Szenzációs felfedezés: megvan Mátyás király DNS-e, azonosíthatják a maradványait

A magyar történelem egyik leghíresebb, ám legrövidebb életű uralkodócsaládja, a 15. század második felében Magyarországot a kor európai nagyhatalmává tevő Hunyadiak archeogenetikai kutatását még 2014-ben kezdték el. A nemzetközi kooperációban zajló kutatás, amelyben a Szegedi Tudományegyetem, a Magyarságkutató Intézet, a Pécsi Tudományegyetem, továbbá a Magyar Igazságügyi Kutatóintézet szakemberei, valamint a horvát Kulturális és Médiaügyi Minisztérium, illetve a Praxis Genomics LLC kutatói vettek részt, kétséget kizáró bizonyossággal azonosította Hunyadi Mátyás fiának és a király által megtett örökösének, Corvin Jánosnak, valamint ...

Gusztustalan, de hasznos: a nyálka evolúciós eredete

A csigatalptól a nyálunkig mindenütt jelen van, mégsem tudtuk eddig, hogyan fejlődött ki a nyálka az evolúció során. A jelek szerint számos független alkalommal, különböző fehérjékből, de mindegyiknek közös vonása a sok kapcsolódó cukorlánc.

Döbbenetes rádiójelek érkeztek a Földre az űrből

Rendkívül szokatlan, az univerzum mélységeiből érkezett rádiójel detektálásáról számol be egy kutatócsoport a Nature tudományos szaklapban július 13-án megjelent tanulmányában. Az FRB 201912221A katalógusszámot kapott gyors rádióhullám keletkezési helye és eredete egyelőre még nem ismert.

Kozmikus események állnak a földi élet kialakulásának hátterében

Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában. Az Astrobiology című folyóiratban publikált tanulmány szerint nemzetközi kutatók - köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora - azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik.

Korábban nem publikált regénye jelenik meg Leonard Cohennek

Leonard Cohen 1956-ban írt, korábban nem publikált regénye jelenik meg ősszel 15 korai novellájával és egy rádiójátékával együtt.

Sokkal hatékonyabb a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatása, mint gondolták

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek világszerte többmillió embernél csökkenthetik a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát - állapította meg brit kutatók tanulmánya a The Lancet című orvostudományi folyóiratban.

A kutyák a csecsemőkhöz hasonlóan fedezik fel a szóhatárokat

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban - derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából.

Nem egyedülállóan emberi jelenség a tehetség

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Ismeretlen, titokzatos katasztrófa rázta meg a világóceánt

Kétszer olyan gyilkos hatású volt az a rövid, ám hatását tekintve a világtenger cápa-populációját majdnem teljesen kiirtó kihalási esemény, mint a dinoszauruszokat 65,5 millió éve kipusztító óriás aszteroida becsapódása – erre az eredményre jutottak a Yale Egyetem kutatói, a rangos Science tudományos szaklapban publikált tanulmányukban. A világtenger táplálékláncának csúcsán álló tengeri ragadozócsoportot megtizedelő, eddig ismeretlen okú rapid esemény a földtörténeti közelmúltban, a miocén időszak elején, mintegy 19 millió éve történt.

Békaszerű ősi teknősfajt azonosítottak Madagaszkáron

Békaszerű, a későkréta földtörténeti korból származó ősi teknősfajt azonosítottak egy madagaszkári fosszília alapján.

Magyar kutatók vizsgáltak meg először egy fertőzőképes koronavírus szerkezetét

Egy rangos tudományos folyóirat, a Nano Letters közölte címoldalán a Semmelweis Egyetem kutatóinak tanulmányát. A magyar kutatók az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét tanulmányozták. 

Nobel-díjat is érhet az új magyar-svéd részecskefizikai felfedezés

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését - hangzott el a felfedezésről beszámoló hétfői online sajtóeseményen.

Az eddigi legrészletesebb felvétel készült el egy újszülött tüdejéről

Ausztrál tudósok az eddigi legrészletesebb felvételt készítették el egy újszülött tüdejéről.

Újabb tévhit dőlt meg a farkasok veszélyességéről

Csekély veszélyt jelentenek a legelő haszonállatokra a farkasok, mivel természetes környezetükben inkább vadállatokkal táplálkoznak - derítették ki német kutatók.

Megoldották az evolúció egyik nagy rejtélyét

A virágos növények eredetére világít rá egy új nemzetközi tanulmány: svájci, svéd, brit és kínai kutatók egy a tudományt már Darwin óta foglalkoztató rejtélyt oldottak meg.

Fokozhatja a gyógyíthatatlan látásromlás esélyét a légszennyezés

A légszennyezés növekedése fokozza a visszafordíthatatlan látásromlás kockázatát egy új tanulmány szerint.

Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel

Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport munkatársai - olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Döbbenet: a macskák értik a fizikát

Egy japán kutatás szerint a macskák értik az ok-okozati összefüggéseket, felismerik, amikor ezek nem működnek, és felfognak néhány fizikai törvényszerűséget is. A kutatók eredményüket az Animal Cognition című tudományos magazinban publikálták.

Magyarországon került elő a lepra legkorábbi emléke

Az eddig ismert legkorábbi leprás megbetegedés csonttani tüneteit mutatták ki kutatók a mai Abony közelében a rézkorban élt emberek maradványain.

Botrány egy kínai tanulmány körül

Visszavonta kínai kutatók májátültetésekről szóló tanulmányát egy nemzetközi orvosi szaklap, mert fennáll a gyanú, hogy kivégzett elítéltek szerveinek átültetését rögzítő adatokat is felhasználtak a kutatásba

Írói válság szülte a világ legrövidebb tanulmányát

Mit tegyen a kutató, ha publikálni kell, de nem jön az ihlet? Adjon be egy üres lapot, hátha elfogadják. Legalábbis ha olyan szerencséje van, mint annak a klinikai szakpszichológusnak, akinek a tanulmánya egyetlen szót sem tartalmazott.

Nem kell a sok blabla a tudósok ötletbörzéjén

A Journal of Brief Ideas kifejezetten a tömörségre ösztönzi a kutatókat. A folyóiratban közölt cikkek nem lehetnek hosszabbak 200 szavasnál.

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Ne lopj!

Az összeollózott szakdolgozatok, "tudományos" publikációk ellen nyújthat védelmet a MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya által kifejlesztett plágiumkereső program. Ehhez természetesen a szerzők együttműködési is szükséges.

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk idegen nyelven

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk

Válogatott publikációk