A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből

Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...

Tizenöt kilós ágyúgolyókra bukkantak a szolnoki vár ásatása közben

Történelemérettségi: Rákóczi-szabadságharc és Kádár-beszéd

A kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalizmusról, a Rákóczi-szabadságharcról szóló feladatok mellett a dualizmusról, az első világháború idei éhínségről, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű történelemérettségi első részében az eduline.hu szakportál információi szerint.

Fizetünk, ha beledöglünk is

Az államadósság 23 éve vicsorog ránk a politikusok nyilatkozataiból, de már királyai, fejedelmei, kormányzói és főtitkárai is adósságba verték Magyarországot. És mi kiktől követelhetjük vissza a pénzünket? Mennyivel tartoznak a magyar államnak, van-e esélyünk a pénz behajtására, és mit lépett a kormány, amikor Észak-Korea ginszenggyökérben akart törleszteni?

Rákóczi nem akart a felkelés élére állni

II. Rákóczi Ferenc nem volt modern nemzeti szabadságharcos, és eleinte visszautasította az őt felkereső lázadókat, akik azt szerették volna, hogy álljon az elégedetlenségi mozgalmuk élére. A fejedelmet végül Esze Tamás és társai vették rá arra, hogy hazatérjen és a szabadságharc élére álljon.

Hétvégi túra: a simontornyai vár

A Tolnai-Hegyhát északi nyúlványainál, a Sió-csatorna partján fekszik a hajdani mezőváros, a valamikor vásártartási joggal bíró település, Simontornya. A település és vidéke valaha mocsaras vizekkel körülvett kisebb-nagyobb szigetekből állt. A mai Simontornya belterülete egy nagyobb sziget volt, amelyet a XVIII. sz. végéig csak két hídon lehetett megközelíteni. A város nevét adó Árpád-kori alapítású vár a középkorban és a reneszánsz ideje alatt fényes várkastély, a Rákóczi-szabadságharc alatt pedig fontos erődítmény volt. Ma Tolna megye egyik kulturális központja.

Érdemes frissíteni a Pro Libertatét

Aki még hétvége előtt töltötte le és telepítette a Rákóczi-szabadságharc idején játszódó Pro Libertate programot, annak érdemes egy kiegészítést feltelepíteni, az eredeti kiadás ugyanis számos számítógépet megzavarhat.

Rákóczi-kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban

A Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásának 300. évfordulója alkalmából "Midőn szabadságunkért harcolunk..." címmel nyílt kiállítás kedden Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

Kiállítás a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc 300. évfordulója alkalmából Nemzetünkért összefogván... címmel nyílt emlékkiállítás kedden a Magyar Nemzeti Múzeumban.