rendszerbiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Pongor Sándor
- hálózat
- Mindentudás Egyeteme
- előadás
- genom
Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?
Az állatvilág rekordereit szokás méret, sebesség, vagy éppen valamilyen egyedi, fajspecifikus tulajdonság alapján kategóriákba osztályozni. Ha megkérdezik, melyik a ma élő leghosszabb állat, a tájékozottak legnagyobb valószínűséggel azt válaszolnák erre, hogy a kékbálna, amely elérheti akár a 31 méteres testhosszúságot is. A gerinctelen élővilágnak van azonban egy olyan faja, amelynek testhossza a kékbálna hosszának csaknem a kétszerese lehet.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A sejt egészében zajló kölcsönhatásokról ma még keveset tudunk
A rendszerbiológia világszinten is új tudományterület a biológiában, de már hazánkban is nemzetközi színvonalon művelik. Papp Balázs külföldi kutatói állását adta fel azért, hogy itthon alapíthasson új munkacsoportot. Mindezt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja tette lehetővé a számára, amelyet azért alapítottak, hogy itthon is kiemelt támogatásban részesüljenek a legtehetségesebb szakemberek.
Ember és a csimpánz: eltérés ezer génben
Az ember és a csimpánz génjeinek legalább 97 százaléka közös. Ezért is okoz annyi fejtörést a kutatóknak, mitől különbözik annyira a két faj. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában megjelent tanulmány, amely a transzkripciós (a DNS átírását szabályozó) faktorokkal foglalkozik, rávilágít arra, hogy a genom tartalma talán kevésbé jelentős, mint az a mód, ahogy ezt a tartalmat felhasználják az élőlények.
Folytatódik a Mindentudás Egyeteme - előadások a 21. század biológiájáról
Legyen hallgatója és nézője a Mindentudás Egyetemén április 12-én egy immunológiával, , bioinformatikával és rendszerbiológiával kapcsolatos előadássorozatnak!
Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia
Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia
Adathalmok, genomok
Az informatika térhódítása, csakúgy, mint a tudomány számos más területén, a biológiai gondolkodásban is alapvető változásokat hozott. Nemcsak az adatok mennyiségét növelte meg hihetetlen mértékben, de az elektronikus tárolási forma és az internet jóvoltából lehetővé tette, hogy azok gyakorlatilag bárki számára hozzáférhetők legyenek. Az adatkezelés és az ismeretábrázolás új eszközei pedig sosem látott távlatokat nyitottak az élő szervezetek egységes rendszerként való vizsgálata, a rendszerbiológia előtt. Az Élet és tudomány Pongor Sándor bioinformatikust kérdezte.
Pongor Sándor
Az adathalmoktól a rendezett információs hálózatokig - Bioinformatika és rendszerbiológia
Pongor Sándor
Az adathalmoktól a rendezett információs hálózatokig - Bioinformatika és rendszerbiológia
Pongor Sándor
Az adathalmoktól a rendezett információs hálózatokig - Bioinformatika és rendszerbiológia
Pongor Sándor
Az adathalmoktól a rendezett információs hálózatokig - Bioinformatika és rendszerbiológia
Pongor Sándor
Az adathalmoktól a rendezett információs hálózatokig - Bioinformatika és rendszerbiológia
Pongor Sándor
Az adathalmoktól a rendezett információs hálózatokig - Bioinformatika és rendszerbiológia
Pongor Sándor
Az adathalmoktól a rendezett információs hálózatokig - Bioinformatika és rendszerbiológia
Pongor Sándor
Az adathalmoktól a rendezett információs hálózatokig - Bioinformatika és rendszerbiológia
Pongor Sándor
Az adathalmoktól a rendezett információs hálózatokig - Bioinformatika és rendszerbiológia
- 1