planetológia

címke rss

Nagy durranás holnap a Holdon

A jég számtalan helyen előfordul a Naprendszerben. A Mars, az Europa és feltehetően a Hold vízjégkészlete mellett vannak "keményebb" jegek is: a Naptól távolabb már a metán és a nitrogén is kifagy az égitesteken, még a Plútót vagy a Ganyemdest is pólussapka borítja. A kutatók leginkább vízjégre vadásznak, mert a Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben a víz, illetve a vízjég nyomában zajlik. A legközelebbi nagy durranás pénteken lesz a Holdon, amelynek helyéről a NASA új, részletes képet közölt.

Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld

Tudomány2010.03.03, 11:29

Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belső folyamatai szinte zavartalanul működnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsű szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védőburkok óvják a káros külső hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.

Félezernél többen jöttek az ELTE-re a bolygókért

Archívum2010.03.23, 10:38

A bolygótudomány, a planetológia legújabb eredményeiről hallgathatott előadásokat több mint 600 érdeklődő 2010. március 19-én az ELTE Bolygótudományi Nap című rendezvényén. A közönség soraiban főleg középiskolások ültek, de jöttek egyetemisták és idősebb érdeklődők is.

Láva fortyog a Jupiter holdján lévő tóban - kép

Tudomány2010.05.13, 08:56

Kiszáradt krátertó a sivatagos Marson, metánnal teli tavak egy szaturnuszholdon és lávató egy jupiterholdon - egzotikus példák a Földről ismert alakzatokra, de más égitesteken. Tavak több helyen is találhatók a Naprendszerben, és akárcsak földi társaik, érzékenyen jelzik a helyi viszonyokat.

Felrepedt égitestek a Naprendszerben

Archívum2010.07.13, 22:25

Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó - példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.  

Mit tudtunk meg a Naprendszerről 400 év alatt?

Tudomány2010.08.18, 12:54

A korai távcsöves megfigyelések helyett ma már részletes felvételeken és űrszondákkal tanulmányozzák a bolygókat, s mikroszkópokkal elemzik a róluk származó porszemcséket. Furcsa mélyedések helyett a Naprendszer történetét őrző kráterek, fázist mutató sarló helyett kénsavas felhők a Vénuszon - néhány példa abból, honnan indultak Galilei felfedezései, és hova jutottak azóta ismereteink.

Szokatlan kráter és évgyűrűkhöz hasonlító jeges üledék a Marson - kép

Archívum2010.09.06, 08:43

Kékesfehér jégfoltok, láncba rendeződő apró vulkáni kúpok és egzotikus üledékes alakzatok. Néhány példa a Mars felszínéről készített legújabb felvételek közül, amelyekből érdekes összeállítást közlünk.

Asztrogeológia: kalapálás százmillió kilométerről

Tudomány2010.12.28, 08:28

Az asztrogeológia vagy bolygógeológia viszonylag új tudományterület. Művelői olyan munkát végeznek, mint egy geológus - csak nem a Földön, hanem a Naprendszer többi égitestén. Természetesen ez egyelőre nem fizikailag, a helyszínen zajlik, hanem távolról rögzített adatok és néhány esetben apró kőzetminták segítségével.

Ismét célpont a Jupiter, szuperjármű megy a Marsra: 2011 a Naprendszer éve

Tudomány2011.01.09, 20:05

Az űrkutatás történetében először áll Merkúr körüli pályára egy űrszonda, közelről vizsgálják meg az egyik legnagyobb kisbolygót és óriáskráterét, visszatérünk a Jupiter kutatásához, a vörös bolygóhoz pedig az eddigi legnagyobb, már életet kereső marsjáró indul. 2011 mozgalmasnak ígérkezik a bolygókutatásban, ezért a NASA a Naprendszer évének nyilvánította.

Három jó kép a Marsról, a ma ötéves csúcsszondától

Archívum2011.03.10, 10:22

Évszakos változásokat, vándorló homokdűnéket, lejtőn lezúduló törmeléket és korábban leszállt űrszondákat örökített meg a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda eddig. Kereken öt évvel ezelőtt érkezett meg célpontjához, és azóta is sikeresen üzemel az eddigi legtöbb adatot szolgáltató Mars-szonda.

Előző
Következő