Rákosi-korszak

címke rss

A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...

Így törte meg az egyházat a kommunista diktatúra

Tudomány2019.11.12, 21:33

Az 1956-os októberi felemelő forradalmi események után november és december a félelem, a bosszú és visszarendeződés napjait, heteit hozta. A nemzetközi közvélemény és egy egész ország figyelte lélegzetvisszafojtva Kádár János és tettestársai cselekedeteit. Az egyházpolitika az 1957-től 1959-ig tartó időszak alatt az elnyomás erejét, technikáját tekintve kontinuitást mutatott a Rákosi-rendszerrel. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: változott-e a politika szemléletmódja, legalábbis volt-e szándék az 1956-os forradalom és szabadságharc által felvetett problémák átgondolására? Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet ttudományos ...

Megrázta az országot a rettenetes zuglói légi katasztrófa

Tudomány2019.08.06, 21:23

1961. augusztus 6-án vasárnap délután nem sokkal háromnegyed négy után a zuglói Lumumba utca lakói erős repülőgépmotor-zúgásra lettek figyelmesek. Az utcán ácsorgók megdöbbenve szemlélték, amint a Malév egyik kétmotoros utasszállítója furcsa és hajmeresztő manőverekbe kezdett. A gép először úgy mozgott, mint a hullámvasút, majd megemelte orrát, a hátára fordult, és spirális zuhanórepülésben hatalmas csattanással a Lumumba utca 224. szám alatti kétemeletes házra zuhant. A sétarepülést végző HA-TSA lajstromjelű gép katasztrófáját kivizsgáló bizottság a személyzet döbbenetes, sorozatos szabályszegését állapította meg az összesen harminnc ...

Rákosiék agyonhallgatták a legnagyobb hazai hajókatasztrófát

Tudomány2019.05.31, 21:48

1951. június 22-én délután kettő óra körül két egymást követő tompa robbanás döreje törte meg a paprikatermesztéséről híres Duna menti község, Fajsz kora délutáni csendjét. A robbanások hangja a közeli folyam felől érkezett. Hamarosan elterjedt a hír a faluban, hogy a fajszi kikötőből nem sokkal korábban kifutott, zsúfolásig megtelt Dömös személyszállító gőzös felrobbant, és a mélybe merült. A község főterén álló templom harangjait félreverték, és aki csak tehette, kerékpáron, lovas kocsin vagy gyalogosan, elindult a kikötő felé.

Soós Imre, a színészzseni, akiből kamaszként akartak rendszermintaképet csinálni a kommunisták

Kultúra2019.03.31, 14:15

Soós Imre csupán évtizednyi pályafutása alatt is felejthetetlen alakításokat nyújtott színpadon és olyan filmekben, mint a Ludas Matyi vagy a Körhinta. Ugyanakkor a Rákosi-rezsimet megvető színészt sematikus filmek sorában is gyakran játszatták, s így lett egyik idolja a Rákosi-rendszer propagandájának – miközben véleményét ismerve arról is gondoskodtak, hogy megnehezítsék színházi pályafutását. Huszonhét éves volt, amikor a pszichiáteréből feleségévé lett dr. Perjési Hedviggel együtt végzett velük a konyhájukban kiömlő gáz. Soós Imre akkor már meghasonlott ember volt, de a tragédia helyszínéről készült felvételek arra utalnak: élnii ...

Előbb lett milliárdos, mint Bill Gates a lehetetlent nem ismerő magyar

Tudomány2019.02.06, 10:59

Ő találta fel a kereskedelmi repülésben az operatív lízinget, amely lehetővé tette a légitársaságok repülőgépparkjának folyamatos modernizálását és növelését. A semmiből hozta létre a világ legnagyobb lízing vállalatát, amely több mint 1000 repülőgépet kölcsönözve tette lehetővé a repülés önköltségeinek folyamatos csökkentését. A vállalat eladásából lett amerikai dollármilliárdos, de még húsz évig vezette azt. Már életében hallhatatlanná vált, mert a motoros repülés 100. évfordulóján a legtöbb adománnyal segítette a világ egyik legnagyobb repülőmúzeumi egységének építését, ami a nevét viseli.

Vezéráldozatnak szánta Mindszentyt a kommunista zsarnokság

Tudomány2019.02.03, 18:29

Hetven éve, 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság különtanácsa, a Rákosi-rendszer hírhedt vérbírája, Olti Vilmos elnökletével kezdte el tárgyalni Mindszenty József bíboros-hercegprímás kirakatpernek szánt, és koncepciós vádakon alapuló ügyét. A szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista diktatúra Mindszenty perét a rezsim egyik legfőbb ellenségének kikiáltott katolikus egyház szétzilálására, és a hívők megfélemlítésére akarta felhasználni.

Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja

Tudomány2018.06.12, 21:32

Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.

Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai

Tudomány2018.06.11, 21:13

A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.

Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?

Tudomány2018.05.31, 19:47

Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

Tudomány2018.04.06, 21:56

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Tudomány2018.04.04, 16:41

Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.

Tudja-e, hol áll a házastársi hűség vára, a magyarországi Taj Mahal?

Tudomány2018.03.28, 18:20

A királyok városában, a felesége iránt érzett szerelemtől ihletve két kezével négy évtized alatt építette fel Bory Jenő azt a kastélyt, amely még a Guinness rekordok könyvébe is bekerült.

Tudja-e, hogy hol áll Európa legnagyobb madárszobra?

Tudomány2017.12.29, 23:06

Hazánk is rendelkezik néhány Guinnessbe illő rekorddal. Ezek közül egyedi különlegessége miatt emelkedik ki az az 1896-os milleniumi ünnepségsorozat részeként felavatott honfoglalási emlékmű, ami Európa legnagyobb madárszobrának számít.

Bíboros a történelem szövevényes hálózatainak rabságában

Tudomány2017.11.04, 13:02

Mindszenty bíboros életútjának kutatása a modern egyháztörténet egyik legfontosabb feladata. Példamutató, következetes magatartása a forradalom napjaiban méltán váltja ki az utókor elismerését. Bertalan Péter történészprofesszor írása a bíboros 1956 októberének végén, novemberének elején kiteljesedő, szilárd erkölcsi talapzaton álló politikáját veszi górcső alá az újabb szakirodalmi kutatások alapján.

Egy nap, amely megrengette a világot

Tudomány2017.10.23, 22:25

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

Elátkozott sorsú hajó volt a Balaton Titanicja

Tudomány2019.05.30, 13:47

A balatoni hajózástörténet máig legnagyobb katasztrófájának, a Pajtás csavargőzös hullámsírba merülésének napján, 1954. május 30-án ragyogó napsütés köszöntött a gyermeknap alkalmából a magyar tengerhez kiránduló családokra és turistákra. A balatonfüredi mólón a Siófok felől érkező kirándulóhajóra várakozó emberek nem sejthették, hogy sokan közülük ekkor már az utolsó perceiket élik. Az akkor történteket a Dunán, a Hableánnyal történt baleset kapcsán elevenítettük fel.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

Tudomány2017.02.21, 10:34

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma

Tudomány2016.10.23, 11:27

Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából. 

Így lettünk a nagy fekete autók országa

Auto2016.10.23, 07:02

Kékes füstöt eregető Trabantok, dülöngélő Nysa mentőautók, rogyásig pakolt IFA-k: a múlt rendszer autós élményeire ki-ki nosztalgiával vagy lesajnálóan gondol, a feledés homályába vész ugyanakkor mindaz, ami a gulyáskommunizmus előtti sötét korszakban történt. Pedig a protekciós benzinjegyek, kisajátítások, rettegett ÁVH-s kocsik, amerikai limuzinnal járó nagykutyák és nélkülözések évtizede a közlekedésen keresztül is segít megérteni, milyen hangulat uralkodhatott a forradalom előestéjén.

Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!

Tudomány2016.10.07, 11:19

Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.

Ugye, örülne az ügyész, ha ilyen vádiratot tudna írni?

Tudomány2016.09.25, 08:01

Öt tárgyalási nap után 1949. szeptember 24-én Rajk László és társai büntetőperében a Budapesti Népbíróság különtanácsának elnöke, dr. Jankó Péter, a hírhedt vérbíró, kihirdette a lényegében Rákosi Mátyás által megírt ítéletet. A Rajk-per egyfajta betetőzése volt annak az 1945 nyarától kibontakozó gátlástalan és eszközökben nem válogató folyamatnak, amely 1949-re a magyar történelem egyik legsötétebb időszakához, a leplezetlen kommunista diktatúrához, a Rákosi-korszak éveihez vezetett.

Repülőgép-eltérítésben is világelsők vagyunk

Tudomány2016.04.02, 16:02

Az 1970-es, 80-as évekhez képest, és különösen a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás óta a repülőgép-eltérítések – az egyre szigorúbb biztonsági intézkedéseknek köszönhetően – szinte teljesen megszűntek. Az Egypt Air járatának március 29-i eltérítéséhez hasonló esetek ma már ritka kuriózumnak számítanak, de a múltban ez nem így volt.  A magyar repüléstörténetből ugyancsak ismert néhány gépeltérítési eset, és a világtörténelem legelső géprablása is egy hazai eseményhez fűződik.

A misztikus magyar rend

Tudomány2016.01.01, 11:45

Bár a pálosok rendházai egykor behálózták az egész Kárpát-medencét, a szerzetesrendnek az évszázadok során számtalan megpróbáltatást kellett kiállnia. A vértanúhalált szenvedett páterek sorsa azonban nem csupán egy szomorú történet, hanem hű tükre a magyar szerzetesrendek, a magyar ellenálló katolikus egyház és az egyetemes katolicizmus történelmének.

Sződd a selymet, elvtárs!

Tudomány2015.09.01, 07:28

A szegényparaszti sorból származó donyecki vájárt, Alekszej Grigorjevics Sztahanovot méltán tekintik a világtörténelem leghíresebb bányászának. A szovjet és hidegháborús időkben az ő nevét viselték a szocialista tábor irracionális, propagandisztikus munkaverseny-mozgalmai.

Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal

Tudomány2015.08.20, 12:01

A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint. 

Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás

Tudomány2015.04.04, 20:50

A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7.,  -  korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom  mellett  - a legkitüntetettebb, de  történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.

Mindig Sztálin elvtársra gondolok

Tudomány2013.03.03, 19:21

"A zászlóknál sötétebb a fájdalom a szívekben, könnyesek a szemek. Sztálin elvtárs, a mi nagy tanítónk, apánk, vezérünk, meghalt." Hatvan évvel ezelőtt kapott agyvérzést a világtörténelem egyik legvéreskezűbb diktátora, ami Magyarországon megnyitotta az utat Nagy Imre felemelkedéséhez.

A fű is kipusztult a cigánymosdatás után

Tudomány2012.11.11, 14:21

Rákosi és Kádár alatt nem volt cigánykérdés: nemzetiségi helyett társadalompolitikai problémáról beszéltek. Ezzel egyenlőségjelet tettek a szegénység és a cigányság közé, ami napjainkig tartó súlyos károkat okozott.

Növényt csinált ellenségeiből az ÁVH

Tudomány2012.09.15, 09:32

Befolyásos politikusok, lázadó értelmiségiek tucatjai töltöttek rövidebb-hosszabb időt a váci börtönben, ahol nemcsak őrizték, hanem gyűlölték is a rabokat. Kifinomult és brutális kínzások egész sora várta az eleve jogtalanul elítélt embereket, egyszerűségük ellenére az álló- és a sötétzárka a rabok megtörésének legkifinomultabb eszköze volt. Nyílt napon néztük meg, milyen volt a hírhedt Doberdó.

Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?

Tudomány2012.03.09, 11:09

A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.

Előző
  • 1
Következő