pragmatica sanctio
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Mária Terézia
- III. Károly
- Habsburgok
- magyar történelem
- Habsburg-ház
„Cassandrának igaza volt!”
Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- címkék:
- Klapka György
- Jókai Mór
- Kossuth Lajos
- Ferenc József
- Andrássy Gyula
- Andrássy Gyula gróf
- magyar történelem
- Deák Ferenc
- kiegyezés
- márciusi ifjak
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- pragmatica sanctio
- Magyar Királyi Honvédség
- Kasszandra-levél
- 1848. március 15.
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Cassandra levél
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Pragmatica Sanctio és elfogadása az 1722-es erdélyi országgyűlésen
A latin pragmatica sanctio kifejezés szó szerint gyakorlatias intézkedést jelent. A Habsburg-ház birtokainak osztatlan nőági örökösödését megállapító döntés nem az egyetlen ilyen nevet viselő sajátos jogi aktus a Habsburg-ház és az európai monarchiák történetében, ám mindenképpen a legnevezetesebb. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni
A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.
Határozott egyéniség és jó anya: ilyen volt Mária Terézia
Erőskezű uralkodó tudatos családpolitikával és gondoskodó, aggódó, ugyanakkor büszke és szerető anya, aki féltette a gyerekeit és a birodalma sorsát. 300 évvel ezelőtt ezen a napon született a királynő.
Galócát evett a spanyol királyból lett magyar uralkodó
Háromszázharminc éve, 1685. október 1-én született III. Károly, a Habsburg-ház női trónöröklését szabályozó Pragmatica Sanctio „atyja”, aki – eredeti szándékai ellenére - a spanyolról ült át a magyar trónra. III. Károly a merev spanyol udvari etikettet megkövetelő barokk fejedelem, elődeinél sokkal felvilágosultabb politikát folytatott magyar királyként.
Ha nincs király, jó a királynő is
Éppen háromszáz éve, hogy megszületett a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő pragmatica sanctio, amely eredetileg a dinasztia két tagja közötti titkos szerződés volt. III. Károly, a dinasztia utolsó férfi tagja számos machináció árán elérte, hogy birodalmában és szerte Európában elfogadják a nőági öröklést. Amikor aztán - állítólag gombamérgezésben - váratlanul meghalt, a mindössze 23 éves Mária Terézia következett a számára először ingatag trónon. A magyar rendek azonban életüket és vérüket ajánlották a bájos ifjú királynak - illetve ezúttal már királynőnek.
- 1