Tudósok egy új típusú radioaktív bomlást figyeltek meg

Nem minden körülöttünk lévő anyag stabil. Vannak anyagok, amik radioaktív bomláson mennek kersztül és stabilabb izotópokká alakulnak. A tudósok most, első ízben, megfigyeltek egy új típusú bomlást. Ebben a bomlásban az oxigén egy könnyebb formája, az oxigén-13 (8 proton és 5 elektron) 3 héliummaggá (egy atom elektronok nélkül), egy protonná, és egy pozitronná (az elektron antianyag változata) bomlik. - publikálja az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minsztériuma a phys.org-on.

Radioaktív vaddisznók lepték el Németországot

A Németország délkeleti részén élő vaddisznók testében megdöbbentően sok radioaktív cézium található. Korábban azt hitték, az 1986-os csernobili atomkatasztrófa következtében lettek radioaktívak. Csakhogy a radioaktivitás szintje más állatokban már drasztikusan csökkent, míg a vaddisznók ugyanolyan mértékben sugároznak, mint korábban. Ennek az okát fejthette meg most egy kutatócsoport, írja a Science Alert tudományos portál.

Az OAH reagálása a félrevezető hírekre: a sugárzási szint normális Magyarországon és a környező országokban is

A hírekben és a közösségi médiában számos félrevezető hír jelent meg egy ukrajnai robbanásról. - tájékoztat az Országos Atomenergia Hivatal honlapján.

Nagy a baj, megsérült egy korábban eltűnt, halálos cézium-137 radioaktív henger

A thaiföldi hatóságok megtalálták az a radioaktív hengert, melynek eltűnését még a hónap elején jelentették. A rossz hír viszont az, hogy az eszköz már nem volt sértetlen, amikor rátaláltak, vagyis fennáll a veszélye, hogy súlyos egészségügyi kockázatnak voltak kitéve, akik a közelébe kerültek.

Napokig keresték, végül megtalálták az elveszett radioaktív kapszulát Ausztráliában

Az ausztrál hatóságok szerint megtalálták a múlt héten eltűnt apró radioaktív kapszulát, amit egy bányászati vállalat veszített el múlt héten. 

Ezért volt legendás a szovjet atomkutatás generálisának munkatempója

Százhúsz éve, 1903. január 12-én született Igor Vasziljevics Kurcsatov, a szovjet atombomba atyja. Hihetetlen lendülettel és kitartással foglalkozott a mesterséges radioaktivitással és az uránhasadással. Munkatársai a leningrádi Műszaki Fizikai Intézetben sokszor csak „generális"-nak hívták, mert minden őt érdeklő dologban azonnal átvette a kezdeményező szerepet.

A radioaktivitás felfedezőjének neve szerepel az Eiffel-torony oldalán

Százhetven éve, 1852. december 15-én született Antoine Henri Becquerel Nobel-díjas francia fizikus, a radioaktivitás jelenségének felfedezője (a jelenség nevét azonban nem ő, hanem Marie Curie adta).

Radioaktív banán kerül a boltok polcaira

A "sugárzás" szó egyszerű említése gyakran félelmet kelt az emberekben. Mások számára ellenben szórakoztató a gondolat, hogy egy kis sugárzásnak való kitettség szuperhőssé változtathatja őket. De igaz-e, hogy alapvetően minden radioaktív körülöttünk, még az ételek is, amiket megeszünk? Talán többen hallották már, hogy a banán enyhén radioaktív, de mit is jelent ez valójában?

Ijesztő, éjfekete lényeket fogtak Csernobil mellett

Több mint 35 évvel később a csernobili baleset hatásai még mindig láthatóak; egy kutatócsoport éjfekete színű békákat fogott a sérült atomerőmű környékén. Az is kiderült, miért változtak ilyen sötétté ezek az eredetileg élénkzöld színű állatok.

Hidrogénbombát robbantottak az amerikaiak a Bikini-szigeteken

A hirosimai és nagaszaki bombánál ezerszer nagyobb hatóerejű volt az az amerikai hidrogénbomba, amelyet 1954. március. 1-jén robbantottak fel a Csendes-óceáni Bikini-atollon. Ez volt az első bevethető fúziós fegyver, és ez máig a legnagyobb nukleáris robbantás, amit az Egyesült Államok hajtott végre. A Castle Bravo nevű kísérlet majdnem tökéletesen zajlott – már ha bárki normálisnak tart egy atomrobbantást. Azért csak majdnem, mert a detonáció véletlenül háromszor akkora lett, mint amit a tudósok terveztek. A Los Alamos-i nukleáris kutatólaboratóriumban ugyanis rosszul számoltak. A bomba olyan iszonyatos hatású volt, hogy a szemtanúúk ...

Magyar helyszínelők sugárzó anyagokra kifejlesztett eljárása lesz a nemzetközi protokoll alapja

A KR NNI Bűnügyi Technikai Főosztály, valamint az ELKH Energiatudományi Központ munkatársai 162 ország szakértői előtt mutatták be azt az újszerű helyszínelői eljárást, melyet sugárzó anyagokra fejlesztettek ki - írta honlapján a rendőrség.  Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett bécsi nemzetközi konferencián tartott bemutató olyan jól sikerült, hogy a magyar fejlesztés lesz a jövőben az egységes nemzetközi protokoll alapja.

Beásták magukat a radioaktív talajba az oroszok Csernobilnál - videó

Drónfelvétel bizonyítja, hogy az orosz katonák lövészárkokat ástak a zónában - írja a Mandiner.

Újabb fejlemény a máig megoldatlan Gyatlov-rejtélyben

A 20. század teljes egészében sohasem feltárt legrejtélyesebb ügye, az 1959 januárjában az uráli Halat Szjal havas lankáin kilenc fiatal szovjet túrázó életét követelő tragédia, az úgynevezett Gyatlov-rejtély lehetséges okait illetően napjainkig kereken 75 különféle magyarázat született. Ezt most egy olyan újabb elmélet egészíti ki, amely megpróbál pontot tenni e több mint szövevényes história végére. A Gyatlov-ügy azonban annyira összetett és bizarr, hogy erősen kérdéses, valóban sikerült-e mindenre kiterjedő végső magyarázatot találni erre a hátborzongató rejtélyre.

Több mint tízezer hektár erdő ég Csernobilnál, radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe

Több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harci cselekmények miatt - közölte Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos. 31 tűzesetet jegyeztek fel.

Jelenleg minimális a nukleáris katasztrófa kockázata Csernobilban

Fizikusok szerint  elhanyagolható annak a kockázata, hogy a csernobili reaktorból radioaktív anyag szabaduljon ki az orosz-ukrán háború következményeként. 

Radioaktívak az 5G-ellenes kvantummedálok

Betiltották Hollandiában a forgalmazásukat, roncsolhatják a viselők szöveteit és DNS-ét.

Döbbenetes hírek érkeztek Csernobilból: lerövidítették a folyamatot, ami 24 ezer évbe telne

Harmincöt évvel ezelőtt történt Európa legnagyobb atomkatasztrófája. A csernobili erőmű négyes reaktorának felrobbanásával sugárzó részecskék kerültek a levegőbe, amit a szél egészen Svédországig elvitt. Csernobil környéke pedig a mai napig lakhatatlann.

Akár öt éven belül sugárzásmentessé válhat Csernobil, visszaállhat a terület eredeti állapota

A legutóbbi mérések alkalmával pozitív eredmények születtek: kiderült, hogy a csernobili atomerőmű környékén idén 47 százalékkal tisztábbnak bizonyult a levegő a korábbi értékekhez képest.

Vérerek inspirálta anyag urániumot képes kivonni a tengervízből

Az óceánok nagy, kiaknázatlan uránium raktárak, amely nagyon fontos a nukleáris energiához, és egy új technológia hosszú távú ellátást biztosíthat. - írja a New Scientist.

Újabb katasztrófával számolhatnak Csernobilban: izzik az erőmű eltemetett reaktora

1986-ban óriási katasztrófát okozott a csernobili atomerőműben történt robbanás. Minden bízik abban, hogy ez nem ismétlődhet meg, azonban aggodalomra ad okot, hogy izzik az erőmű eltemetett reaktora.

A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjedt át a betegek később született gyermekeire

A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.

Radioaktív halat fogtak Fukusima közelében

Két év után ismét radioaktív halat fogtak Japánban, Fukusima térségében, ahol tíz évvel ezelőtt egy atomerőmű közelében nukleáris anyag jelentős mértékű kiszivárgását is okozó földrengés történt.

Radioaktív gyógyszer végzett a nők bálványával

Bármilyen hihetetlennek is tűnik, a 20. század legelején teljesen hétköznapinak számított a radioaktív termékek fogyasztása, sokszor orvosságként alkalmazták a káros készítményeket. Ennek a tudatlanságnak esett áldozatul a népszerű golfozó és acélmágnás, Eben Byers is - olvasható az IFL Science ismeretterjesztő portál cikkében.

Nem adható földi magyarázat a titokzatos faévgyűrűkre

Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a Debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.

A fukusimai atomerőmű radioaktív vize miatt aggódik Szöul

Dél-Korea riasztónak nevezte csütörtökön azt a lehetőséget, hogy Japán több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet engedne az óceánba a 2011-es szökőár által megrongált fukusimai atomerőműből.

Az óceánba eresztik a fukusimai atomerőmű radioaktív vizét

A japán kormány eldöntötte, hogy az óceánba eresztik a 2011-ben katasztrófát szenvedett fukusimai atomerőmű radioaktív elemeket tartalmazó, már kezelt hűtővizét - jelentette japán médiaközlésekre hivatkozva pénteken a Reuters hírügynökség.

Kiderült, honnan származhatnak az Észak-Európa fölött észlelt radioaktív részecskék

Valószínűleg atomreaktorból származnak azok a radioaktív részecskék, amelyeket Észak-Európa fölött észleltek, de egyelőre nem tudni, hogy honnan erednek - közölte pénteken a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

Ötödik napja oltják a hétvégén kitört tüzet a csernobili zónában

Szerdán már ötödik napja dolgoztak a tűzoltók a csernobili tiltott övezetben szombaton kitört erdőtűz oltásán, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint még helyenkénti tűzfészkek kaptak újra lángra, főként lehullott falevelek és fű égett.

Erdőtűz Csernobil körül, megnövekedett a radioaktív sugárzás

Harmadik napja oltják a tűzoltók a tüzet egy erdős területen a csernobili tiltott övezetben - hozta nyilvánosságra hétfőn az UNIAN ukrán hírügynökség.

Élőlényt találtak a csernobili reaktorban, a sugárzást eszi

A különleges gombafaj már hosszú ideje a súlyosan sugárszennyezett zónában él, ám ez neki tökéletesen megfelel, hisz maga a sugárzás élteti.

Virágzik az élővilág az atomkatasztrófa után

Csaknem egy évtizeddel a fukusimai atomerőmű-baleset után "virágzik" a vadvilág a sugárszennyezettség miatt lakatlanná vált területeken - állapították meg a Georgiai Egyetem kutatói.

A világ legújabb vodkája Csernobilból érkezik

Piacra kerülhet egy vodka, amit Csernobilban készítettek

Hamarosan a magyar boltok polcain is megjelenhet az első termék, amit 1986 óta a csernobili zónában készítettek. Nem másról van szó, mint egy vodkáról. Az ital stílusosan az Atomik nevet kapta.

Veszélyes mértékű radioaktivitást rejthetnek a gleccserek

Veszélyes mértékű radioaktivitást rejthetnek a gleccserek: a csernobili és fukusimai reaktorok katasztrófái, valamint az atomfegyvertesztek radioaktív nyomot hagytak az Alpok, az Északi- és Déli-sarkvidék, Kanada, Izland és a Kaukázus gleccserein - jelentette be Caroline Clason brit kutató szerdán az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi közgyűlésén.

Radioaktív sugárzást mértek a kubai meteoriton

Enyhe radioaktív sugárzást mértek a Kubában február elején becsapódott meteorit megtalált darabjain.

Fellebbenhet-e a titok a 20. század leghátborzongatóbb rejtélyéről, a Gyatlov-ügyről?

A 20. század egyik legrejtélyesebb ügyében, a kilenc egyetemista túrázó Urál-hegységben történt titokzatos és bizarr halálához kapcsolódó Gyatlov-ügyben az orosz főügyészség bejelentette, hogy hatvan év elteltével újraindítják a vizsgálatot. A történelemből egyetlen egy olyan haláleset sem ismert, amelyhez olyan sok, pontosan 75 különféle magyarázat fűződne, mint a Gyatlov-ügyhöz. Ezek közt egyaránt találunk tudományos igényű megközelítéseket, összeesküvés-elméleteket, valamint sci-fi ízű magyarázatokat is. A Gyatlov-ügy azonban annyira összetett és bizarr, hogy még a 21. századi nyomozati technika bevetése mellett is erősen kérdésees, ...

Még mindig sugárszennyezett a víz a megrongálódott japán atomerőműnél

Japánnak sürgősen kezelnie kell a 2011-es földrengésben és szökőárban megrongálódott fukusimai atomerőműnél felhalmozódott sugárszennyezett vizet.

Amerikai borokban mutatták ki a fukusimai sugárzást

A 2011-es fukusimai baleset után radioaktív szennyeződés árasztotta el a környező vizeket és földeket. Hét évvel később a nukleáris katasztrófa nyomait a világ másik felén is kimutatták – egészen pontosan a kaliforniai borokban.

Radioaktív anyagot találtak egy budapesti panelben

A XI. kerületben egy Rátz László utcai lakóház pinceszinti tárolóhelyiségébe talált egy érdekes dobozt az új bérlő. A dobozon sugárveszélyre utaló jel is volt.

Magyarország légterében is észlelték a radioaktív felhőt

A fejlett méréstechnikának köszönhetően Magyarországon is mérhető volt, de egészségi ártalmakat nem okozott a még októberben a környezetbe került radioaktív ruténiumizotóp - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia MTI-nek küldött pénteki közleményében.

Oroszországból érkezhetett a nukleáris felhő fölénk

Október végén keltett riadalmat a hír: Magyarország felett is megjelent a nukleáris felhő. Most valószínűleg kiderült, honnan szivárgott ki a radioaktív anyag.

Közelebb lehet a Földön kívüli élet, mint hinnénk

A Texasi Egyetem kutatói hidrogént hasznosító élet lehetőségét modellezték Naprendszerünk számos égitestén.

Tesztelje, mennyit tud az atomokról és az atomfizikából

Már az ókori görögök is megsejtették, hogy az anyag valamilyen elemi egységekből, atomokból épül fel. Utána több évszázadon át feledésbe ment az elképzelés, és csak a 19. században élesztette fel egy neves kutató (a kvízből megtudhatja, ki volt ő). Utána viszont rohamosan gyarapodtak az atomokról szerzett ismereteink, és egyre korszerűbb elméletek láttak napvilágot a szerkezetükről. A radioaktivitás és a maghasadás felfedezésével pedig új korszakba lépett az emberiség. Tesztünkben az atomokról szóló ismereteinkkel és a nagy (atom)fizikusokkal kapcsolatos ismereteit mérheti fel. Természetesen csak szemezgettünk a hatalmas témából, éss ...

Megnövekedett radioaktív sugárzást mérnek Európa több pontján

Megnövekedett, de még az egészségügyi határérték alatti radioaktív sugárzást mérnek Európa több pontja felett január óta, forrása egyelőre ismeretlen.

Újabb meghibásodás a fukusimai atomerőműben

Ismét erősen sugárszennyezett víz szivárgott el a megsérült Fukusima-1 atomerőmű egyik tárolójából – közölte pénteken a létesítményt üzemeltető TEPCO energiavállalat. 

Több mint 1500 évig radioaktív még Marie Curie holmija

Még legalább 1500 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Madame Curie jegyzetlapjainak sugárzása a felére csökkenjen. Ugyanez a helyzet a holttestével is – pontosan ezért borítja a koporsóját majdnem három centiméter vastag ólomréteg.

Feltalálók, akiket találmányuk vitt a sírba

A feltalálókat és tudósokat hajtó elementáris erő, a megismerés, a felfedezés vagy a fanatikus hittel megalkotott találmányaik kipróbálásának vágya nemegyszer sodorja őket akár tudatosan vállalt, akár előre nem látott, életveszélyes helyzetekbe. Összeállításunkban néhány olyan világhíres vagy éppen hátborzongató szerkezet, kísérleti eszköz konstruktőrét és az egyetemes tudománytörténetet gazdagító, Nobel-díjat érő felismerés felfedezőjét mutatjuk be, akiknek találmányuk vagy kutatómunkájuk vált a végzetükké.

Sok a sugárzó vaddisznó Bajorországban

Csaknem harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után még mindig nagyon sok a radioaktív vaddisznó Bajorországban.

Mit csinálnak százmillió liter sugárzó vízzel Fukusimában?

A héten megint radioaktív víz szivárgott a Csendes-óceánba a tönkrement fukusimai atomerőműből. A környékbeli halászok tiltakoznak. A japán kormány is gondatlanul járt el a szivárgások kapcsán.

Siralmas állapotban van a világ legveszélyesebb atomtemetője

A világ első atomerőmű-balesetének helyszínén medencékben, silókban halmozódik az erősen sugárzó atomhulladék. Szivárgó lerakók, furcsa iszap és robbanásveszély: ez Sellafield Anglia északnyugati részén.

Súlyos károsodások a fukusimai lepkéken

Veszélyesebb lehet a radioaktívan szennyezett élelmiszer, mint korábban gondolták. Már az alacsony radioaktivitású táplálék is súlyosan károsította a fukushimai lepkék lárváit.

Óriási tengeri élőlényt sodort partra a víz

Rövid időn belül ez már a második ilyen eset Kalifornia partjainál. Szakemberek radioaktivitásra gyanakodnak.

Elloptak egy radioaktív anyagot szállító teherautót Mexikóban

Újra vetik a búzát és a kukoricát a csernobili zónában

Néhány csernobili zónában lévő gazdaság elkezdte művelni az atomerőmű balesete miatt 25 éve parlagon heverő termőföldjeit.

Sugárzó vizet engednének az óceánba Fukusimában

Nagyon felgyűlt a radioaktív hűtővíz a fukusimai erőmű környékén. A hét végén egy tartálynál ugrott meg hirtelen a sugárterhelés.  

Ezek most a legveszélyesebb romok

Gigászi munka lesz lebontani a katasztrófában megsérült fukusimai atomerőművet. Noha a szétolvadt fűtőanyagkazetták kiemelése a legbonyolultabb, hatalmas mennyiségű radioaktív betont, acélt és más anyagot kell biztonságosan elhelyezni. Az üzemeltető most megmutatta, hogy haladnak a sugármentesítéssel két évvel a földrengés és a szökőár után.

Sugárzó halat fogtak Fukusimánál

Az álsügér annyira radioaktív, hogy a sugárzás 2500-szor volt több  a még biztonságos szintnél. A Murasai Misinek hívott példányt az atomkatasztrófa közelében, egy öbölben fogták.

A dobozos sör túléli a világvégét

Egy nemrég előkerült tanulmány szerint ha valamikor lesz atomkatasztrófa, a túlélők nyugodtan ihatják a sugárzásnak kitett dobozos söröket.  

Sorozatos radioaktív szivárgások Indiában

Az atomerőmű vezetői szerint nincs semmi gond, a környezetvédők szerint a hanyagság miatt gyakoriak a nukleáris incidensek.

Községnyien halhatnak meg Fukusima miatt

Szélsőséges esetben akár 1300-zal többen halhatnak meg világszerte rákban a fukusimai atombaleset miatt. A katasztrófa miatt valószínűleg azért nem következik be több megbetegedés, mert a radioaktív anyagok javarésze a tengerbe került.

Két helyen veszélyes a sugárzás Japánban

Volt olyan helyszín, ahol ötször akkora dózist kapott a lakosság, mint amennyi a normális. Az evakuálás előtt ennél nagyobb sugárzás is érhette az embereket, de arról még nincsenek adatai az Egészségügyi Világszervezetnek.

Ismét radioaktív víz szivárgott Fukusimában

Japán lapértesülések szerint a maffia is lát üzletet az atomerőműnél zajló kárfelmérésben.

Hónapokig szivárgott egy csillebérci gyárból a radioaktív jód

Hiába cserélték le a szűrőberendezést a csillebérci izotópgyárban, a kéményen keresztül hónapokig az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp. A cég szerint valószínűleg ez volt az oka annak, hogy az elmúlt hetekben Budapest légterében megemelkedett a jód-131 szintje.

Már nincs radioaktív sugárzás az országban a sugárbiológiai intézet szerint

Egyetlen mérőállomáson sem mértek kedden a jód-131 részecskékből származó radioaktív sugárzást az országban, a pénteken Közép-Európában észlelt, ismeretlen eredetű sugárzást kedden Franciaországban észlelték.

Ismeretlen eredetű sugárzást észleltek Európa több pontján

Egyelőre nem tudta megállapítani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, honnan származhat a sugárzás, amelyet Csehországból jelentettek, és Európa több pontján észleltek. Az ügynökség állásfoglalása szerint a sugárzás nem Fukusimából ered. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint orvosi laboratóriumból szökhetett ki a sugárzó jódizotóp.

Erdőkben tárolják a sugárszennyezett fukusimai földet

Állami tulajdonú erdőkben helyezik el ideiglenesen a fukusimai atombaleset során sugárszennyezetté vált földet, takarmányt és hulladékot, miután a japán kormány engedélyt adott erre. Az erőmű tulajdonosa urániumbányákban levő érdekeltségeit adná el, hogy ki tudja fizetni a baleset károsultjait.

Sugárzást is mér az új japán okostelefon

Radioaktivitást, UV sugárzást és testtömeget is fog mérni a japán NTT Docomo új okostelefonja. A készülék szenzorai cserélhetőek lesznek, így mindenki aggodalmainak megfelelő mobiltelefont készíthet.

Nem a fűtőanyag miatt robbant a fukusimai erőmű

A hűtés leállása miatt le kellett fúvatni az elpárolgó fűtővízből származó gőzt és hidrogént a fukusimai atomerőműnél. Most bizonyíték van arra, ami korábban csak feltételezés volt: a negyedik reaktorblokk épületének teteje azért repült a levegőbe, mert a harmadik blokkból oda áramlott a hidrogén.

Késhet a teljes leállítás a fukusimai erőműben

Eredetileg 2012 januárjára tervezte a Fukusima-1 atomerőmű hidegleállását az üzemeltető cég, a Tokyo Electric Power Co. A vállalat most bejelentette: rendszeresen meghibásodnak a sugárszennyezett hűtővizet szűrő berendezések, így nem biztos, hogy tartani tudják az stabilizálás menetrendjét a márciusi földrengésben megsérült erőműnél.  

Két hét alatt átkelt az óceánon a fukusimai atomszennyezés

Két nappal a fukusimai atomerőművet ért földrengés után kezdték a japán szakemberek tengervízzel hűteni a részben leolvadt nukleáris fűtőanyagot. Két héttel később, március 28-án,  kaliforniai légkörkémikusok azt észlelték, hogy megnőtt a radioaktív kénvegyületek mennyisége a La Jollában vett légmintákban. Az elemzés kiderítette, hogy a szennyezés a megsérült atomerőműből származik.

Egy mikrosütő is elég a sugárzó jód ellen

Közönséges mikrohullámú sütő alkalmazásával érték el a brit Sheffield Egyetem kutatói, hogy a radioaktív jódizotóp immár nem sugárzó anyaggá változott. A fukusimai atomerőmű miatt aggódó tokiói polgárok felvásárolták a sugárzásmérő Geiger-számlálókat a japán fővárosban.

Hányan élnek atomerőművek árnyékában?

A világ atomerőműveinek több mint fele olyan helyen fekszik, ahol 75 kilométeres körzeten belül legalább egymilliós népesség él. Ilyen Paks is. Öt kivétellel egy olyan nukleáris erőmű sincs, amelynek 150 kilométeres körzetében ne élnének egymillióan. Nézze meg ezt egy új interaktív térképen!

Egy banán elfogyasztásától Csernobilig: sugárdózisok egy látványos infografikán

A csernobili robbanás után tíz perccel 50-szer olyan erős sugárzást mértek, mint amennyi előfordult abban a vízben, ami valószínűleg a Fukusima Daiicsi erőmű 2-es reaktorából folyt ki. Egymillió mikrosievert már átmeneti sugárbetegséget okoz, hányingerrel és hányással, és növeli a rák kialakulásának kockázatát. Infografikán mutatjuk be, mekkora a halálos és a többszörösen halálos dózis.

Miért kell a nitrogéngáz a fukusimai atomerőműben?

Semleges gázt, azaz nitrogént kezdett pumpálni a Fukusima-1 atomerőmű 1-es reaktorába az üzemeltető. Ezzel akarják megakadályozni a mentésen dolgozók, hogy újabb baleset következzen be a súlyosan megrongálódott erőműben. Azonnali robbanásveszélyről viszont nincs szó - közölte a japán nukleáris biztonsági hatóság. Az egyik, fűtőelemkötegeket pihentető medence állapota továbbra is aggodalomra ad okot.

Radioaktív vizet engednek a tengerbe Fukusimánál

A tengerbe engednek több mint 11 tonna gyengén szennyezett vizet a fukusimai reaktornál, hogy tárolni tudják a kettes reaktor erősen szennyezett vizét. A hatóságok szerint a tengerbe eresztett víz nem káros az egészségre. Japán már Oroszországtól is segítséget kért.

Mindent bevetnek a fukusimai atomerőmű stabilizálására

A betonpumpától a műgyantáig és a szupernedvszívó műanyagig mindent bevet a súlyosan megrongálódott atomerőmű stabilizálására az üzemeltető áramszolgáltató vállalat. Fukusimából egy hete az a legjobb hír, hogy a helyzet nagyon súlyos, de nem valószínű a legrosszabb forgatókönyv, az erős és nagyarányú sugárterhelés bekövetkezte.

Újságpapírral próbálják megállítani a radioaktív víz szivárgását Japánban

A megsérült fukusimai atomerőmű dolgozói festéket öntöttek a hűtővízbe, hogy így találják meg, pontosan merre vezet az erősen sugárszennyezett víz útja a tengerbe. A szivárgás forrásaként megjelölt lyukat próbálták már betömni speciális műanyaggal és fűrészporral is, de nem jártak sikerrel.

Még az esővel kimosódó radioaktív jód sem veszélyes itthon

A japán atombalesetből származó radioaktív jód kimutathatóvá vált hazánk levegőjében is, sőt az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet már esővízben is kimutatta a jód-131 izotópot. Budapesten az izotóp koncentrációja a normális érték 15-60-szorosára ugrott a levegőben.

Műgyantával fékeznék a sugárszennyezést Fukusimában

Egy köbméter Magyarországon vett légmintában nagyjából félóránként bomlik el egyetlen, a fukusimai atomerőműből származó, radioaktív jódizotóp. Ilyen alacsony koncentrációban csak a rendkívül érzékeny nukleáris méréstechnika miatt mérhetők a fukusimai eredetű izotópok. A létesítmény üzemeltetője egyébként műgyantás permetezéssel akarja meggátolni, hogy a sugárzó részecskéket felkapja a szél. Először a hidrogénrobbanásban súlyosan megsérült 4-es blokk falát permetezik le az anyaggal.

Mekkora sugárzást kapunk Japánhoz képest?

A passzív dohányzás körülbelül akkora sugárzási dózissal terheli a szervezetet, mint amekkora sugárzás éri a Pakson lakókat. A földrengésben súlyosan megsérült fukusimai erőműnél viszont olyan sugárterhelés is előfordult, amivel 9 másodperc alatt lehet begyűjteni azt a dózist, ami Magyarországon egy év alatt éri átlagosan az embereket. A japán nukleáris balesetsorozat után világszerte érzékenyebbé vált a közvélemény a sugárterhelés témájára. A kérdés az, hogy mikor lépi túl a sugárzás az egészségkárosítás határát? A válasz azért nehéz, mert  a szervezet egészen extrém szintű terhelést is képes elviselni, továbbá az állandó háttérsuggárzást ...

Európában is kimutatták a fukusimai sugárzó anyagokat

Alig lépi túl a műszerekkel mérhető mennyiség alsó határát a radioaktív jódizotóp koncentrációja, így egészségügyi következményektől biztosan nem kell tartani. Az izotópot öt országban mutatták ki. "A nagy érzékenységű műszerekkel mért jódkoncentráció alig lépi át a kimutatási határt, így semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár" - közölte a hír kapcsán az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A Nagy-Britanniában mért koncentráció növekedhet a következő napokban-hetekben, azonban ez a sugárzás messze elmarad a veszélyes szinttől. (A fotón egy tokiói kereskedő vizsgálja a valószínűleg sugárszennyezett áruját.)

Grafikon: melyik erőműtípus a legnagyobb gyilkos?

Valószínűleg nem vigasztalja a fukusimai atomreaktor húsz kilométeres körzetéből kitelepítetteket, de tény, hogy jóval kevesebben halnak meg a nukleáris energia közvetlen és közvetett hatásai miatt más energiaforrások hatásaihoz képest. Azért félünk ennyire az nukleáris energiától, mert egyszerre váltja ki az összes félelmi reakciót: láthatatlan, mérhetetlen, az emberek úgy érzik, nem képesek uralni, és nem is értik a jelenséget. Természetellenes módon ránk erőszakolt valaminek hat, amely ráadásul rákos megbetegedéseket okoz, fejlődési rendellenességet vált ki a magzatokban.

A japán kormányfő szerint kiszámíthatatlan a helyzet Fukusimában

Kan Naoto kiszámíthatatlannak nevezte a fukusimai atomerőmű helyzetét, és maximális erőfeszítéseket kért a japán kormánytól. A kormányszóvivő cáfolta, hogy a kormány államosítaná az erőművet üzemeltető TEPCO-t.

Százezerszerese a radioaktivitás a normálisnak a fukusimai erőműben

A fukusimai atomerőmű egyik turbinacsarnokának aljában felgyülemlett víz radioaktivitása továbbra is magas, de nem a normális szint tízmilliószorosa, mint vasárnap közölték, hanem csak a százezerszerese - közölte az erőművet működtető tokiói áramszolgáltató hétfőn. A tengervíz sugárszennyezettsége is magas, 30-40 méterre a reaktoroktól több mint ezerszerese a megszokott szintnek.

Elérte az USA-t az atomfelhő, de nem veszélyes

Radioaktív xenon és egyéb hasadványtermékek jelenlétét mutatták ki a Fukusima Daiichi erőműtől körülbelül 300 kilométerre található japán mérőállomásokon, valamint az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA nyugati partjánál (Sacramento) és egy Kanadában lévő (Sidney, Vancouver) mérőállomáson is. A mért értékek mindenütt jóval alacsonyabbak a megengedett határértékeknél.

Itthon is megugrott a jódtabletta-vásárlás az atombaleset után

Egy hét alatt felvásárolták a teljes jódtabletta-készletet a gyógyszertárakat ellátó egyik hazai nagykereskedőnél. Van már olyan budapesti gyógyszertár, amely kezd kifogyni a jódtablettákból. A jód fogyása összefüggésben van a japán nukleáris veszély miatti nemzetközi aggodalmakkal. Pedig Magyarországon nem indokolt az extra jód bevitele, sőt bizonyos esetekben kifejezetten veszélyes lehet.

Unokáinkra hagyjuk a magyar atomszemét gondját

Rászáll tagjaira az EU, hogy oldják meg a területükön keletkező radioaktív hulladék elhelyezését. A veszélyes anyag senkinek nem kell, így minden országnak magának kell kitalálnia, hová vigye azt. A magyar atomhulladék nagy része várhatóan a Mecsek gyomrába kerül, de úgy kell eltemetni, hogy bármikor elő lehessen venni. Hátha valaki kitalálja, hogyan lehet ártalmatlanítani a sugárzó anyagot.

Sugárzó izraeli bombatölcsérek Libanonban

Magas radioaktivitást mutattak azok a földminták, amelyeket tudósok vizsgáltak meg Libanonban izraeli bombatölcsérekben, ami arra utal, hogy Izrael urániumalapú fegyvereket használt a nyári háborúban - írta szombati számában a londoni The Independent. Az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) egyik illetékese nem tudta megerősíteni a hírt.

Paks: radioaktív szennyezés csak nyomokban

Az Országos Atomenergia Hivatal szerint Paks környékén a csernobili katasztrófa idején Magyarországon mért sugárzásnak csupán ezredrészét lehetett kimutatni. A radioaktivitás mérésére összehangolt programot indítottak. A Greenpeace szerint az erőmű belsejében jelentős lehetett a sugárzás, az ott tartózkodó alkalmazottak sugárfertőzést szenvedhettek. Az erőmű közben hazai és nemzetközi szakemberek segítségével tervezi a kiégett fűtőelemek eltávolítását az üzemzavart okozó tisztítóberendezésből.

Szlovákia: mustárral a radioaktivitás ellen

Mustárral mázolták be a házak tetejét egy, a Magas-Tátra lábánál fekvő szlovákiai faluban, ahol az a hír terjedt el, hogy a tetőcserépre kent mustár megvédi az embereket "az iraki háború kapcsán fenyegető radioaktivitástól".