszközeit is felvonultatja. A megnyitón jelen volt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, valamint a 97. életévében járó Frankó Endre főhadnagy, volt világháborús magyar Messerschmitt-vadászpilóta, a legendás Puma-osztály utolsó élő tagja is. Farkas Bertalan interjút adott az Origónak.

Bodrogi Gyula akarta leszereltetni a vörös csillagot az Erzsébet-kilátóról

Meglepő dokumentumot tett közzé az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Megtudhatjuk belőle, hogy 1989-ben Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze kezdeményezte a vörös csillag leszedését az Erzsébet-kilátóról.

Szabó István lottónyertes életét megmérgezte a hatalmas vagyon

Többször megjárta a börtönt, és alkoholista lett Szabó István, aki 60 évvel ezelőtt nyerte meg az 1 millió 240 ezer forintos lottónyereményt. Az akkor hatalmas vagyonnak számító összeget az utolsó forintig eltapsolta. 

Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait

Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...

30 éve jött létre az Ellenzéki Kerekasztal

Harminc éve, 1989. március 22-én ült össze először a Kónya Imre vezette Független Jogászfórum kezdeményezésére a pártállami keretek lebontásának és a békés, polgári demokratikus átmenet módjának megvitatására az a kilenc formálódó társadalmi szervezet, amely Ellenzéki Kerekasztal néven vonult be a legújabb kori magyar történelembe. A kimúlása végső stádiumába került állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindent elkövetett hatalma, illetve befolyása minél teljesebb körű átmentésére, ami miatt kezdettől fogva az ellenzéki egység aláásására, és a számára legkedvezőbb különalkuk megkötésére törekedett.

A Moncsicsinak is volt köze a rendszerváltáshoz- videó

Elindította a 30 évvel ezelőtti rendszerváltást ünneplő programsorozatát a Magyar Nemzeti Múzeum. Közös időnk - 1989 címmel indított el egy felhívást: azt kérik, hogy akinek van otthon bármilyen, 1989-es jellegzetes tárgya, vigye be a múzeumba. Az összegyűlt tárgyakból ősszel rendeznek majd kiállítást. 

A rendszerváltáshoz kapcsolódó tárgyakat gyűjt a Nemzeti Múzeum

A rendszerváltáshoz kapcsolódó tárgyak gyűjtésébe kezd a lakosság körében a Magyar Nemzeti Múzeum, amely Közös időnk - 1989 címmel indította el a 30 évvel ezelőtti eseményeket ünneplő programsorozatát.

Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren

Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.

28 éve volt a taxisblokád – videó

Konferenciát szervezett a rendszerváltásról, a huszonnyolc évvel ezelőtti taxisblokádról, az állampárt vagyonátmentéséről a Premier Kultcaféban a Pesti Srácok. A kommunista titkosszolgálatok 1990-es szabad választások után is megfigyelhető háttértevékenységének egyik legjellemzőbb eleme, a példátlan precizitással megszervezett taxisblokád óriási kárt okozott az első szabadon választott kormánynak. 

Boross Péter: sokba került a puha rendszerváltozás

Kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna szükség, ami nagymértékben csökkentette volna a mai nehézségeink számát – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Boross Péter, aki augusztus 27-én ünnepli 90. születésnapját. A volt miniszterelnök elmondta: Antall József példátlan ellenállást fejtett ki a külföldi nagykoalíciós rábeszélésekkel szemben. Szerinte nagy siker a három kétharmados győzelem, mert lehetővé tette egy jobboldali világkép dominánssá válását. Úgy vélte: fontos a kulturális kirekesztés megszüntetése, mivel nincs olyan ország a világon, amely azokat kényeztetné, akik ellenségesen viszonyulnak hozzá.

Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni

A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.

Ex-SZDSZ-es álcivillel próbálja átverni a józsefvárosiakat az ellenzék

Együttműködhetett a szocialista államhatalommal, napjainkra viszont a demokrácia nagy harcosaként jellemzi magát. 12 évig volt az SZDSZ fővárosi képviselője, most pedig civil szférából érkezőként nyilatkozik. Politikai pályájának bukásával az akkor még élő és erős balliberális politikai-gazdasági háló jól fizető pozíciókba helyezte el, most, hogy kampány van, független szereplő lett. Soros György támogatta szervezet vezetője a mai napig, de az ideológiáktól, pártoktól különállónak tartja magát. Győri Péternek, az ellenzék VIII. kerületi polgármesterjelöltjének karrierje tele van kiadós ellentmondásokkal, amit képtelenség feloldani. ...

Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?

Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.

Magyar grófkisasszony hollywoodi románca

Igazi 20. századi tündérmese a szép magyar grófkisasszony és a sármos albán király házassága. Úgy tudni, a nagy nőcsábász hírében álló Zogu egy magazinban látta meg Apponyi Geraldine fotóit, és egyből felfigyelt rá. A nő arisztokrata származása már csak hab volt a tortán.

Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.

Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu

Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.

Még mindig sötét gyanú övezi a Seuso-ügyet

2017. július 12-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a magyar államnak kétoldalú tárgyalások útján sikerült visszaszereznie a világ egyik legjelentősebb késő-római ezüstlelet-együttese, a Seuso-kincs legtöbb darabját. Az évtizedekkel korábban Polgárdi határában megtalált és illegálisan külföldre csempészett felbecsülhetetlen értékű antik kincs sorsát számos, máig megválaszolatlan kérdés kíséri.

Keserédes privatizációs rémtörténet a rendszerváltás hajnaláról

Mi köze van a magyar cukoriparnak a műholdakhoz és a világtengerekhez? És miért volt az 1989-es év a nagy fordulópont? Mit is jelentett valójában, hogy  „vitték, mint a cukrot”? Bertalan Péter történész-politológus ezekre a kérdésekre is választ ad legújabb, az Egy „keserédes” történet című könyvében, amelyben a magyarországi cukoripar hányatott sorsú magánosításának példáján keresztül mutatja be  a rendszerváltás korszakának privatizációs ellentmondásait.

Több meglepetés kiderül Antall József életéről

„A rendszerváltásról szóló különféle elképzelések miatt is fontosnak éreztem ennek a filmnek az elkészítését, ráadásul arról a korról sem készült semmilyen átfogó dokumentumfilm az elmúlt évtizedekben” – ezzel indokolta az Origónak Dér András filmrendező, miért készített dokumentumfilmet a volt miniszterelnökről. A néhai kormányfő 85. születésnapjának évfordulóján mutatják be a köztévén az Antall József életéről szóló dokumentumfilm első részét. 

Uraknak és elvtársaknak is jutott a Postabank pénzéből

1997. február 28-án futótűzként terjedt szét az országban egy állítólagos belső körlevél nyomán kipattant aggasztó hír, miszerint az egyik legnagyobb lakossági pénzintézet, a Postabank napokon belül csődbe mehet. Kora délutánra hosszan kígyózó sorok alakultak ki a postahivatalok előtt, a Postabank és Takarékpénztár Rt. József nádor téri központi székháza előtt pedig a bankban lévő befektetéseik, betéteik sorsa miatt aggódó, ideges tömeg verődött össze. A pártállami idők finisében létrehozott és ma már történelemnek számító Postabankot sok szempontból a rendszerváltozás sajátos állatorvosi lovának tekinthetjük.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Lázár: 56-ot győzelemre kell vinni

A félbehagyott rendszerváltást be kell fejezni, 56-ot győzelemre kell vinni, nemcsak a jogszabályokban, az emlékezetben, szobrok állításával, hanem a fejekben és a lelkekben is – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Szentesen.

Az első népszavazások a köztársasági elnökről szóltak

Részben az ország közjogi berendezkedésének egy szeletéről szóltak az első magyarországi népszavazások 1989-90-ben. A küzdelmek végén eldőlt, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja, és ez a mai napig nem változott. Az Origo három részben mutatja be a hazai népszavazások történetét.

Mostantól Egerszegi Krisztináról és a Sziget Fesztiválról is tanulnak az iskolások

Nemcsak a rendszerváltásig, hanem 2004-ig, az európai uniós csatlakozásig kell tanulniuk a nyolcadikos és a tizenkettedikes diákoknak a történelmet az idei tanévtől kezdve. Vagyis: körülbelül 15 évet bővült a tananyag. Ez már egy úgynevezett új generációs tankönyv, amelynek a szerkesztésébe a tanárok is beleszólhattak. Kaposi Józsefet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját többek között arról kérdeztük, hogy ilyen rövid idő alatt lehet-e objektíven írni a rendszerváltás utáni időszakról, hogy a mostani tananyag évek múlva megváltozhat-e, és hogy az új generációs tankönyvek miben különböznek a régiektől.

Göncz Árpád mindig keményen harcolt

Ma már mindenki csak Árpi bácsiként emlékezik vissza a kedden elhunyt Göncz Árpádra, pedig aktív pályafutása során gyakran harcolt politikai ellenfeleivel. Olyan konfliktusokból jött ki győztesként, amelyek más politikusok népszerűségét alaposan megtépázták volna. Sokan támadták például államfői szerepfelfogása, illetve a baloldalhoz és a liberálisokhoz fűződő viszonya miatt is. A lakosság azonban mindig mögötte állt.

Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal

A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint. 

Meghalt Szabad György

Életének 91. évében pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke - közölte Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke.

Kövér: a politikai elitnek van tartozása

Illuzórikusnak ítélte a rendszerváltozással és az uniós csatlakozással szemben támasztott hazai várakozásokat Kövér László. 

Felavatták Für Lajos mellszobrát

Felavatták Für Lajos mellszobrát vasárnap szülőhelyén, Egyházasrádócon, a rendszerváltó politikus, az Antall- és a Boross-kormány honvédelmi minisztere születésének 84. évfordulóján.

Valódi rendszerváltást követeltek

Több ezren demonstráltak Budapesten a Nincs Hova Hátrálnunk elnevezésű tüntetésen, ahol többek között új rendszerváltást követeltek. A Kossuth Lajos téren bejelentették, hogy a tanárok sztrájkra készülnek. Eközben a Parlament főlépcsőjének bejárata előtt többen a földre ültek, majd farkasszemet néztek a rendőrökkel. Az Origo fotóriporterét is könnygázzal fújták le. A vidéki nagyvárosokban és külföldön is a kormány lemondását követelték.

Negyedszázada jutottunk el a csúcspontra

Nagy bátorságról és szívről tettek tanúbizonyságot a magyarok a 25 évvel ezelőtti határnyitásnál, amikor a hazánkban lévő keletnémet menekültek előtt megnyílt az út a szabadság irányába. Az 1989. szeptember 11-én történtek emlékére országos plakátkampányt indított a német nagykövetség és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.

Nosztalgikus sztorizgatással és bűnöző Gyurcsánnyal indított a Veritas

Az Ellenzéki Kerekasztal 25. évfordulójáról tartott konferenciát a kormányzati történetkutató intézet, a Szakály Sándor vezette Veritas. Viták nem voltak, anekdotázás és derültség a régi felvételek láttán annál inkább. Kövér László szerint csak a jogászok tudtak maradandót alkotni a rendszerváltásban, a rendezvényen pedig azért szólalt fel, nehogy olyanok írják a történelmet, akik ott sem voltak.

A jobbikosok többsége szerint megérte a rendszerváltozás

A rendszerváltásról pozitív véleményt alkotók aránya az LMP és a Fidesz táborában a legmagasabb, de még a Jobbiknál is meghaladja az 50 százalékét. Az MSZP szavazók 63 százaléka szerint nem érte meg a rendszerváltás. A Tárki felmérése szerint a visegrádi országok között a magyarok a legkevésbé elégedettek a helyzetükkel.

Ha nem a pénz koordinál, a diktatúra fog

Chikán Attila és Surányi György egy liberális fórumon igyekeztek levenni a bűn terhét az elmúlt húsz évről, mert a hiba nem a rendszerváltás utáni tíz évben volt, hanem akkor, amikor már nem a pénz koordinálta a gazdaságot.

Sólyom: egyszer volt igazi forradalom, egyszer volt igazi rendszerváltás

Az egykori köztársasági elnök Magyar Szabadságért díjat vett át Gödöllőn. Beszédében azt mondta, ma ugyan divat lebecsülni a rendszerváltás korszakát, de a nemzet szabadsága akkor lett megalapozva.

Késik a jó kommunisták nyugdíjpótlékának felülvizsgálata

Nyárra tolódik azoknak a nyugdíjkiegészítéseknek a felülvizsgálata, amelyet az 1989 előtti rendszerben fontos szerepet betöltők kaptak - írja a Magyar Nemzet. A határidő már lejárt, de túl sok az akta, és lassan megy a munka.

Hoffmann középszerű nyüzsgőket szabadít a gyerekekre

Megértő, de nem puhány, szakszerű, de nem kíméletlen - ilyen egy jó tanfelügyelő a megkérdezett tanárok szerint, akiknek egyáltalán nem borsódzik a hátuk attól, hogy szeptembertől újra külső ellenőrök néznek majd be az óráikra. Az elfásult tanárokat fel tudják rázni, de a gyerekek kedvenceinek is adhatnak fontos visszajelzéseket. A tanároknak, iskoláknak és diákoknak is kedvező rendszer egyetlen hátulütője, ha ellepik a tanárnak tehetségtelen keménykedők.

Mikor lesz demokratikus Kína?

Még mindig magabiztos autokrácia benyomását kelti, pedig archaikus politikai berendezkedésével hosszú távon nem jut messzire.

A vagányokat és a nyugodtakat méltatta Orbán Lakitelek évfordulóján

A lakiteleki találkozó 25. évfordulójára megrendezett ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök is méltatta a rendszerváltást elősegítő értelmiségieket. Orbán szerint a legnagyobb érdemük az volt, hogy nem hagyták eltéríteni magukat céljaiktól, ahogyan most a kormány sem törődik bele abba, hogy mások dirigáljanak neki. Orbán szerint a lakitelkiek nyugodtak, az ifjú fideszesek pedig vagányok voltak, de az évek során kiderült, hogy egy tőről fakadnak.

Kenyér 20 forint, egy liter benzin 49 forint - Ennyibe került az élet 20 éve

1991. október 25-én a korábbi 36 forintos benzinárat 62-re emelték, ezért három napig taxisblokád gátolta Budapest, valamint később az ország közlekedését is. Éppen 20 évvel ezelőtt, 1992-ben mérték 49 forintos áron a benzint, ma pedig már akkor sem lepődünk meg, ha épp egy nullával többet, vagyis 490 forintot kérnek el egy literért. A régi időket jólesik felemlegetni, de vajon valóban jobb volt az élet itthon 20 éve?

A második legjobb munka az országban

A hatvanas és a hetvenes évek az egyedi film- és reklámplakátok utolsó aranykora volt Magyarországon, ennek ellenére az akkor készült remekművek többsége az utcák falain rohadt meg, ma pedig ritkaságnak számít. A grafikusok más művészeti ágakhoz képest sokkal több teret kaptak a rendszerben, bár meg kellett vívniuk a maguk harcát a politikával és kerülőúton túljárniuk az eszén - vagy megalkudniuk vele. Mely színeket nem szerette a politikai vezetés? Hogyan lehetett Skodát venni a virágos képeslapért kapott pénzből? Érdemes volt-e Nyugatra szöknie annak, aki jól rajzolt? Interjú Darvas Árpáddal, a sokak által a szakma zárt elitjének ...

Minősített öngyilkosság

Ritkán kerül demokratikus államokban egykori miniszterelnök rácsok mögé, ám Romániában ez történik Adrian Nastaséval: az országban az igazságszolgáltatás feltámasztáról beszélnek, többen azonban csak a jelenlegi kormány tisztogatását látják a háttérben. Mások viszont azt nem hiszik el, hogy Nastase múlt heti öngyilkossági kísérlete valódi volt, nem csupán egy elterelő hadművelet. Mit kapunk, ha a Nastaséról készült felvételeket a Ceausescu kivégzését bemutató videóra vetítjük?

Európa szerencséje, George Bush

Az Egyesült Államok negyvenegyedik elnöke, George Bush szobrot kap Budapesten. Mi az, ami miatt hálával tartozunk neki itt, Magyarországon?  

Elmúltkétév

Az emberek már nem hiszik el a kormánynak, hogy gazdasági háborúban állunk, sőt azt sem hiszik el, hogy különbek lennének a szocialistáknál. Pedig az orbáni politika erre a két állításra épült. Az elmúltnyolcévnek vége van.  

Szokd meg Orbánt!

Orbán Viktornak ebben a parlamenti ciklusban két célja lehet. Befejezni a rendszerváltást, és újrakezdeni a konszolidációt. Hol tart a kétéves kormány, és hányast érdemel a teljesítménye félidőben?

A kicserélhetetlen történelem

M. Kiss Sándor esszéinek, tanulmányainak, előadásainak válogatását adta közre Közelítések 1956 címmel. A kötetben szereplő húsz írás többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogyan állt helyt Magyarország politikai és szellemi elitje az elmúlt évszázad sorsfordító óráiban. Felismerte-e azokat a kihívásokat, amelyeket a nemzetközi feltételek változásai és a nemzeti meghatározottságok által kijelölt mozgástér a számára megszabott? Sikerült-e ezt a sokszor nagyon is behatárolt tartományt "bejátszania"? Képes volt-e ez az elit arra, hogy honfitársaink számára képességeik maximális kibontakoztatását lehetővé tegye? Más szóval: jóll ...

Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?

A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.

Euroszkeptikus politikus védi az Orbán-kormányt

Védelmébe veszi az Orbán-kormány intézkedéseit egy euroszkeptikus brit konzervatív képviselő, aki szerint az új magyar alaptörvény nem kevésbé demokratikus, mint a brüsszeli támogatással végrehajtott olaszországi és görögországi "puccs".

Nem jött tisztító vihar - interjú a rendszerváltozás fotósával

Nagy Piroska Amerikában született magyar lány a nyolcvanas években jött Budapestre, hogy egyetemen tanuljon, majd 1987. március 15-től amatőrként végigfotózta a rendszerváltásig tartó időszak szinte valamennyi jelentős utcai eseményét. A képek több mint húsz év után rendeződtek az Eufória évei című, most megjelent könyvvé, amelyben a fotókat az azokon szereplő rendszerváltó közéleti személyiségek - Mécs Imrétől Sólyom Lászlón át Orbán Viktorig - visszaemlékezései kísérik. Nagy Piroska szerint későn kezdtünk el biszkubélázni, de az [origo]-nak adott interjúban beszél vonító kísérleti kutyák mellett előhívott fotókról, az emberekbe beeleivódott ...

Izzik a tudathasadás Marosvásárhelyen

A Román Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltje iskolát nevezne el, illetve szobrot állítana Marosvásárhelyen annak az Adrian Paunescunak, aki az előző rendszer udvari költője, majd a nemzeti öntudatot hevítő Flacara Kör tömegmegmozdulásainak vezetője volt. Szüksége van-e a városnak ennyi barátra?  

"Húsz év alatt nem tudtuk megoldani" - újrajátszották az 1991-es Kónya-Pető vitát

Húsz év után újra összeült Pető Iván egykori SZDSZ-es és Kónya Imre egykori MDF-es politikus, hogy újrajátsszák a rendszerváltás utáni leghíresebb politikai vitát: meg kell-e keresni és büntetni a szocializmus bűnöseit és lehet-e kárpótolni azokat, akik sérelmet szenvedtek? Az 1991-es vita folyamatos fújolás és bekiabálások mellett zajlott, az indulatok többször elszabadultak. A probléma ma is ugyanaz: "Húsz év alatt nem tudtuk megoldani ezt közösen" - mondta Kónya Imre hétfőn.

Biszku 90: megint elfelejtették Bélát

A Bűn és büntetlenség című film bemutatója, illetve annak politikai és közéleti visszhangja után több mint egy évvel szinte biztossá vált, hogy Biszku Bélát nem fogják felelősségre vonni az '56-os forradalmat követő megtorlásokban játszott vezető szerepéért - ráadásul ez láthatóan senkit sem érdekel. Miért szomorú, hogy az antikommunizmus egyetlen politikai képviselője a szélsőjobb maradt?  

"Meghalt háromezer ember. Na és?" - Régi iratok karcolják össze Gorbacsov imázsát

Volt, hogy lepaktált a keményvonalasokkal, volt, hogy félrevezette nyugati kollégáit, és volt, hogy érdekből barátkozott, majd anyagi és erkölcsi támogatásért kuncsorogott. Ilyen volt valójában az eddig elvhű reformerként számon tartott Mihail Gorbacsov utolsó szovjet pártfőtitkár, legalábbis ezt mutatják azok az archív iratok, amelyeket a német Spiegel magazin hozott nyilvánosságra.

"Azt hitték, elfoglaltuk a rendőrörsöt" - interjú ef Zámbó Istvánnal

Miért kellett feloszlania az együttesnek, amely végre megtanult zenélni? A Bizottság a Műcsarnokba megy: Sírba visztek címmel nyílik kiállítás szeptemberben a nyolcvanas évek legfontosabb magyar underground zenekaráról, összművészeti csoportjáról, annak aktív részvételével. A működése során tucatnyi tagságú Bizottság egyik alapítójával, ef Zámbó Istvánnal beszélgettünk művészeti és rendőri akciókról, az elmemegfigyelőben töltött hónapokról, ipari vibrátorról, a kommunikáció hiányáról, a Szentendrére látogató Miles Davisről, és királyokká válásról.

A Fideszt segítette az amerikai, akinek durván beszólt Deutsch Tamás

A rendszerváltás idején az új magyar pártokat, köztük a Fideszt segítette Thomas Melia, az amerikai külügyminisztériumnak az a tisztviselője, akinek a magyar kormányt bíráló nyilatkozatára trágárkodva reagált Deutsch Tamás fideszes politikus. Egy Fidesz-alapító szerint nagy valószínűséggel Deutsch is találkozott Thomas Meliaval, de legalábbis biztosan hallotta a nevét.

Amikor a Fidesz még harcolt a mostani alkotmányért

A Fidesz politikusai keményen ostorozták az utóbbi hónapokban a jelenleg hatályos alkotmányt, de 22 évvel ezelőtti megalkotásában ők is tevékenyen részt vettek. Meghatározó figurája volt az alkotmányozásnak Orbán Viktor is, aki az MSZMP-vel csapott össze azon, milyen ideológiai töltete legyen a szövegnek. Az [origo] felidézi, hogyan készült az az alkotmány, amelyet a hétfői parlamenti szavazással lecserél a mostani kormánytöbbség.

Gyurgyák János: Az élet-halál harc megindult

"Nem született független sajtó, az értékalapú könyvkiadás haldoklik" - Gyurgyák János történész és író szerint a magyar baloldal mind politikailag, mind intellektuálisan megszűnt létezni, a magát nemzetinek valló kormány viszont minden korábbinál jobban eltávolodott az oktatástól és a kultúrától, amely a politikai szövetségesek kifizetőhelyévé vált. Interjú és korkép az Osiris kiadó vezetőjével.

Madonna és álruhás ügynökök a Stasi fotóin

Kortárs kulturális alkotásként tekint egy fiatal német fényképész az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynökei által készített felvételekre.  

Elveszettnek érzik magukat a 80-as évek szülöttei

Az 1980-as évek szülöttei egy rendszer végére érkeztek, annak már csak a nyomait érezhették. Új volt számukra ugyanakkor a mobiltelefon, az internet, és esetenként még a színes televízió is. Most félúton járnak a nagy generáció és a modern tinik között. Csoda, hogy nem találják a közös nyelvet?