pleisztocén
címke rss- kapcsolódó címkék:
- jégkorszak (geológia)
- fosszília
- Neandervölgyi ember
- Homo sapiens
- eljegesedés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szőröstől-bőröstől került elő a 40 ezer éves csikó
Egy tökéletes állapotban megőrződött, 30-40 ezer éves csikó fosszíliáját találták meg Szibériában.
A neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tüzet gyújtani
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell csiholással tüzet gyújtani.
Több mint kétmillió éve hagyhatták el az emberősök Afrikát
Kínában talált ősi tárgyi leletek szerint az emberek elődei hamarabb hagyhatták el Afrikát, "az emberiség bölcsőjét", mint azt korábban gondolták - erről számol be a Nature szerdai kiadásának egy tanulmánya.
Tudja-e, hogy hol esett utoljára 120 ezer éve eső?
Ha tartós szárazságról beszélünk, többnyire a forró és hatalmas észak-afrikai homoksivatag, a Szahara jut az eszünkbe. Pedig a Szahara valóságos oázisnak számít a Föld legkietlenebb vidékéhez, az Andok és a Csendes-óceán között elterülő Atacama-sivatag egyes területeihez képest.
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
Tudja-e, hogy hol található Magyarország egyetlen valódi őserdeje?
Az utolsó eljegesedést követő évezredekben a jelentősen enyhébbé vált klíma miatt kiterjedt erdőségek borították el az európai kontinenst. Napjainkra szinte semmi sem maradt meg a posztglaciális időszak eredeti növényi társulásaiból, az egykori őserdőkből. Hazánk területén csupán egyetlen apró foltban maradt fenn valódi őserdő, a civilizáció előtti idők emlékeként.
Tudja-e, hogy hol tehet szaharai kirándulást Magyarországon?
A magashegységek és vízpartok világához képest a síkvidékeket többnyire monoton és unalmas tájegységekként szokás elkönyvelni, tegyük hozzá, hogy teljesen igaztalanul. Magyarország a változatos földtörténeti múltjának köszönhetően számos olyan síkvidéki természetföldrajzi kinccsel rendelkezik, amelyek európai viszonylatban is egyedülállónak számítanak.
Nemsokára újra zöld lesz Grönland
A grönlandi jégtábla is eltűnhet a klímaváltozás miatt - véli egy amerikai kutatócsoport korábbi megfigyelések alapján.
Kenguru nagyságú óriáspulykák garázdálkodtak Ausztráliában
Óriás repülőpulykák éltek egykor Ausztráliában - derítették ki ausztrál kutatók öt kihalt madárfaj fosszíliáinak és csontjainak elemzése alapján.
Japán neve lehet a „jégkorszak" egyik geológiai korának
Japán kutatók azt javasolják a Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IUGS), hogy a csiba nevet kapja egy eddig névtelen föltörténeti kor a Tokiótól keletre fekvő Csiba prefektúrában felfedezett geológiai réteg alapján.
Törpéket zsákmányolt a félelmetes cápakolosszus
A híres perui Pisco-formáció rétegsorai igen gazdagok késő miocén időszaki őscetek és úszólábúak fosszíliáiban. Egy olasz paleontológusokból álló kutatócsoport az itt feltárt törpebálna- és ősfókafajok csontjaiba mélyedt cápaharapás nyomaiból érdekes következtetésre jutott.
Az ősember tábortüze változtatta gyilkossá a tbc-t
A tűz meleget és biztonságot adott a korai embereknek, egyúttal előcsalogatta a földből a tüdőbetegséget okozó tuberkulózis baktériumot, feltételezik ausztrál kutatók.
Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön?
A jégkorszakról szinte mindenki a mamutokra és a barlangok mélyén a tűz mellett ülő, prémekbe burkolózott ősemberekre asszociál. Való igaz, hogy a legutolsó, úgynevezett pleisztocén jégkorszak legnagyobb eljegesedése, a Würm glaciális idején az északi sarki jégsapka egészen a Kárpátok előteréig nyúlt le. Azonban még a Würm eljegesedés is csupán kellemes mediterrán nyárnak tűnik a földtörténet valaha volt legkeményebb jégkorszakához képest.
Az ember okozta a nagy testű őskori állatfajok kihalását
Az ember játszotta a döntő szerepet a nagy testű őskori állatfajok, az úgynevezett pleisztocén megafauna tízezer évvel ezelőtti kihalásában.
A történelem eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatára bukkantak
Az emberiség történetének eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatának maradványaira bukkantak kutatók Spanyolországban. A bűntény mintegy 430 ezer éve történt.
Korábban alkalmazkodtunk az esőerdőhöz, mint hittük
A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az eddigi feltételezésktől eltérőn, sokkal korábban, mintegy 20000 évvel ezelőtt költözhettünk be az esőerdőkbe .Eddig úgy véltük hogy a Homo sapiens csak 8000 évvel ezelőtt merészkedett a sűrű fák közé.
Világszenzáció a szibériai lelet
Először találtak teljesen épen maradt gyapjasorrszarvúbébi-tetemet a szibériai permafrosztban.
Tiszta szerencse, hogy kihaltak!
Ha egy képzeletbeli időgép fedélzetén leereszkednénk a földtörténeti múlt feneketlenül mély kútjába, mindenekelőtt alaposan fel kellene készülnünk arra, hogy ép bőrrel ússzuk meg ezt a valódi adrenalinbombának ígérkező, különleges kalandot. A földtörténeti közép- és újkor varázslatos szépségű trópusi esőerdei mélyén, vagy a forró napfényben hívogatóan csillogó kobaltkék ősóceánok víztükre alatt az emberi fantázia rémálmait meghazudtoló, hatalmas szörnyetegek ólálkodtak prédára lesve. Az élénk képzeletre csak az egykor volt valóság, a szeszélyes törzsfejlődés tud rácáfolni.
Hatalmasak és sörénytelenek voltak a jégkorszak oroszlánjai
A 13 ezer évvel ezelőtt Európában és Észak-Amerikában élt nagymacskák inkább az oroszlánokkal, mint a jaguárokkal vagy tigrisekkel voltak rokonságban. Termetük negyedével volt nagyobb a maiakénál, sörényük valószínűleg nem nőtt - derült ki nemrégiben az Oxfordi Egyetem laboratóriumában végzett DNS-vizsgálatokból.
- 1