Rákosi-korszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hidegháború
- Kádár János
- kommunista diktatúra
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?
A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.
- legfrissebb
- legrégebbi
Növényt csinált ellenségeiből az ÁVH
Befolyásos politikusok, lázadó értelmiségiek tucatjai töltöttek rövidebb-hosszabb időt a váci börtönben, ahol nemcsak őrizték, hanem gyűlölték is a rabokat. Kifinomult és brutális kínzások egész sora várta az eleve jogtalanul elítélt embereket, egyszerűségük ellenére az álló- és a sötétzárka a rabok megtörésének legkifinomultabb eszköze volt. Nyílt napon néztük meg, milyen volt a hírhedt Doberdó.
A fű is kipusztult a cigánymosdatás után
Rákosi és Kádár alatt nem volt cigánykérdés: nemzetiségi helyett társadalompolitikai problémáról beszéltek. Ezzel egyenlőségjelet tettek a szegénység és a cigányság közé, ami napjainkig tartó súlyos károkat okozott.
Mindig Sztálin elvtársra gondolok
"A zászlóknál sötétebb a fájdalom a szívekben, könnyesek a szemek. Sztálin elvtárs, a mi nagy tanítónk, apánk, vezérünk, meghalt." Hatvan évvel ezelőtt kapott agyvérzést a világtörténelem egyik legvéreskezűbb diktátora, ami Magyarországon megnyitotta az utat Nagy Imre felemelkedéséhez.
Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás
A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7., - korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett - a legkitüntetettebb, de történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.
Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal
A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint.
Sződd a selymet, elvtárs!
A szegényparaszti sorból származó donyecki vájárt, Alekszej Grigorjevics Sztahanovot méltán tekintik a világtörténelem leghíresebb bányászának. A szovjet és hidegháborús időkben az ő nevét viselték a szocialista tábor irracionális, propagandisztikus munkaverseny-mozgalmai.
A misztikus magyar rend
Bár a pálosok rendházai egykor behálózták az egész Kárpát-medencét, a szerzetesrendnek az évszázadok során számtalan megpróbáltatást kellett kiállnia. A vértanúhalált szenvedett páterek sorsa azonban nem csupán egy szomorú történet, hanem hű tükre a magyar szerzetesrendek, a magyar ellenálló katolikus egyház és az egyetemes katolicizmus történelmének.
Repülőgép-eltérítésben is világelsők vagyunk
Az 1970-es, 80-as évekhez képest, és különösen a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás óta a repülőgép-eltérítések – az egyre szigorúbb biztonsági intézkedéseknek köszönhetően – szinte teljesen megszűntek. Az Egypt Air járatának március 29-i eltérítéséhez hasonló esetek ma már ritka kuriózumnak számítanak, de a múltban ez nem így volt. A magyar repüléstörténetből ugyancsak ismert néhány gépeltérítési eset, és a világtörténelem legelső géprablása is egy hazai eseményhez fűződik.
Ugye, örülne az ügyész, ha ilyen vádiratot tudna írni?
Öt tárgyalási nap után 1949. szeptember 24-én Rajk László és társai büntetőperében a Budapesti Népbíróság különtanácsának elnöke, dr. Jankó Péter, a hírhedt vérbíró, kihirdette a lényegében Rákosi Mátyás által megírt ítéletet. A Rajk-per egyfajta betetőzése volt annak az 1945 nyarától kibontakozó gátlástalan és eszközökben nem válogató folyamatnak, amely 1949-re a magyar történelem egyik legsötétebb időszakához, a leplezetlen kommunista diktatúrához, a Rákosi-korszak éveihez vezetett.