Rákosi-korszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hidegháború
- Kádár János
- kommunista diktatúra
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Vezéráldozatnak szánta Mindszentyt a kommunista zsarnokság
Hetven éve, 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság különtanácsa, a Rákosi-rendszer hírhedt vérbírája, Olti Vilmos elnökletével kezdte el tárgyalni Mindszenty József bíboros-hercegprímás kirakatpernek szánt, és koncepciós vádakon alapuló ügyét. A szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista diktatúra Mindszenty perét a rezsim egyik legfőbb ellenségének kikiáltott katolikus egyház szétzilálására, és a hívők megfélemlítésére akarta felhasználni.
Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja
Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.
- címkék:
- Kádár János
- Sztálin
- Marosán György
- Péter Gábor
- Szakasits Árpád
- Vorosilov marsall
- egyesülés
- hidegháború
- ÁVO
- Rákosi-korszak
- Vörös Hadsereg
- ideiglenes nemzeti kormány
- 1956-os emlékév
- Magyar Dolgozók Pártja
- szalámitaktika
- koalíciós kormány
- koncepciós perek
- teheráni konferencia
- nemzetgyűlési választások
- MSZMP
- Szociáldemokrata Párt
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai
A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.
- címkék:
- Mindszenty József
- egyházmegye
- koncepciós per
- Kádár-korszak
- konszolidáció
- reformátusok
- Rákosi-korszak
- egyházpolitika
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- egyháztörténet
- II. vatikáni zsinat
- konkordátum
- Szentszék
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Magyar Katolikus Egyház
- Állami Egyházügyi Hivatal
- Címkefelhő »
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul
A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.
- címkék:
- Kádár János
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- Péter Gábor
- Berija
- Vorosilov
- kínzás
- megtorlás
- koncepciós per
- hidegháború
- konszolidáció
- Államvédelmi Hatóság
- Rákosi-korszak
- ideiglenes nemzeti kormány
- Politikai Rendészeti Osztály
- Magyar Dolgozók Pártja
- Nagy Imre-kormány
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koalíciós idők
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?
Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.
- címkék:
- Sztálin
- Tolbuhin marsall
- Révai József
- rendszerváltás
- második világháború
- megszállás
- Kádár-korszak
- katonai parádé
- felszabadulás
- Rákosi-korszak
- Vörös Hadsereg
- ideiglenes nemzeti kormány
- pártállam
- kommunista diktatúra
- 2. ukrán front
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Április 4.
- Nemesmedves
- Sztavka
- Címkefelhő »
Tudja-e, hol áll a házastársi hűség vára, a magyarországi Taj Mahal?
A királyok városában, a felesége iránt érzett szerelemtől ihletve két kezével négy évtized alatt építette fel Bory Jenő azt a kastélyt, amely még a Guinness rekordok könyvébe is bekerült.
Tudja-e, hogy hol áll Európa legnagyobb madárszobra?
Hazánk is rendelkezik néhány Guinnessbe illő rekorddal. Ezek közül egyedi különlegessége miatt emelkedik ki az az 1896-os milleniumi ünnepségsorozat részeként felavatott honfoglalási emlékmű, ami Európa legnagyobb madárszobrának számít.
Bíboros a történelem szövevényes hálózatainak rabságában
Mindszenty bíboros életútjának kutatása a modern egyháztörténet egyik legfontosabb feladata. Példamutató, következetes magatartása a forradalom napjaiban méltán váltja ki az utókor elismerését. Bertalan Péter történészprofesszor írása a bíboros 1956 októberének végén, novemberének elején kiteljesedő, szilárd erkölcsi talapzaton álló politikáját veszi górcső alá az újabb szakirodalmi kutatások alapján.
Egy nap, amely megrengette a világot
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.
Elátkozott sorsú hajó volt a Balaton Titanicja
A balatoni hajózástörténet máig legnagyobb katasztrófájának, a Pajtás csavargőzös hullámsírba merülésének napján, 1954. május 30-án ragyogó napsütés köszöntött a gyermeknap alkalmából a magyar tengerhez kiránduló családokra és turistákra. A balatonfüredi mólón a Siófok felől érkező kirándulóhajóra várakozó emberek nem sejthették, hogy sokan közülük ekkor már az utolsó perceiket élik. Az akkor történteket a Dunán, a Hableánnyal történt baleset kapcsán elevenítettük fel.
Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban
A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot.
Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma
Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából.
Így lettünk a nagy fekete autók országa
Kékes füstöt eregető Trabantok, dülöngélő Nysa mentőautók, rogyásig pakolt IFA-k: a múlt rendszer autós élményeire ki-ki nosztalgiával vagy lesajnálóan gondol, a feledés homályába vész ugyanakkor mindaz, ami a gulyáskommunizmus előtti sötét korszakban történt. Pedig a protekciós benzinjegyek, kisajátítások, rettegett ÁVH-s kocsik, amerikai limuzinnal járó nagykutyák és nélkülözések évtizede a közlekedésen keresztül is segít megérteni, milyen hangulat uralkodhatott a forradalom előestéjén.
Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!
Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.
Ugye, örülne az ügyész, ha ilyen vádiratot tudna írni?
Öt tárgyalási nap után 1949. szeptember 24-én Rajk László és társai büntetőperében a Budapesti Népbíróság különtanácsának elnöke, dr. Jankó Péter, a hírhedt vérbíró, kihirdette a lényegében Rákosi Mátyás által megírt ítéletet. A Rajk-per egyfajta betetőzése volt annak az 1945 nyarától kibontakozó gátlástalan és eszközökben nem válogató folyamatnak, amely 1949-re a magyar történelem egyik legsötétebb időszakához, a leplezetlen kommunista diktatúrához, a Rákosi-korszak éveihez vezetett.
Repülőgép-eltérítésben is világelsők vagyunk
Az 1970-es, 80-as évekhez képest, és különösen a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás óta a repülőgép-eltérítések – az egyre szigorúbb biztonsági intézkedéseknek köszönhetően – szinte teljesen megszűntek. Az Egypt Air járatának március 29-i eltérítéséhez hasonló esetek ma már ritka kuriózumnak számítanak, de a múltban ez nem így volt. A magyar repüléstörténetből ugyancsak ismert néhány gépeltérítési eset, és a világtörténelem legelső géprablása is egy hazai eseményhez fűződik.
A misztikus magyar rend
Bár a pálosok rendházai egykor behálózták az egész Kárpát-medencét, a szerzetesrendnek az évszázadok során számtalan megpróbáltatást kellett kiállnia. A vértanúhalált szenvedett páterek sorsa azonban nem csupán egy szomorú történet, hanem hű tükre a magyar szerzetesrendek, a magyar ellenálló katolikus egyház és az egyetemes katolicizmus történelmének.
Sződd a selymet, elvtárs!
A szegényparaszti sorból származó donyecki vájárt, Alekszej Grigorjevics Sztahanovot méltán tekintik a világtörténelem leghíresebb bányászának. A szovjet és hidegháborús időkben az ő nevét viselték a szocialista tábor irracionális, propagandisztikus munkaverseny-mozgalmai.
Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal
A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint.
Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás
A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7., - korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett - a legkitüntetettebb, de történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.
Mindig Sztálin elvtársra gondolok
"A zászlóknál sötétebb a fájdalom a szívekben, könnyesek a szemek. Sztálin elvtárs, a mi nagy tanítónk, apánk, vezérünk, meghalt." Hatvan évvel ezelőtt kapott agyvérzést a világtörténelem egyik legvéreskezűbb diktátora, ami Magyarországon megnyitotta az utat Nagy Imre felemelkedéséhez.
A fű is kipusztult a cigánymosdatás után
Rákosi és Kádár alatt nem volt cigánykérdés: nemzetiségi helyett társadalompolitikai problémáról beszéltek. Ezzel egyenlőségjelet tettek a szegénység és a cigányság közé, ami napjainkig tartó súlyos károkat okozott.
Növényt csinált ellenségeiből az ÁVH
Befolyásos politikusok, lázadó értelmiségiek tucatjai töltöttek rövidebb-hosszabb időt a váci börtönben, ahol nemcsak őrizték, hanem gyűlölték is a rabokat. Kifinomult és brutális kínzások egész sora várta az eleve jogtalanul elítélt embereket, egyszerűségük ellenére az álló- és a sötétzárka a rabok megtörésének legkifinomultabb eszköze volt. Nyílt napon néztük meg, milyen volt a hírhedt Doberdó.
Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?
A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.
- 1