pleisztocén
címke rss- kapcsolódó címkék:
- jégkorszak (geológia)
- fosszília
- Neandervölgyi ember
- Homo sapiens
- eljegesedés
Döbbenetes bizonyíték: létezett a Homo sapiensnél fejlettebb emberfaj
Egészen mostanáig azt feltételezték a tudósok, hogy az állandó tűzgyújtás és használat képessége a modern ember privilégiuma volt, amire nagyjából ötven-hetvenezer éve tett szert a Homo sapiens. Egy dél-afrikai ásatáson előkerült bizonyítékok szerint azonban egy egészen 2015-ig ismeretlen kihalt emberfaj a Homo sapiens előtt csaknem kétszázezer évvel korábban már rendszeresen használta a tüzet.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rejtélyes kovakő eszközöket használtak félmillió évvel ezelőtt
Különös kovakő eszközöket fedeztek fel a kutatók a Tunel Wielki-barlangban, amelyeket körülbelül félmillió évesnek becsülnek. A tudósok eleinte úgy vélték, hogy mintegy 40 ezer évvel ezelőttről származnak, ám egy új tanulmány teljesen megdöbbentő eredményekkel szolgált.
Kétszer is kialakultak a kutyák a farkasokból
A kutyák két különböző alkalommal, 40 és 14 ezer évvel ezelőtt, és más-más régióban fejlődtek ki a farkasokból - állítják brit kutatók, akik 72 olyan szürke farkas (Canis lupus) genetikai örökségét vizsgálták, amely az elmúlt 100 ezer évben élt Európában, Szibériában és Észak-Amerikában.
Szinte hihetetlen: 42 ezer év után újra életre kelt egy jégbe fagyott féreg
A fonálférgekről közismert kiváló túlélőképességük, de az, hogy a pleisztocén utolsó nagy eljegesedési periódusában hibernizálódott példányuk kedvező körülmények közé kerülve 42 ezer év elteltével is képes feléledni és reprodukálni magát, több mint figyelemre méltó körülmény. A szenzációs felfedezés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a sarkkör környéki örökké fagyott talajnak, a permafrosztnak az általános felmelegedés miatti kiolvadása eddig ismeretlen „alvó" mikroorganizmusok kiszabadulását eredményezheti. Hogy ezeknek milyen hatásuk lehet a környezetükre, illetve a jelenkori ökoszisztémára, az egyelőre még megválaszolaatlan ...
Így zuhant bele a valaha élt legnagyobb sas az elhullott zsákmányába
A valaha élt legnagyobb sas modern rokonaihoz hasonlóan vadászott, ám keselyűként lakmározott. Egy új kutatásból kiderült, hogy a Haast-féle sas néven ismert, kihalt óriás éles karmaival és csőrével megragadta és szó szerint átdöfte a még élő zsákmányt. Emellett szívesen fogyasztott dögöket is, mélyen belevágva a tetembe a testüregbe fúrta a fejét, hogy hozzáférjen a belső szervekhez.
- címkék:
- pleisztocén
- Haast-féle sas
- sas
- keselyű
- Címkefelhő »
Új jégkorszak jöhet: megint szörnyen fagyos hellyé válhat a Föld
Egymillió évvel ezelőtt valami komoly átalakulás történt a Földön: az addigi 41 ezer éves eljegesedési ciklusok meghosszabbodtak, és jóval tartósabb és keményebb jégkorszakok köszöntöttek a bolygóra. De vajon mi okozhatta a közép-pleisztocén átmenetet?
Nem az ember okozhatta a jégkorszak egyik óriásának kipusztulását
Régóta vitatott a paleontológusok között, hogy mi okozhatta az eljegesedési periódusai miatt jégkorszakként is emlegetett pleisztocén kor megafaunájához tartozó olyan ismert, emblematikus fajok, mint például a mamut, a barlangi oroszlán és medve, valamint a gyapjas orrszarvú kihalását. Egy friss tanulmány szerint elsősorban a környezeti viszonyok gyors megváltozása, nem pedig az ember lehet felelős a gyapjas orrszarvúak kihalásáért.
- címkék:
- pleisztocén
- Címkefelhő »
Az antarktiszi jég története nyomokat tartogat jövőnk számára
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya arról, hogy a világ legnagyobb jégtakarója hogyan fejlődött lényeges nyomokat nyújt a klímaváltozás fordulópontjairól is. A tengerszint és a mélytengeri hőmérséklet rekonstrukciók kvázi stabil állapotokat és kritikus átmeneteket sugall az elmúlt 40 millió év alatt.
Samu-nap lesz a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelyén
A Samu néven ismert, Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány lelőhelyén is programokkal várják a látogatókat szombaton a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelyén.
Már a neandervölgyi emberek között is akadtak művészek
Művészi mintákat karcolt csontokba már a neandervölgyi ember is - közölték új kutatásuk eredményeit hétfőn a Göttingeni Egyetem tudósai.
Az előemberek új, eddig ismeretlen csoportját azonosították
Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.
Félig fán lakó életmódot folytatott a nagy őskenguru
Egy nagy, 40 ezer évvel ezelőtt élt kenguru idejének felét a fákon töltötte, ami rendkívül szokatlan adaptáció egy nehéz erszényes számára.
Jégkorszaki vírusok, amelyek tán még életre is kelhetnek
Paleovírusok után kutatva tanulmányozzák pleisztocén kori állatok maradványait a novoszibirszki Vektor kutatóközpont szakemberei egy jakutföldi múzeumban.
Kihalt gyapjas orrszarvú maradványai kerültek elő Jakutföldön
Orosz tudósok egy nagyjából 12 ezer éve élt gyapjas orrszarvú jó állapotban fennmaradt maradványaira bukkantak a szibériai Jakutföldön.
Már a jégkorszakban is éltek szirének Texas partvidékén
A különös kinézetű lamantinok vagy más néven manátuszok főleg Floridában élnek, de észak felé Washingtonig, nyugat felé pedig a mexikói határig is elvándorolnak, a melegebb vizeket keresve. Tudományos nevük (Sirenia) alapján néha sziréneknek is nevezik őket. A közelmúltban felfedezett, új fosszíliák azt sugallják, hogy jégkorszakbeli őseik ugyanígy vándorolhattak.
Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban
Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.
Tudta-e, hogy a házi macskája valójában egy igazi vadállat?
A hízelgő, doromboló macska belsejében valójában igazi vadmacska lakozik. Az az aranyos macska, aki az ön ölében ül, soha sem lesz igazán szelíd. A házikedvenc macskák lehet, hogy domesztikált állatok, de nem teljesen háziasítottak.
Az egyik legutolsó neandervölgyi maradványára bukkantak
A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban.
Negyvenezer éve már íjjal vadászhatott az ősember Srí Lankán
Az íjak és nyilak használatának Afrikán kívüli legkorábbi bizonyítékára bukkantak Srí Lankán. 45-48 ezer éves nyílhegyeket és állati csontokat találtak a sziget délnyugati részén lévő Fa-Hien Lena barlangban.
Tudja-e, hogy melyik a világ legidősebb élő fája?
Korábban a 4.000-5.000 éves észak-amerikai mamutfenyőket vélték a legidősebb fáknak, de kiderült nem ők azok, mert Svédország hegyeiben zöldellnek az eddig ismert legidősebb élő fák, amelyeknek kora kétszer annyi, mint amerikai rokonaiké.
Ismét kiállították a világ legrégebbi szobrát
Mindössze 12 nap alatt csaknem 20 ezren voltak kíváncsiak a híres Vestonicei vénuszra, a világ legrégebbi ismert égetettagyag-szobrocskájára, amely november végétől vasárnapig volt kiállítva az Olmützi Regionális Múzeumban.
Megoldódni látszik az antropológia egyik legnagyobb rejtélye
A neandervölgyi ember kihalása összefügghet azzal, hogy egész életében állandó fülgyulladás gyötörte a fülkürtök (vagy Eustach-kürt) felépítése miatt, amely hasonlít a mai gyermekek fülkürtjének szerkezetéhez - vélik amerikai kutatók, akiken először sikerült rekonstruálni neandervölgyi ember fülkürtjét.
Mind régebbinek és összetettebbnek tűnik a Homo sapiens története
A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.
Egy negyvenezer éves óriás farkas bukkant fel Oroszországban
A helybéli egy farkas levágott fejére bukkant Oroszországban, amely az azóta elvégzett vizsgálatok szerint több mint negyvenezer évvel ezelőtt élhetett a területen. Az orosz férfi tavaly Tirekhtyakh-folyó partján sétált Yakutiaban, amikor a szörnyű látvány tárult a szeme elé: az ősi vadállat hatalmas feje. A leletet az állandóan fagyott altalaj kitűnő állapotban őrizte meg, a szőrzettel és a hatalmas agyarakkal együtt.
Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken
Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.
Nem tudni, milyen szörny harapta ketté a hatalmas makócápát
A múlt hét pénteken döbbenetes fotót posztolt ki az egyik legnagyobb közösségi portálra egy ausztrál horgász, az Új-Dél-Walesi Trapman Bergamui. A fotó viharos sebességgel körbefutotta a világhálót, parázs vitákat és találgatásokat gerjesztve arról, hogy vajon mi haraphatta le a megtermett röviduszonyú makócápa fejét. Néhányan már egyenesen azt vizionálják, hogy a leharapott fej a kihaltként nyilvántartott óriásfogú cápa, az élővilág történetének valaha létezett leghatalmasabb húsevő cápája, a Carcharocles megaldon jelenkori létezésére lehet bizonyíték. Szigorúan szakmai szempontok alapján azonban a magyarázathoz nincs szükség a meggalodon ...
Nagyfejű ősember hordta a mamutagyarból faragott sapkát
Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Denyiszov-barlangban.
Hihetetlen, még a modern ember idejében is élt a szibériai unikornis
A modern ember idejében is élt még a szibériai "unikornis", egy kihalt orrszarvú faj, amely legalább 39 ezer évvel ezelőtt is létezett, azaz jóval tovább, mint ahogy azt eddig vélték.
Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek
Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.
Újabb fagyba dermedt jégkori tetemekre bukkantak
Jégkori rénszarvas és farkaskölyök mumifikálódott maradványaira bukkantak aranybányászok Kanada nyugati részén, Yukon-földön - adta hírül kedden a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Szőröstől-bőröstől került elő a 40 ezer éves csikó
Egy tökéletes állapotban megőrződött, 30-40 ezer éves csikó fosszíliáját találták meg Szibériában.
A neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tüzet gyújtani
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell csiholással tüzet gyújtani.
Több mint kétmillió éve hagyhatták el az emberősök Afrikát
Kínában talált ősi tárgyi leletek szerint az emberek elődei hamarabb hagyhatták el Afrikát, "az emberiség bölcsőjét", mint azt korábban gondolták - erről számol be a Nature szerdai kiadásának egy tanulmánya.
Tudja-e, hogy hol esett utoljára 120 ezer éve eső?
Ha tartós szárazságról beszélünk, többnyire a forró és hatalmas észak-afrikai homoksivatag, a Szahara jut az eszünkbe. Pedig a Szahara valóságos oázisnak számít a Föld legkietlenebb vidékéhez, az Andok és a Csendes-óceán között elterülő Atacama-sivatag egyes területeihez képest.
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
Tudja-e, hogy hol található Magyarország egyetlen valódi őserdeje?
Az utolsó eljegesedést követő évezredekben a jelentősen enyhébbé vált klíma miatt kiterjedt erdőségek borították el az európai kontinenst. Napjainkra szinte semmi sem maradt meg a posztglaciális időszak eredeti növényi társulásaiból, az egykori őserdőkből. Hazánk területén csupán egyetlen apró foltban maradt fenn valódi őserdő, a civilizáció előtti idők emlékeként.
Tudja-e, hogy hol tehet szaharai kirándulást Magyarországon?
A magashegységek és vízpartok világához képest a síkvidékeket többnyire monoton és unalmas tájegységekként szokás elkönyvelni, tegyük hozzá, hogy teljesen igaztalanul. Magyarország a változatos földtörténeti múltjának köszönhetően számos olyan síkvidéki természetföldrajzi kinccsel rendelkezik, amelyek európai viszonylatban is egyedülállónak számítanak.
Nemsokára újra zöld lesz Grönland
A grönlandi jégtábla is eltűnhet a klímaváltozás miatt - véli egy amerikai kutatócsoport korábbi megfigyelések alapján.
Kenguru nagyságú óriáspulykák garázdálkodtak Ausztráliában
Óriás repülőpulykák éltek egykor Ausztráliában - derítették ki ausztrál kutatók öt kihalt madárfaj fosszíliáinak és csontjainak elemzése alapján.
Japán neve lehet a „jégkorszak" egyik geológiai korának
Japán kutatók azt javasolják a Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IUGS), hogy a csiba nevet kapja egy eddig névtelen föltörténeti kor a Tokiótól keletre fekvő Csiba prefektúrában felfedezett geológiai réteg alapján.
Törpéket zsákmányolt a félelmetes cápakolosszus
A híres perui Pisco-formáció rétegsorai igen gazdagok késő miocén időszaki őscetek és úszólábúak fosszíliáiban. Egy olasz paleontológusokból álló kutatócsoport az itt feltárt törpebálna- és ősfókafajok csontjaiba mélyedt cápaharapás nyomaiból érdekes következtetésre jutott.
Az ősember tábortüze változtatta gyilkossá a tbc-t
A tűz meleget és biztonságot adott a korai embereknek, egyúttal előcsalogatta a földből a tüdőbetegséget okozó tuberkulózis baktériumot, feltételezik ausztrál kutatók.
Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön?
A jégkorszakról szinte mindenki a mamutokra és a barlangok mélyén a tűz mellett ülő, prémekbe burkolózott ősemberekre asszociál. Való igaz, hogy a legutolsó, úgynevezett pleisztocén jégkorszak legnagyobb eljegesedése, a Würm glaciális idején az északi sarki jégsapka egészen a Kárpátok előteréig nyúlt le. Azonban még a Würm eljegesedés is csupán kellemes mediterrán nyárnak tűnik a földtörténet valaha volt legkeményebb jégkorszakához képest.
Az ember okozta a nagy testű őskori állatfajok kihalását
Az ember játszotta a döntő szerepet a nagy testű őskori állatfajok, az úgynevezett pleisztocén megafauna tízezer évvel ezelőtti kihalásában.
A történelem eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatára bukkantak
Az emberiség történetének eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatának maradványaira bukkantak kutatók Spanyolországban. A bűntény mintegy 430 ezer éve történt.
Korábban alkalmazkodtunk az esőerdőhöz, mint hittük
A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az eddigi feltételezésktől eltérőn, sokkal korábban, mintegy 20000 évvel ezelőtt költözhettünk be az esőerdőkbe .Eddig úgy véltük hogy a Homo sapiens csak 8000 évvel ezelőtt merészkedett a sűrű fák közé.
Világszenzáció a szibériai lelet
Először találtak teljesen épen maradt gyapjasorrszarvúbébi-tetemet a szibériai permafrosztban.
Tiszta szerencse, hogy kihaltak!
Ha egy képzeletbeli időgép fedélzetén leereszkednénk a földtörténeti múlt feneketlenül mély kútjába, mindenekelőtt alaposan fel kellene készülnünk arra, hogy ép bőrrel ússzuk meg ezt a valódi adrenalinbombának ígérkező, különleges kalandot. A földtörténeti közép- és újkor varázslatos szépségű trópusi esőerdei mélyén, vagy a forró napfényben hívogatóan csillogó kobaltkék ősóceánok víztükre alatt az emberi fantázia rémálmait meghazudtoló, hatalmas szörnyetegek ólálkodtak prédára lesve. Az élénk képzeletre csak az egykor volt valóság, a szeszélyes törzsfejlődés tud rácáfolni.
Hatalmasak és sörénytelenek voltak a jégkorszak oroszlánjai
A 13 ezer évvel ezelőtt Európában és Észak-Amerikában élt nagymacskák inkább az oroszlánokkal, mint a jaguárokkal vagy tigrisekkel voltak rokonságban. Termetük negyedével volt nagyobb a maiakénál, sörényük valószínűleg nem nőtt - derült ki nemrégiben az Oxfordi Egyetem laboratóriumában végzett DNS-vizsgálatokból.
- 1