rádiócsillagászat

címke rss
Döbbenetes felfedezés: máris elkezdődött a Tejútrendszer és az Androméda galaxis ütközése

Döbbenetes felfedezés: máris elkezdődött a Tejútrendszer és az Androméda galaxis ütközése

A hozzánk legközelebb fekvő extragalaxisról, az Andromédáról már régebb óta ismert, hogy igen nagy sebességgel közeledik a saját csillagvárosunk, a Tejútrendszer felé. Az Androméda-galaxis másodpercenként 270 kilométerrel, vagyis mintegy 1millió kilométer per órás sebességgel, azaz a fénysebesség ezredrészével száguld az irányunkba. Mivel az Androméda tőlünk mért távolsága 2,5 millió fényév, az irányadó számítások alapján a tudósok eddig úgy vélték, hogy a két galaxis összeütközésére csak a távoli jövőben, nagyjából hárommilliárd év múlva fog sor kerülni. A számításoknál azonban nem vették figyelembe a galaxisokat körülölelő kozmikuus ...

Közel vannak a földönkívüliek, már csak a megfelelő pillanatra várhatnak

Tudomány2023.01.19, 17:44

Egy friss kutatás új módszert alkalmaz a feltételezett idegen civilizációk jeleinek detektálására. A projekt a potenciálisan akár a magasan fejlett élet számára is alkalmas exobolygókra fókuszál, és akkor próbál az idegenek jeleire rábukkanni, amikor az exobolygók elhaladnak a saját csillaguk előtt. A kutatók szerint könnyen lehetséges, hogy az idegenek csak a megfelelő kozmikus pillanatra várnak a kapcsolat felvételéhez.

Döbbenetes rádiójelek érkeztek a Földre az űrből

Tudomány2022.07.21, 18:02

Rendkívül szokatlan, az univerzum mélységeiből érkezett rádiójel detektálásáról számol be egy kutatócsoport a Nature tudományos szaklapban július 13-án megjelent tanulmányában. Az FRB 201912221A katalógusszámot kapott gyors rádióhullám keletkezési helye és eredete egyelőre még nem ismert.

Földönkívüliektől származhat a titokzatos jel

Tudomány2022.05.30, 20:21

1977. augusztus 15-én dr. Jerry E. Ehman csillagász, a SETI program kutatója éppen az Ohiói Állami Egyetem „Big Ear" nevet viselő rádióteleszkópjával figyelte az égboltot, amikor egy teljesen szokatlan és az átlagos kozmikus zörejeknél sokkal erősebb jelet fogott. A furcsa rádiójel mindössze 72 másodpercig volt fogható, és azóta egyszer sem ismétlődött meg. Ehman első megdöbbenésében a kinyomtatott jelsorozat mellé a „Wow!" (Hűha!) szót firkantotta oda. A titokzatos jelsorozat - amelynek mind a mai napig sem az eredetét, sem pedig a pontos forrását nem sikerült egzakt módon tisztázni – ezért vonult be »Hűha!« jelként a rádiócsillagáászati ...

Magyar tudósok történetét juttatja a Holdra a Telenor és a Tungsram

Tudomány2022.01.13, 15:36

2022 nyarán indulhat a Holdra a Peregrine űrszonda, hogy a tudományos kutatóeszközök mellett egy különleges küldeményt, a hazai Puli Space Technologies Téridő plakettjét is eljuttassa az égitestre. A legszélsőségesebb körülményeknek is évezredekig ellenálló fémtáblán magyar tudósok történetével üzen térben és időben minden korábbinál távolabbra két hazai vállalat. A Telenor öt kiemelkedő kortárs magyar kutató tudományos eredményeit, a Tungsram pedig a Holdat radarhullámokkal elsőként elérő Bay Zoltán történetét véste fel a mikrofilmet idéző Hold-plakettre.

Hihetetlen, merre járnak most az első földi rádiójelek a kozmoszban

Tudomány2021.11.08, 19:50

Az idegenek nyomait kereső kutatók a földönkívüliekkel való passzív kapcsolatfelvétel egyik lehetséges eszközeként tekintenek azokra az elektromágneses hullámokra, bennük a földi rádióadások jeleire is, amiket az elmúlt évszázadban bocsátott ki az emberi civilizáció. Ha csak a tágabb kozmikus hazánk, a Tejútrendszer határait vizsgáljuk, úgy viszont  kiábrándító az eredmény: a fénysebességgel terjedő rádióhullámok közül a „legelső fecskék" által befutott távolság is egy alig érzékelhető apró kör csupán a galaxisunk térképén.

Rádióhullámok buktatták le a bolygókat

Tudomány2021.10.13, 13:31

Rejtett bolygókra bukkantak rádióhullámok használatával ausztrál kutatók. A Queenslandi Egyetem (UQ) egyik csillagásza észlelt csillagoktól érkező, váratlan rádióhullámokat, amelyek korábban ismeretlen bolygók létezésére utalnak.

Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyéről

Tudomány2021.09.10, 21:18

Ahogy egyre érzékenyebb műszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentő felfedezések száma is. Az Ausztráliában működő ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvő, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelőre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.

Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világűrben

Tudomány2021.04.21, 23:02

Az űrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehető, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendű formái. Hawking szerint nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...

Százhúsz éve született Bay Zoltán, aki megérintette a Holdat

Tudomány2020.07.24, 23:32

A magyar származású Nobel-díjasok, Szentgyörgyi Albert, Wigner Jenő, Hevesy György, Gábor Dénes, Oláh György és mások mellett Bay Zoltán neve talán kevéssé cseng ismerősen, pedig a 120 éve született magyar fizikus a 20. századi természet- és mérnöki tudományok legnagyobbjai közé tartozik. Nem véletlen, hogy világszerte őt tartják a modern asztrofizika egyik új tudományága, a rádiócsillagászat atyjának, hiszen az 1946. február 2-án végrehajtott világhíres magyar Hold-radar kísérletével ő teremtette meg ennek az alapjait, de Bay Zoltán nevéhez fűződik a fotoelektron-sokszorozó, valamint a fénysebességre alapozott méterdefiníció megalkotása is.

Felavatták a déli félteke legerősebb rádióteleszkópját

Tudomány2018.07.13, 19:41

Felavatták a MeerKAT rádióteleszkópot pénteken a Dél-afrikai Köztársaság déli-délnyugati részén elterülő, félsivatagos Karoo régióban.

Ilyen fekete lyukakat még nem sikerült megfigyelni

Tudomány2017.06.28, 16:21

Példátlan eredményt értek el amerikai csillagászok: az objektumok által kibocsátott rádióhullámok segítségével először sikerült két egymás körül keringő fekete lyukat megfigyelniük. Az eredmény – a gravitációs hullámokat érzékelő LIGO detektorral együtt – a fekete lyukak kutatásának új dimenzióit nyithatja meg – írja az IFL Science tudományos hírportál.

Turistaparadicsom épül a rádiótávcső köré

Tudomány2017.03.22, 13:46

Turistaparadicsom épül a világ legnagyobb egytányéros rádióteleszkópja köré a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban.

Magányosan bólogatnak a teleszkópok

Techbázis2013.08.26, 12:24

Jó idő és szerencse kellett ahhoz, hogy az ötezer méter magasan levő tudományos létesítményt körbe tudja repülni egy alig két kiló súlyú hatrotoros drón. 

Megöltek egy japán csillagászt

Tudomány2012.05.14, 15:30

Egy Chilében dolgozó japán csillagász egy utcai támadás után életét veszítette a kórházban.

Anyagi okok miatt szünetel a földönkívüliek keresése

Tudomány2011.04.27, 11:55

A Kalifornában felállított ATA nevű távcsőhálózat a Földön kívülről érkező értelmes jelekre vadászik. A négy éve üzemelő, félkész rendszert azonban átmenetileg leállították: pénzügyi gondok miatt egy ideig nem elemzik és nem keresik az esetleges rádiójeleket.

Óriási anyagkilövellések a telihold mellett - kép

Archívum2011.04.19, 08:23

Hatalmas elnyúlt alakzatot látnánk fényleni az égen, ha a rádióhulámokat is képes lenne érzékelni a szemünk. Látványos montázs a Centaurus-A galaxis óriási anyagkilövelléseiről.

Távcsövek, ameddig a szem ellát - ilyen lesz a legnagyobb teleszkóphálózat

Tudomány2011.04.13, 09:27

Ha összeraknánk egyes távcsövei felületét, egy négyzetkilométer összterületet kapnánk. Ekkora lesz a jelenleg még csak tervezett SKA nevű gigantikus távcsőrendszer. A bolygónk déli féltekéjén felállítandó hálózattól számtalan felfedezést várnak a szakemberek.

Előző
  • 1
Következő